TANOSZ

Több tízezer kilencedikes kapott „állami” notebookot az elmúlt hetekben, és az ígéretek szerint a következő négy évben még félmillióan fognak. A tankönyveknek szinte kivétel nélkül van digitális verziója, ráadásul a hónapokig tartó online oktatás miatt mind az iskolások, mint a tanárok gyakorlatot szereztek a különböző platformok használatában. Akkor miért ragaszkodunk még mindig a tankönyvekhez? Miért cipelnek még mindig hét-nyolc, sőt tíz-tizenkét kilós hátizsákot a diákok?

https://eduline.hu/kozoktatas/20220425_miert_kell_meg_mindig_nyolckilenc_iskolataskat_cipelniuk_a_diakoknak

A legújabb kutatások szerint a pedagógusok számának csökkenése 10 éven belül már kézenfogható mértéket fog ölteni, írja Lannert Judit, az Egyensúly Intézet külsős szakértője a Telexen. Az pedig nem kérdés, hogy egyre nagyobb gondot fog okozni a pedagógus hiány.

https://www.penzcentrum.hu/oktatas/20220421/sosem-latott-melyrepulesben-az-oktatas-lassan-tenyleg-elfogynak-a-magyar-tanarok-1124155?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=penzcentrum_linkek&utm_campaign=hiraggregator

„A szeptemberi árakhoz képest majdnem a duplájára emelkedett a különböző papírtípusok ára” – mondta az Eduline-nak Orgován Katalin, a Pátria Nyomda Zrt. vezérigazgatója, a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöke. Bár eddig főként a nyomdák érezték meg a drágulást, nemsokára a családok is szembesülnek majd a megszokottnál jóval magasabb árakkal, a papírárak emelkedése ugyanis magával húzza majd az iskolaszerekét is. A Pátria vezérigazgatója szerint körülbelül 30-50 százalékkal kell majd többet fizetni idén nyáron a füzetekért, a rajzlapokért, mappákért, vagyis a papírból készített tanszerekért.

A papír árának emelkedése persze a könyvek, tankönyvek árán is nyomot hagy – igaz, ebből a szülők viszonylag keveset érzékelnek majd, az általános és középiskolások ugyanis a következő tanévben is ingyen kapják meg az állami tankönyvlistán szereplő kiadványokat. Ennek ellenére előfordulhat, hogy néhány ezer forintot el kell különíteni tankönyvekre. Sok iskolában kérik a tanárok, tanítók a szülőket, hogy egy vagy több tárgyból vásárolják meg valamelyik magánkiadó könyvét, abból ugyanis hatékonyabban tanulnának a diákok – csak éppen ezekre nem jár állami támogatás.

https://eduline.hu/kozoktatas/20220419_iskolakezdes_dragulas

Az elmúlt évtized hazai oktatásügyi változásaira visszatekintve azt állapíthatjuk meg, hogy vezérlő elvei, oktatáspolitikai szándékai egy rendies társadalom anakronisztikus, a modern társadalomfejlődésnek ellentmondó víziójából bonhatók ki. Az ELTE professor emeritusának véleménycikke.

...

Az anakronisztikus társadalompolitikai célokat szolgáló köznevelési (ellen)reform lényegéből eredően feltételezte és megkövetelte a központilag meghatározandó ideológiai-politikai szempontok – érdekek és értékek – közvetítésére hivatott iskolarendszer csaknem teljes körű államosítását. Ennek a törekvésnek történeti előképe és követendő mintája egyfelől az 1930-as évek Hóman-féle tanügyi centralizációja, az iskolák 1919 utáni második burkolt államosítása, másfelől az 1948-as bolsevik típusú szekularizáció, amely – a félreértéseket elkerülendő – nemcsak az egyházi, alapítványi stb., hanem a községi, önkormányzati iskolák „állami kezelésbe vételéről” is rendelkezett.

...

Az államosított, végletesen központosított iskolarendszer logikájából törvényszerűen következik a tartalmi (tantervi) szabályozás központilag meghatározott, előírt „értékeket” közvetítő, alternatívákat nem tűrő, kötelező jellege, a szabad módszer- és tankönyvválasztás felszámolása.

https://hvg.hu/360/20220402_Kelemen_Elemer_magyar_oktatas_rendszer_politika_merleg

Az elmúlt 20 évben a magyar oktatást leíró különböző mutatókból egyértelműen az rajzolódik ki, hogy a rendszert a 2010-ben indított reformcsomag úgy forgatta fel, hogy a negatív spirált egyáltalán nem törte meg, sőt minden jel szerint jelentősen erősített rajta. A diákok eredményeinek látványos romlása mellett az utóbbi pár évben a szakértők már a rendszer összeomlásáról beszélnek.

A 2010-től felálló második Orbán-kormány új oktatási és köznevelési törvénye már azzal az igénnyel született, hogy a teljes ágazatot átalakítsa, és ez az igény határozta meg a magyar oktatás következő évtizedét.

