TANOSZ

A tankönyvpiac államosítása a szakemberek szerint veszélyezteti az oktatás minőségét.

Augusztus utolsó napján a középiskolás diákok maroknyi csoportja próbálta a nagyvilág tudtára adni, hogy érzik, a hatalom az ő lehetőségeiket, esélyeiket lopja el, amikor az oktatást az állam szolgálatába állítja. A Kossuth téren nem voltak elegen ahhoz, hogy jelenlétükkel aggodalmat keltsenek azokban, akik hitbizományként kezelik a tudáshoz való hozzáférés jogát. A Kossuth téren nem voltak annyian, hogy fellobbanjon a remény legkisebb lángja, lesz még tavasz, lesz még tanszabadság ebben az országban. Mégis, jó volt ott lenni, mert végre fiatalok, mondhatni gyermekek mondták ki bájos őszinteséggel, nem kérnek a kormányzat tantervi és tankönyvi diktatúrájából, hasznos, alkalmazható ismeretekre szeretnének szert tenni az iskolában. Nem csak önmagukért, hanem az utánuk jövőkért is szót emeltek. Nem csak önmagukért, tanáraikért is szót emeltek. A diákok az ország sorsáért emelték fel hangjukat. Azzal zárták összejövetelüket a szervezők, hogy szeptember 13-án nem mennek iskolába, „sztrájkolnak” a szülői jogokért, a tanulói jogokért, a szabad oktatásért, a túlterhelt tanáraikért.

"Tanárhiány, nyelvoktatás, túlterheltség: felmérik a közoktatás állapotát a szülők" - írha szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a Szülői Hang Közösség, amely online szülői felmérést indított a közoktatás három aktuális problémájáról,

• a tanárhiányról;
• a nyelvoktatás minőségéről;
• a diákok túlterheltségéről.

"Ha nem vagy megkeresztelve, kérdezd meg szüleidet, miért nem kereszteltek meg téged!" – ez a feladat szerepel a Bánhegyi Ferenc által, ötödikeseknek írt hon- és népismereti könyvben.

Mint arról a média hírt adott, a Szakképzési tanévnyitón Palkovics László büszkén jelentette ki, hogy 10 év óta idén először többen kezdik meg középiskolai tanulmányaikat szakgimnáziumban, mint gimnáziumban. Ha azonban megnézzük a statisztikákat, megállapíthatjuk, hogy a számok ezt az állítást nem támasztják alá: legfeljebb azt állíthatjuk, hogy a szakgimnázium előnye idén először nem csökkent. Ráadásul több adat is azt mutatja, hogy ez a változás sem a szakképzés népszerűségének növekedéséből ered.

Soha nem dolgozott annyi pedagógus a magyar köznevelésben, mint az elmúlt években, fogalmazott Maruzsa Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában. A tankönyvpiaccal kapcsolatban megjegyezte, hogy az most is színes, és a köznevelésben tanuló diákok jövőre már ingyenesen kapják a tankönyveket. A köznevelésért felelős helyettes államtitkár a műsorban a felvételihez kötött nyelvvizsga-követelményekről is említést tett.

A köznevelési törvény legújabb módosítása nehezen értelmezhető passzusokkal szorítja korlátok közé az alternatív iskolákat. A kormány ígérete szerint a gyakorlatban szinte semmi nem változik. De akkor mi értelme az egésznek?

Sok a pályaelhagyó, nem vonzó a szakma, így már nem is a legrátermettebbek lesznek pedagógusok, ami tetézi majd a bajokat – figyelmeztet Hauser Zoltán, az egri Eszterházy Egyetem volt rektora.

Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik a gimnáziumot, mint az elmúlt években, és bár a szakgimnáziumok apró növekedést könyvelhettek most el, onnan az utóbbi tíz évben szinte menekültek a gyerekek. A felsőoktatásban van ugyan némi elmozdulás a „termelő szakok” felé, de ez leginkább az informatikusokra igaz, és még mindig a társadalomtudományok viszik a prímet.

Alkotmánysértő és jogállamellenes a módosítás az ellenzék szerint. Az ellenzék szerint traumákat, sérüléseket és különféle hátrányokat okoz a kormány a gyerekeknek.