TANOSZ

Nemzetközi szinten is egyedülálló a módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) elkészítésének folyamata. Az elmúlt évtizedekben ugyanis egyetlen európai országban sem történhetett meg, hogy a legnagyobb titokban, a szakmai és társadalmi nyilvánosság teljes kizárásával készüljön el egy, a közoktatás alapjait meghatározó dokumentum.

A 2016-ban a „kockásinges” tiltakozó hullámot elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai ezúttal a társadalomhoz intéztek kérdéseket a Nemzeti alaptantervről.

A legkeményebb eszközök használatát sem zárják ki a pedagógusok az új Nemzeti alaptanterv szeptemberi bevezetésének megakadályozására – nyilatkozták a 24.hu-nak a Nat ellen leghangosabban tiltakozó szakmai szervezetek vezetői. Arató László, a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnöke és Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének (TTE) első embere szerint az ideológiai problémáknál is fontosabb, hogy ez az alaptanterv fércmunka, inkoherens, tanár- és diákellenes, az oktatás egyetlen szereplőjének sem szolgálja az érdekeit. Azt egyikük sem tudja megmondani, mikor, de lehetséges, hogy előbb-utóbb újra felveszik a tanárok a 2016-ban ikonikussá vált kockás ingeket.

Egyetemi oktatók megütközésüket és felháborodásukat fejezik ki a Nemzeti alaptanterv  irodalomtanításra és irodalomtanulásra vonatkozó részletei miatt. A nyílt levelet közel ötven, irodalommal és társművészetekkel (esztétika, filozófia) foglalkozó oktató írta alá az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Károli Gáspár Református Egyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről, a Debreceni Egyetemről, a Pécsi Tudományegyetemről, a Miskolci Egyetemről, a Nyíregyházi Egyetemről, a Pannon Egyetemről és az Eszterházy Károly Egyetemről.

Minden szülő elemi érdeke, hogy a gyerekének olyan jövőt biztosítson, amelyben megtalálja önmagát, a boldogulását. A magyar oktatási rendszer ezt nemcsak hogy nem segíti, hanem épp szembe is megy vele – nyilatkozza lapunknak Vass Vilmos egyetemi docens, a kompetenciafejlesztő pedagógia egyik vezető hazai kutatója.

Gyerek- és szülőgenerációk sokasága ment rá azóta, hogy az Orbán-párt nem hajlandó elfogadni az 1985-ös (!) oktatási reform alapját: azt, hogy nem egy párt dönti el, mit kell tanítani az iskolában; hogy a plurális demokráciában nincs kötelezően oktatott állami ideológia, és legfőképp, hogy a központilag előírt tanterv, tankönyv és oktatási módszer biztosan nem alkalmas százezernyi különböző diák oktatási/nevelési igényének kielégítésére.

A Civil Közoktatási Platform (CKP) is állásfoglalást adott ki az új NAT-ról. Annak visszavonását javasolják.

A szépen csengő mondatok mögött nagyon súlyos részleteket rejt a péntek este 10 órakor nyilvánossá tett új Nemzeti alaptanterv: hagymázas múlt, nacionalizmus, a történelem megfelelő értelmezése, hangsúlyos politikai nevelés. A rendszerváltás óta nem volt olyan tanterv, ami ennyire fontosnak tartotta volna a honvédelmet. Noha a diákok maximális óraszáma csökken, az alaptanterv alapján a tananyag mennyisége nem fog.

2020. január 31-én (!) megjelent a 2020 szeptember elsején (!) bevezetésre kerülő „módosított” Nemzeti alaptanterv. Magyar nyelv és irodalomból a változások olyan mérvűek, hogy valójában új NAT-ról kell beszélnünk.

Az elmúlt hónapok bohózatának vége: megjelent az alaptantervről szóló kormányrendelet, amit néhány hónap múlva, idén szeptember elsején az első, ötödik és kilencedik évfolyamon már be is vezetnek. Volt itt szó új NAT-ról meg a régi átdolgozásáról, továbbá, keringtek dátumok a megjelenéséről és keringtek különböző változatok is az oktatás tartalmi szabályozásának e fontos dokumentumáról.