• 2010 és 2022 között Államosították az iskolafenntartást, és elvették az intézményeket az önkormányzatoktól.
• Ezt egy centralizált új hivatalai rendszer, a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) kezébe adták. Ezzel nemcsak csökkentették a nevelési intézmények (és önkormányzatok) autonómiáját, de ki is emelték őket abból a közegből, amelynek kérdéseire az iskolának természetszerűen napi rendszerességgel kell jól működő helyi válaszokat találni.
• Megalkották a pedagógus előmeneteli rendszert, az úgynevezett életpálya-modellt, ami már rövidtávon sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hosszú távon pedig egyenesen a tanárbérek befagyasztásának eszközövé vált.
• A kompetenciafejlesztésről a lexikális-formális ismeretekre helyeződött a hangsúly az új tantervben, majd ideológiai irányba is eltolták az újraírt NAT-ot. Központosították a tankönyvpiacot, leszállították a tankötelezettség korhatárát, átalakították a középfokú szakképzést. A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága figyelmeztett: a középfokú szakképzés átalakítása során háttérbe szorították a közismereti képzést, és kiemelten a természettudományi képzést, ami a műveltség beszűkülésével fenyeget. 
• A magyar egyetemek háromnegyedének fenntartását a kormány gyakorlatilag teljhatalmú, a miniszter által kinevezett kuratóriumok vezette vagyonkezelő alapítványokba szervezte ki.

https://g7.hu/kozelet/20220331/mintha-lassitott-felvetelben-neznenk-husz-eve-ahogy-a-magyar-oktatas-minosege-romlik/

A szakma elöregedése és a tanárok túlterheltsége jelzi, hogy egyre súlyosabb pedagógushiány felé halad Magyarország – derült ki a T-TUDOK Zrt. kutatásának tanárhiányról szóló részéből. Minden téren nőtt az üres álláshelyek aránya tíz év alatt. Folyamatosan romlik a helyzet a természettudományok terén, miközben matematikatanárból, gyógypedagógusból és idegen nyelvet tanító tanárból is megugrott a hiány. Éveken belül különösen drasztikus pedagógushiány lesz a szakértők szerint.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220208/eveken-belul-bekovetkezik-a-tragedia-menthetetlen-helyzetben-az-oktatas-525311

2016-ban egy miskolci tantestület levele indította el a tanárlázadást, most újra megfogalmaztak egy segélykiáltást a borsodi megyeszékhely pedagógusai. Úgy vélik, új alapokra helyezett oktatási rendszerre van szükség.

https://hvg.hu

/elet/20220204_Mar_nem_az_a_kerdes_hogy_mikor_fog_osszeomlani_a_magyar_kozoktatas_mert_mar_javaban_omlik__ujabb_nyilt_levelet_irtak_a_miskolci_tanarok

Az iskola működése egy nagy színjáték. A politika előírja, mit kell „leadni” az iskoláknak, a tanárok úgy csinálnak, mintha megtanítanák, a diákok úgy csinálnak (vagy már nem is csinálnak úgy), mintha megtanulnák. Valójában pedig ontja a közoktatás a műveletlen tömegeket – véli Knausz Imre oktatáskutató, aki szerint a felső tagozatban nem a tananyagra kellene koncentrálni, hanem a diákok érdeklődését kellene felkelteni a világ dolgai iránt.

https://hvg.hu/elet/20220127_knausz_imre_interju

A Parlament tíz évvel ezelőtt, 2011. december 19-én fogadta el a Köznevelési Törvényt (2011. évi CXC. törvény), amely erőteljes központosítást hajtott végre: elvette az állami iskolák fenntartói jogát az önkormányzatoktól, amit egy központi szerv, jelenlegi nevén a Klebelsberg Központ vett át, amely tankerületekbe szervezve irányítja az iskolák működését (ugyanez a szakképzés esetében a szakképzési centrum).

Megkötötték a tanárok kezét. Az oktatás csak akkor tud jól működni, ha személyre szabott: a gyerekek igényeihez, érdeklődéséhez és tudásszintjéhez igazodik. Mindezt a központosítás többszörösen is korlátozza, és ezzel romlik az oktatás színvonala. Nemhogy segíti, hanem épp ellenkezőleg, gátolja az esélyegyenlőség megteremtését: a pedagógiai autonómia korlátozása miatt a tanár számára nehezebb megteremteni azt a környezetet, amiben a gyerekek a legjobban tudnának fejlődni. A tanári szabadság korlátozásához hozzájárul a kormányzat által elrendelt egységesített és túlzsúfolt tananyag, a szabad tankönyvválasztás megszüntetése, a tanárok túlterhelése, a tárgyi és személyi feltételek hiánya és az innovációt, kreatív pedagógiai munkát támogató pozitív légkör hiánya.

https://kolozsvaros.com/rovidek/tiz-eves-a-torveny-ami-megfosztotta-iskolainkat-az-onallosagtol-gyermekeinket-pedig-a-minosegi-kozoktatastol/

2010-ben, a Fidesz kormányra kerülése után minden nemzetközi trenddel szembement az a szélsőséges központosítási törekvés az oktatásban, ami a szülők egy részét arra késztette, hogy megpróbálja a gyerekét valamilyen módon kimenekíteni az állami rendszerből. Az alternatív és alapítványi iskoláknak ugyanakkor nem volt meg a kapacitásuk a megnövekedett kereslet kielégítésére.

Bár az alternatív iskolák sem teljesítik a „jó iskola” minden kritériumát (nem is lehetne), az állami iskolától eltérő szemlélet épp elég ahhoz, hogy az érdekeiket érvényesíteni kívánó szülők minden évben megrohamozzák a nevesebb alternatív vagy magániskolákat, ha úgy látják, hogy olyan intézménybe tudják a gyerekeiket beíratni, ahol nem csupán arra lesznek kíváncsiak az iskolák, hogy mit nem tud a gyerek, hanem ahol a pedagógus kellő szabadsággal döntheti el, hogy miből, mit és hogyan tanít.

https://qubit.hu/2021/11/17/magyarorszagon-alig-letezik-a-maganiskolai-szektor-az-elitizmusa-miatt-megis-nagy-feltunest-kelt