TANOSZ

Azt azért hozzátette, hogy a pedagógusoknak ma is csak 15-20 százaléka gondolja azt, hogy nem jó, ha megmondják, mit kell csinálniuk, nem jó az egyentankönyv, nem jó az egyentanterv. A többiek nem tiltakoznak az átalakítások miatt.

– A tankötelezettség korhatárának 16 évre csökkentése valóban helytelen lépés volt. Joggal és okkal lehet szidni azt a kormányt, amelyik ezt megtette – jelentette ki Pokorni Zoltán, egykori fideszes oktatási miniszter, Budapest XII. kerületének jelenlegi kormánypárti polgármestere.

A pedagógusok jelentős része örömmel fogadta a tankötelezettségi korhatár leszállítását, mert így nem kell még két évig bajlódniuk a „problémás” gyerekekkel. Most látjuk, micsoda ára van: évente tízezer gyerek megy a lecsóba. Évente tízezerrel növeljük a majdani munkanélküliek és közmunkások táborát – fogalmazott a Pokorni, de nem állt meg itt. Szerinte jogosan lehet „korholni” a politikusokat azért is, hogy 2010 után megszakadt az a ciklusokon átívelő folyamat, amelyben egyre többen juthattak be a felsőoktatásba.

"Egy jól kormányzott és integráló iskolarendszerben az iskolák átalakítása egy több évtizedes fejlesztési folyamat eredménye lehet." Radó Péter oktatáskutató arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen oktatás kínál megoldásokat a jövő problémáira.

Az új Nemzeti alaptanterv (Nat) 2019-es bevezetésére nem fog sor kerülni – jelentette ki Pósán László, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának fideszes elnöke a bizottság hétfői ülésén, ahol Hiller István (MSZP) érdeklődött arról a kormánypárti képviselőktől: mikor kerülhet nyilvánosságra a Csépe Valéria professzor és szakértői csapata által kidolgozott Nat-tervezet kormány által átírt változata? – A tervezetről zajló vita még nem ért véget, továbbra is zajlik – fogalmazott Pósán.

2030-ig szóló szakképzési programot dolgozott ki a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége. Ennek az volna az alapja, hogy a fiatalok 85 százaléka szerezzen érettségit. De hogyan lehetne ezt megvalósítani? Gablini Gábort, a szervezet alelnökét arról is kérdeztük: ha ilyen céljaik vannak, akkor az MGYOSZ vajon miért hallgatott akkor, amikor a kormány 16 évre csökkentette a tankötelezettséget?

Nem lesz „nulladik évfolyam” az általános iskolákban, az erről szóló részt legalábbis kihúzták az új Nemzeti alaptanterv (Nat) átdolgozott tervezetéből. Az óvoda és az általános iskola közé beilleszthető előkészítő évfolyam bevezetése ellen több szakmai szervezet tiltakozott az elmúlt hónapokban.

Lassan-lassan alakul az új nemzeti alaptanterv, amelynek bevezetési időpontja továbbra is bizonytalan. Jövőre vagy egy évvel később? Az MTA legalább egy éves halasztást javasol.

A magyar szakképzésre az elmúlt kilenc évben két személy nyomta rá markánsan a bélyegét: Orbán Viktor miniszterelnök és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Kettejük közös műve az a 2010 őszén született megállapodás, amelynek következményeként bevezették az úgynevezett duális képzést, három évre csökkentették a szakképzés időtartamát, továbbá a harmadára vágták a közismereti órák arányát az oktatásban. Ez utóbbit az egyik legnépszerűbb és legsikeresebb iskolatípusban, az érettségit adó szakközépiskolában is csökkentették – ennek következtében lebutították az ott folyó közismereti képzést. A csökkentéssel új név is járt: immár szakgimnáziumnak hívják, a szakiskolát pedig átkeresztelték szakközépiskolának. Szakemberek szerint azonban ezek az elnevezések csak arra szolgáltak, hogy megtévesszék a szülőket. Mindezt a kormány tetézte azzal, hogy 2012 szeptemberétől 16 évre csökkentette a tankötelezettséget. Emiatt jelentősen nőtt a lemorzsolódás, számos fiatal választja a közmunkát a tanulás helyett.

Az új Nemzeti alaptanterv tervezete nem ígér valódi kitörést a magyar köznevelés nagyon elöregedett, egyoldalú és tantárgycentrikus útvesztőjéből – véli a Magyar Művészeti Akadémia (MMA)

- Vajon egy rátermett iskolaigazgató és egy lelkes tantestület képes arra, hogy megváltoztassa az oktatást?

- Senki más nem lehet képes rá, hogy megváltoztassa az oktatást. 

Ken Robinson közelmúltban megjelent  Kreatív iskolák – Az oktatás alulról szerveződő forradalmi átalakítása című könyvét

2018. november 26-án, hétfőn, 17:00 óraror az ELTE PPK Zöld vadon könyvtárában (Kazinczy utca 23-27, földszint) mutatja be Trencsényi László, Lannert Judit és a könyv szerkesztője, Tűrk Rita.