TANOSZ

Látványos lett, hogy mennyire elavult az a tudáskoncepció, ami a magyar iskolákat még mindig meghatározza. Az elmúlt évek egyik szimptomatikus vitája a minisztérium és a Történelemtanárok Egylete között arról folyt, hogy vajon a történelematlasz végén legyen-e részletes kronológia vagy sem. A tanári szervezet amellett érvelt, hogy ha a diákoknak nem az évszámokat kell megtanulnia, akkor esetleg lehetőségük van arra, hogy a társadalmi folyamatokra, történelmi összefüggésekre figyeljenek, míg a minisztérium szerint, a kronológia tulajdonképpen csalás, mert onnan kinézhető, hogy mikor mi történt. Természetesen nem a szakmai szervezet nyert és az új segédanyagban alig vannak évszámok, hiszen a klasszikus felfogás szerint a constanzi zsinatból a legfontosabb azt tudni, hogy pontosan melyik évben volt, nem pedig azt, hogy ott mi és miért történt. Amint az online oktatási rendszerben megakadályozhatatlanná vált, hogy a diákok a Google-t is használják, látványossá vált, hogy ilyen fajta tudásra ma már csak milyen korlátozottan van szükség.

G. Z.: Irtózatosan nagy a tömegmegmaradás ebben a rendszerben. Az elmúlt 10 évben két nemzeti alap- és kerettanterv kidolgozását néztem végig viszonylag közelről, és egyik esetben sem jutott el oda a rendszer, hogy kellően nagyot lépjen előre. Azt hiszem, ehhez nagyon erőszakosnak kellene lenni, amit néhány országban – például Észtországban, Lengyelországban vagy Finnországban – már meg mertek tenni. Valakinek itt is ki kellene mondania, hogy valami egészen mást kell csinálni, de ezt én sem feltétlenül merném megtenni, mert nagyon súlyos ellenállásba ütközne. És ez nem csak hatalmi kérdés, a pedagógustársadalom ősmasszívuma egy ideig dafke azt tanítaná, amit eddig, még egy nagyon korszerű alaptanterv mellett is.

Trencsényi László egyetemi tanárral, a Magyar Pedagógiai Társaság elnökével beszélgettünk a magyar oktatás romló helyzetét bemutató európai uniós jelentésről, a polgármesterről, aki szerint nem árt a testi fenyítés a gyerekek iskolai neveléséhez, valamint arról, hogy miért nem tetszenek a kormánynak az angol nyelvű óvodai játékok. A szakértő ironikusan azt mondta, talán vannak, akik szerint inkább kipcsakul kellene tanulni, fityiszt mutatni Európának: „Ugocsa non coronat, a mi óvodáinkban nem lesz angol”.

A könyvpiac Európában általában nem olyan koncentrált, mint Magyarországon, az pedig szóba sem jönne, hogy a kormányhoz közel állók bevásárolják magukat a szektorba.

R. E.: Az iskola nehéz kérdés: nyilván elkerülhetetlen, hogy egy előre meghatározott menetrend szerint, konkrét tudásanyagot töltsön a gyerekek fejébe – évszázadokon át ez volt a legfőbb funkciója. Újabban azért felismerték, hogy az sem árt, ha a gyerekek mindeközben legalább valamennyire jól is érzik magukat. Ez fontos, de nem elégséges lépés: a valódi változáshoz az kell, hogy a gyerekek belső motivációjukat, veleszületett kíváncsiságukat megőrizve, ezekre építve fedezzék fel és értsék meg a világot.

A készen kapott, tekintélyelvű tudás elnyomja a kérdezés szabadságát.

A járvány kiélezte az oktatási rendszer problémáit, de a rendkívüli helyzet és a digitális oktatás lehetőséget is adhatna az újragondolására. Az igazi megoldás persze az iskolai autonómia növelése lenne, ehhez képest a rendszer centralizált, és a központ az ideológiai nevelésre koncentrál.

A politikus az OECD nemrég megjelent tanulmányából idézte azt, ami a kormány számára kedvező - arról nem ejtett szót, ami nem.

Bár szeptember elsején visszatértek a diákok az iskolákba, a járványhelyzet jelenlegi kezelése a tavaszi időszakhoz képest új helyzetet teremtett. A Microsoft Magyarország az iskolakezdés apropóján szervezett online háttérbeszélgetést a digitális oktatás témájában.

A 19. századi igényekre szabott tömegoktatás rendszere ma már recseg-ropog. A maga idején hatékony, az egységes, az iskolai osztálytermekben nagy létszámú diákseregnek 45 perces időtartamba préselt információk tantárgyankénti átadására fókuszáló pedagógiai elképzelés fölött eljárt az idő. A globális problémák átcsapnak az iskola falain, de ez arra is alkalmat ad, hogy végre megtörténjen a paradigmaváltás.

Furcsa hibára leltünk a hatodikos tankönyvben: egy V. Lászlót és menyasszonyát ábrázoló festménnyel kapcsolatban. A tankönyv digitális változatában még mindig a hibás felirat szerepel, de erre a tanévre - úgy tudjuk - már kijavították a hibát, 2017 és 20 között azonban a rossz felirat szerepelt az állami tankönyvben. Az Oktatási Hivatal is elismerte, hibáztak.