TANOSZ

A szakiskolák, szakgimnáziumok oktatási színvonalát növelni kell, a magyar iskolarendszer jelenleg csak az átlagos gyerekeket tudja jól kezelni, a "felfelé vagy lefelé kilógókat már nehezen" - többek között erről beszélt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára Zalaegerszegen.

Baj van a civilekkel. Persze mindig voltak velük apróbb-nagyobb gondok, mert nem tudnak és nem is akarnak illemtudóan viselkedni, úgy, ahogy a politikusok elvárják tőlük. Mióta kialakult a népképviseleti rendszer, a civilek furtonfurt beleszólnak a politikába. S bármily meglepő ez sokaknak, ezt nevezik demokráciának. Csakhogy a demokráciával is baj van. Legalábbis a politikusok egy része szerint. Akik csak addig tántoríthatatlan hívei a demokráciának, amíg megválasztják őket, utána a terhükre van. Szóval, minél inkább beleszólhatnak a civilek a politikába, annál inkább korlátozzák a politikusokat egyéni ambícióik kiélésében. Következtetésképpen: annál erősebb a demokrácia.

A gyermekek túlterheltségét, az önállóságra nevelés valamint az örömteli tanulás hiányát mutatják a Szülői Hang felmérésének részeredményei, alátámasztva a múlt pénteki diáktüntetéseken elhangzottakat.

Habár a magyar reformok a német "duális képzést" tekintik mintának, attól nagyon messze van a hazai oktatás. Köllő János kutatásában arra jut, hogy a szakképzésen belüli közismereti óraszám csökkentése után a magyar diákok kevesebb ilyen jellegű tanóra után lépnek ki a munkaerőpiacra, mint amennyit a német szakmunkástanulók a képzésbe lépés előtt kaptak.

Több ezer fiatal, elsöprő többségében gimnazista tüntetett a Független Diákparlament felhívására péntek délután a Parlamentnél. A többségében középiskolás szónokok és résztvevők egy jobb, modernebb, életre nevelőbb, demokratikusabb, felesleges terhelésektől mentesebb és gyerekközpontúbb oktatási rendszerért mentek az utcára, illetve sztrájkoltak a pénteki tanítás nap helyett. 

Magyarországot külön is kiemeli az elemzés. Mint írták, a mienk az egyik olyan ország, amely ígéretes sikertörténet is lehetett volna az előző évtizedekben, mostanra mégis egy autoriter rendszer felé halad. Az ország populista vezetői konszolidálták a hatalmukat, közben viszont meggyengítették a demokratikus intézményrendszert, és már törvényi szinten is támadják a civil szervezeteket.

A 168 Óra húsz kérdésből álló kérdőívvel fordult az ellenzéki pártokhoz annak feltérképezésére, kialakítható-e konszenzus oktatáspolitikai elképzeléseiket illetően. ...

12. Egyetértenek-e azzal, hogy az iskolák szabadon választhassanak a tankönyvpiac akkreditált kötetei közül?
....

Azt, hogy mennyire üdítő, ha a megszokottól eltérő szempontok is előkerülnek egy vita során, fiatal diákparlamenti képviselők felszólalásai bizonyították egy szombati oktatáspolitikai rendezvényen. A Civil Közoktatási Platformnak (CKP) a pártok tervezett oktatáspolitikájáról szóló rendezvénysorozatán az esélyegyenlőtlenség, az iskolaszerkezet és a szakképzés témája került terítékre. Kiderült: az ellenzéknek lehetne közös koncepciója az oktatáspolitikára, de az oktatáskutató szerint a kiindulóponton érdemes lenne változtatni.

Mi a baj az irodalomoktatással, és hogyan lehet megszerettetni a gyerekekkel a kötelezőket?

Humánerőforrás problémák is vannak az oktatásban, ugyanis egyre kevesebb a tanár, miközben az állomány elöregszik. A középfokú oktatásban teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok száma a 2015-ben és a 2016-ban kezdődő tanév között 300 fővel csökkent, míg 2007 és 2016 között összesen 3900 fővel apadt a számuk.