TANOSZ

A szülők meglepően nagy arányban utasítják el az állami/kísérleti tankönyveket, és elvárják, hogy az iskolában merjék megrendelni azt a tankönyvet, amit jobbnak tartanak. Bár a szülők elismerik, hogy a tankönyvrendelés elsősorban a pedagógusok kompetenciája, úgy gondolják, jobb döntés születhet a szülők bevonásával, ez azonban nem jelenleg nem tipikus. A szülők túlnyomó többsége a minőséget helyezi előtérbe az olcsósággal szemben, de mindemellett a kormányzat által emlegetett olcsóság sem igazán érzékelhető a szülők többsége számára.

„A közelmúltban történt intézkedések ugyan megváltoztatták a közoktatás működését, de negatívan hatottak a pedagógusokra, így sokan elhagyták a pályát” – mondja Nahalka, példaként hozva a tanárok szakmai önállóságának megnyirbálását, a kötelező óraszámok növelését és a kerettanterv óriásira duzzasztott tananyagát, ami külön megterhelést jelent mind a gyerekek, mind a pedagógusok számára.

A kormány civilellenes törvénytervezete volt az utolsó csepp a pohárban – Berki Judit és Szűcs Norbert pedagógiai szakemberek is otthagyták az oktatásért felelős miniszter által még 2013-ban létrehozott szakértői csoportot, az ún. Antiszegregációs Kerekasztalt.

Ha külföldi támogatásból a határon túli magyar pedagógusoknak szervezünk képzéseket az esélyegyenlőségről az oktatásban, akkor mik vagyunk? Vagy ők most nem számítanak, mert az országhatáron kívül élnek? Vagy a rájuk irányuló külföldi finanszírozású programok is lehetnek nemzetellenesek?...

Szép csendben egy új, oktatást érintő jogszabályt készít elő a kormány, melynek értelmében jogszerűvé tennék a képesítés nélküli tanárok foglalkoztatását, és pedagógusokra bíznák a gyógypedagógusok munkáját. Árulkodó az is, hogy a salátatörvényt a húsvéti időszakra adták ki ötnapos társadalmi egyeztetésre. Közben Köznevelés-stratégiai Kerekasztalra keresztelik át a Köznevelési Kerekasztalt, azonban lényegi változás sem a szervezet összetételében, sem a működésében nem lesz, noha a cél az volt, hogy növeljék a szakmai képviseletet.

Egyre kevesebb lehetőség van Magyarországon a normális beszédre – aki figyeli a tényektől egyre távolodó, összeesküvéselméletek és propagandaháború által uralt magyar közbeszédet, el kell, hogy rémüljön, és fel kell tennie a kérdést, hogy mindez hová is vezet.

A másik három visegrádi országhoz képest kétszeres az iskolát korán elhagyók aránya Magyarországon. A trend emelkedő, és ezzel szembemegyünk az unió egészében tapasztalható folyamatokkal.

 Jól működő polgári demokratikus jogállam nem létezhet a kormánytól független, az érdekeltek szabad akaratából létrehozott, fenntartott és működtetett civil szervezetek nélkül! A civil szervezetek nélkülözhetetlenek egy olyan országban, amelyben a hatalomgyakorlás a fékek és ellensúlyok rendszerére épül - teszi ismét egyértelművé a Pedagógusok Szakszervezete, miként erre már a 2017. január 31-én kiadott közleményében is felhívta a figyelmet.

2017 az utolsóelőtti olyan év, amikor még a nem állami tankönyvekből is rendelhetnek az iskolák.
Amellett, hogy folyamatosan és minden lehetséges fórumon harcolunk a szabad tankönyvválasztás visszaállításáért,  azt javasoljuk, hogy minden iskola éljen azzal a lehetőséggel, amit a tankönyvjegyzék ebben az évben megenged, illetve használja ki azokat az akciókat, amiket a még működő kiadók ajánlanak.

Ők szavaztak igennel a lex CEU-ra. Kiemelve az Emmi minisztere, az államtitkárok és a Parlament Oktatási Bizottságának tagjai: