TANOSZ

Az Orbán-kormány az egymillió munkahely ígérete után gyors sikert akart, ezért úgy növelték a foglalkoztatást, hogy bármi áron szakmát adnak a gyerekek kezébe. Hogyan lehet funkcionális analfabéta gyerekeknek szakmát adni? Úgy, hogy csinálnak egy lebutított szakképzést – mondja Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábbi képzési és oktatási igazgatója, aki 2016-ban mondott fel. Ma már ő is sok mindent másképp csinálna.

Elfogadható és eredményes lehet-e, ha az egyéni szabadság "némi korlátozásával" és "egy kis kegyetlenséggel" veszi rá az állam a cigány szülőket arra, hogy iskolába járassák gyermekeiket? Egyebek mellett erre a kérdésre kell választ találniuk azoknak a 11. osztályos diákoknak, akik az új állami tankönyvekből tanulnak történelmet.

Meglehetősen elavult szemléletet tükröz - így reagált az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) oldalán olvasható, az új történelmi atlaszról szóló írásra Hidas Gábor térképész.

Alig tudnak felvenni gyerekeket magániskolákba, annyira sokan keresnek az állami intézményeken kívül lehetőséget. Jobb híján a szülők arra vállalkoznak, hogy magántanulói csoportokat alakítanak a legkülönbözőbb igényekkel. A sokféleségben van igény az egységes szervezési, módszertani támogatásra, védjegyre. Most úgy néz ki, hogy ez is megvan.

A 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin már csak az új történelmi atlaszt használhatják majd a diákok. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) oldalán részletes cikk jelent meg arról, miért nem tartják jónak, ha kronológia is van az atlaszban.

„Nem vagyok én szadista, hogy a 15 évesekkel Goethét olvastassak” – fakadt ki Imre Flóra egy minapi konferencián. A szakemberek szerint igencsak át kellene alakítani a kötelezők listáját, hiszen számos mű egyszerűen nem érthető a legtöbb mai gyerekek számára. De lenne megoldás arra, hogy meg is maradjon Jókai meg nem is: a nagyobb tanári autonómia.

"A kötelező irodalom lenyomata annak, hogy a társadalom mit gondol a világról, és az oktatáspolitika mit gondol a társadalomról. A rendszerváltozás óta kinyílt számunkra, magyarok számára a világ, már nem zárt társadalomban élünk, amelybe belekövesedett ez a sok-sok kötelező olvasmány. Véleményem szerint a gyerekeknek meg kell adni az olvasás élményét, és idővel újra kell gondolni az irodalomoktatást. Az is kérdés, hogy mennyire van szükség egyáltalán kötelező olvasmányokra. Meglátásom szerint kompromisszumra kellene törekedni: nagyon fontos, hogy bizonyos klasszikus magyar művek ne kerüljenek ki a kánonból – gondolok itt főként a kultúrtörténeti jelentőségű és az identitásunk számára is fontos regényekre, elsősorban a csodálatos A Pál utcai fiúkra. Azonban be kellene engedni az iskolába a kortárs könyveket és természetesen magukat a kortárs írókat is."

A Fidesz oktatáspolitikájának egyik legnagyobb vesztese a szakképzés és az abban tanuló gyerekek, annak ellenére, hogy maga Orbán Viktor, és egyik legbefolyásosabb tanácsadójának tartott Parragh László magyar kereskedelmi és iparkamarai elnök évek óta azt hangsúlyozza: egy szakma többet érhet, mint az érettségi vagy akár egy diploma.

Valóban méltánytalan lenne, ha a következő tanévben vagy később érettségizők hátrányosabb helyzetbe kerülnének az idei évben vizsgát tevő társaiknál – így reagált a Történelemtanárok Egylete arra, hogy 11. évfolyamosok petíciót indítottak: azt szeretnék elérni, hogy ők is használhassák majd a történelemérettségin a kronológiát tartalmazó, „régi” történelmi atlaszt.

A nemzeti alaptantervet kiváló, de a kivitelezéssel vannak gondok, például az ismeretanyag átadásának tempója gyorsabb kellene hogy legyen - mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.