TANOSZ

A 9. és 10. évfolyam számára már elkészültek a katolikus középiskolai történelemtankönyvek.

Ami biztos nincs más tankönyvben:

"... igyekeztünk sokszor a katolikus egyházi tanítást is megjeleníteni, lehetőleg a 21. századi modern katolikus felfogás szerint, mert fontosnak tartottuk ráirányítani a figyelmet az élő egyház tanítására a régi eseményekkel kapcsolatban is."

https://www.magyarkurir.hu/hirek/katolikus-tortenelemkonyv-sorozat-indul-az-egyhaz-tanitasa-nagy-hangsulyt-kap-kotetekben

A Digitális Oktatási Stratégiája (DOS) a Digitális Jólét Program részeként született meg, deklarált célja a teljes oktatási rendszer digitális átalakítása volt. Csakhogy hiába fogadta el a kormány a DOS-t 2016-ban, és hiába tervezte a bevezetését 2018-ra, a jól hangzó ígéretekből azóta sem lett valóság.

Aztán tavaly megérkezett a járvány, majd március közepén kaotikus körülmények között bevezették a digitális oktatást, és kiderült, az oktatási rendszer minden egyes szereplőjét negatívan érintette, hogy a stratégiában megfogalmazott ígéretek nem valósultak meg. Vélhetően könnyebb lett volna a digitális tanrendre való átállás, ha legalább az ehhez szükséges minimális alapok – infrastruktúra, tananyagok, eszközök – már megvannak, és a pedagógusok meg a diákok is rendelkeznek a szükséges eszközökkel.

https://24.hu/belfold/2021/03/28/digitalis-oktatas-digitalis-oktatasi-strategia-dos-ercse-kriszta/

Finoman szólva is van mit tanulni az online oktatás hiányosságaiból. Hogy milyen osztályzatot érdemel a hazai oktatásirányítás, azt tapasztalatai alapján döntse el az olvasó, de az bizonyos, hogy a távoktatás minősége nem elégséges. Az átállás a tárca többéves felkészülése ellenére derékba kapta az iskolaügyet, a tanóráknak csak egy része éri el a diákokat, a digitális lehetőségeket kevés intézmény használja ki igazán. A botladozó gyakorlat miatt egyre többen keresik az ingyenes oktatási platformokat.

https://nepszava.hu/3113583_eloszor-mosolyogtam-derivalas-kozben--bukdacsolo-hazai-online-oktatas-kontra-globalis-osztalyterem

Valaha, nem is olyan rég, voltak pedagógus megmozdulások, tüntetések, demonstrációk, flashmobok, egyik sem volt elképzelhető a Tanítanék Mozgalom nélkül. A 2016-ban alakult civil szervezet fő célja volt a magyarországi közoktatást érintő szakpolitikai javaslatok kidolgozása, képviselete, népszerűsítése, a kormányzati közoktatási döntések véleményezése. Most az oktatás csendes, megint csendes. Vagy csak hallgat. Pedig, ahogy a mozgalom elindítóját, választott képviselőjét, Pilz Olivért, a miskolci Hermann Ottó Gimnázium tanárát hallgatjuk, volna miről beszélni. Azt mondja, azért indították a mozgalmat, mert a közoktatás romokban volt, és azóta is úgy van. Csak még rosszabb lett a helyzet.

https://hirklikk.hu/kozelet/pilz-oliver-ez-nem-az-aminek-egy-modern-kozep-europai-oktatasi-rendszernek-lennie-kellene/378599/

A PhD-fokozatom megszerzése után végre besorolódtam a megfelelő fizetési kategóriába. Ehhez mindössze öt évre volt szükség, hiszen 2013-ban, 25 évvel a pályakezdés után visszasorolt a rendszer a megtisztelő pedagógus I. kategóriába. Innen indulhattam az uborkafán fölfelé, különb s különb megalázó köröket futva.

Így, 33 év tanítás után elértem a két éve villamosmérnöki BSC-diplomával dolgozó fiam fizetését, de csak akkor, ha az osztályfőnöki és munkaközösség-vezetői pótlékokat is beszámítjuk.

Az önkizsákmányolás újabb furmányos módszereit sajátítottuk el igen nagy kreativitással. Segítséget a nagy techcégektől kaptunk, a kormánytól semmit.

Nem most tudjuk meg, miért is felel a Digitalizációért Felelős Államtitkárság.

Közben az oktatáskutatók tudományosan kifejtették a média platformjain, hogy sajnos a magyar pedagógustársadalom nem fogja föl, nem elég fejlett, csak fokozza a lemaradást, meg van félemlítve, és különben is úgy, ahogy van lesajnálandó, a feladatára alkalmatlan népség. A nemlétező tárca mélyen hallgat, a szülők jobban tudják nálunk, de egy dologban mind egyetértenek: így nem lehet.

Rendben, de akkor ugyan mondja már meg valaki, hogy mégis hogyan lehet? Valaki, akinek alkalmasint ez a dolga. De vajon az OFI (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) mint a kötelező tankönyvek kiadója, vagy a pedagógiai, szakmódszertani tanszékek, vagy a már említett államtitkárság létrehozott akár egyetlen használható segédanyagot is a számunkra? Hiszen ők ezért fizetést kapnak! Vagyis valahol valakik azért tisztában vannak vele, hogy a tananyagírás külön munka.

2020. április

Reménykedünk, hogy a NAT-ot elhalasztják, mert hát annyi baj van vele, és most nem is tudunk összejönni, hogy megtárgyaljuk. Na persze, senki sem akarta, hogy megtárgyaljuk. Bevezették.

Kollégák! Itt a tankönyvrendelés ideje! Tessék leadni, melyik osztályba melyiket és hány példányban! Az új NAT-os osztályra is! Milyen tankönyv? Látta valaki? Jaj, még meg sem írták…

2020. szeptember

Megjönnek a tankönyvek. Megnézem végre: a hetedikesek évi összesen 35 fizikaórájára van és 42 leckét kell feldolgozni. Ez igen! Micsoda előrelátás, micsoda kompetens szakmai segítség! Szuper!

És az új kilencedikes is lenyűgöző, a korábbi két kötetet egybeforrasztották, nesze, tanítsd meg!

http://ckpinfo.hu/2021/03/16/egy-gimnaziumi-fizikatanar-szomoru-evertekeloje/?fbclid=IwAR3dFAghmNd1mobg4j5zN62pm-B8f0-7xdw45Mit00m7ALL1mnXDdEFS-uI

Herczeg Ferenccel nem az a probléma, hogy magasztalta Mussolinit, hanem az, hogy nincs ott a száz legfontosabb magyar prózaíró között, most pedig Mikszáth és Jókai mellé emelték. A regényei egy mai középiskolás számára olvashatatlanok – mondja az író, könyvkiadó.

Pálinkás József, az első Orbán-kormány oktatási minisztere, korábbi MTA-elnök szerint a Kréta-rendszer leállása a kormányzóképtelenség újabb jele. A volt miniszter Maruzsa államtitkár nyilatkozatával szemben úgy tudja, a „kedvenc kormányzati beszállító által fejlesztett” rendszerben még kedden is voltak hibák, lefagyások, ha kevesebb is, mint az első napon.

Pálinkás a Magyar Hangnak nyilatkozva leszögezte, a fennakadás mint cseppben a tenger mutatja az informatikai piac nehézségeit: „ha politika-közeli beszállítók nyerik el a tendereket, nyilván nem kell megküzdeniük a piacon. Egy, a piacról élő cég hírneve annyira károsulna egy ilyen összeomlás után, hogy hamarosan kiszorulna a piacról.” Az állami fenntartású általános iskoláknak viszont kötelező a Krétát használniuk. – Magyarországon azonban nem a piac dönti el a sikerességet. Így van ez az iskolák informatikai beszerzéseinél és továbbá például a tankönyvpiacon is – véli az MTA korábbi elnöke. „Baráti beszállítónál nem tud reklamálni az állami tisztviselő.”

„Szörnyű kár lenne, ha a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó cancel culture letarolná az irodalmat” – mondta a HVG-nek Nyáry Krisztián író, könyvkiadó, akivel abból az apropóból készített interjút a hetilap, hogy egy másik, Tóth Krisztinával készült interjú nyomán fellángolt a vita a kötelező olvasmányok kérdéséről – azon belül is Jókai Mórról.

A Szovjetunióból szabadult Észtország sok áldozat és megszorítás árán integrálódott, és lassan felzárkózik a Nyugathoz, a világ egyik legjobban digitalizált országává vált. Magyarország ráléphetne erre az útra, de ott mindjárt elbukunk, hogy az informatikai oktatással kezdődik, nem hazafias neveléssel.

A pandémia okozta távoktatás és annak következményei esélyt adnak arra, hogy átgondoljuk, vajon érdemes-e azt a fajta közoktatást folytatnia Magyarországon, amely láthatóan nem felel meg a kor kihívásainak. Élünk vele?