TANOSZ

Magyarország jóval kevesebbet költ az oktatásra, mint a régió és az EU legtöbb országa. Pedig sokkal többet kéne. Ha egyáltalán valaha fel akarunk zárkózni.

Magyarország nemzetközi összehasonlításban nagyon keveset költ oktatásra. Az utóbbi pár évben egyre kevesebbet. És ez nem azért van, mert annyival kevesebb nálunk a gyerek.

Általában a világ felfogása nem az, hogy a nagyobb tudás megnehezíti az illető számára a létért való küzdelmet

Hipersuli oktatási programot hirdetett két multinacionális cég, hogy elősegítse a digitális oktatást. Csakhogy a módszer nehezen terjeszthető: az állami iskolákat fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) költségvetésében az informatikai eszközök fejlesztése nem szerepel. Czunyiné Bertalan Judit szakállamtitkárt kérdeztük.

A legkisebb gyerekek számára az internet és a tabletek, a mobilok ma még csak a játékot jelentik, közel azonban a nap, amikor a tanulmányaik alapvető eszközeivé válnak. Ezt teszi lehetővé a Telenor Magyarország Zrt. Hipersuli Oktatási Programja, amely öt iskola tizenöt osztályával, 363 diák részvételével indul.

Harmadik napja tart a tavaszi érettségi időszak, ma a történelem írásbelin a sor.

Digitális oktatási programot vezettek be öt iskolában – egy fővárosiban és négy vidékiben. A digitális tankönyveket, oktatási segédanyagokat a diákok táblagépre tölthetik le.

Az utolsó pillanatban mégis megakadályozzák, hogy a tanárok a legjobbnak tartott könyveket rendeljék meg

Folytatódik a tankönyvpiac állami lerablása

Csaknem 1 százalékos nominális növekedést mutatott, azaz bővült a szabad forgalmú (közoktatási tankönyvek nélküli) könyvpiac 2014-ben. Az árszínvonal csökkenése miatt a reálnövekedés megközelítette a 2 százalékot.

Öt év folyamatos recesszió után már tartósan növekszik a hazai könyvipar, amit a tankönyvpiac államosítása drasztikusan érintett.