TANOSZ

Tíz szerző életműve lenne kötelező tétel az átalakuló magyarérettségin, az új nevek között ott van a Horthy-korszak népszerű írója, Herczeg Ferenc is, akit így tulajdonképpen Petőfi vagy József Attila szintjére emelnének. Az érettségi átalakítására nagy hatással lévő irodalomtörténészt még a Magyar Nemzetben is bírálták.

Az eddigi hat helyett már tíz szerző életműve lesz kötelező tétel a megújuló magyar nyelv és irodalom érettségin, az új nevek között szerepel a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója, Herczeg Ferenc is – derült ki a részletes vizsgakövetelmények jelenleg egyeztetés alatt álló leírásából.

Megjelent a rendelet, hogy hogyan változtatnak majd a magyar nyelv és irodalom érettségi eddigi feladattípusain.

"Ez nagyjából az irodalomtanítás 1978 előtti, reformtankönyvek előtti állapotához való visszatérés.

Szegedy-Maszákék modernizációs törekvéseinek visszavétele."

Az államilag támogatott egyetemi helyek csökkenő száma, a szakképzés erőszakos preferálása, a leszakadó rétegek gyermekeinek szinte lehetetlenné tett felzárkózása elindította Magyarországot azon a dél-amerikai úton, amelyen csak kevesek luxusa lesz a minőségi oktatás, és ahol a fiatalságnak a foci az egyetlen kitörési lehetőség a nyomorból. Mégis, Magyarországon a rendszerváltás óta soha nem volt olyan alacsony a főállású pedagógusok száma, mint most.

Hiába van tandíj, egyre többen jelentkeznek a budapesti magán- és alapítványi iskolákba, amelyekben a központi tantervtől és a „hagyományos” pedagógiai módszerektől eltávolodva szervezik a tanítási napokat – írja a hvg.hu az Eduline nyomán. A lap oktatási szakportálja szerint többszörös túljelentkezéssel, havi 100-200 ezer forint körüli tandíjjal és többkörös felvételivel kell számolniuk azoknak a szülőknek, akik az állami általános iskolák helyett valamelyik budapesti magániskolába szeretnék beíratni a gyerekeiket. Az elmúlt két-három évben több ilyen intézmény kezdte meg működését Budapesten és környékén. Ilyen például a Budapest School, az AKG Általános Iskola, a Real School Budapest, a Tópark Alternatív Iskola, a Miiskolánk Pilisszentiván Általános Iskola, A Jövő Iskolája Általános Iskola.

A magyarországi nem-kormányzati szervezetek (NGO) működését korlátozó törvények annak ellenére komoly veszélyt jelentenek a civil szféra számos szereplőjére, hogy a hatóságok nem alkalmazták ezeket teljeskörűen, és be nem tartásuk miatt csak néhány NGO-nak kellett szembenéznie jogi következményekkel. A politikai nyomásgyakorlás és az ellenséges retorika csaknem olyan hatást gyakorolnak a főként jogvédő, érdekképviseleti munkát végző egyesületek, alapítványok tevékenységére, mint ha jogilag üldöznék őket. A jogi eszközök bevetése Damoklész kardjaként lóg a fejük fölött – állapítja meg egy nemzetközi jogvédő szervezet lapunk birtokába került tanulmánya, amely írásos dokumentumokra és 15 érintett szervezet képviselőjével tavaly év végén készített személyes interjúkra támaszkodva vázolja fel a kormánnyal szemben kritikus civilek helyzetét.

Azokat a diákokat, akik szeptemberben kezdték a középiskolát, már az új, részletes érettségi vizsgakövetelmények ismeretében kellett volna tanítani – mondta a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.

A rendeletmódosítás részeként a kormány az Oktatási Hivatalt jelölte ki a jelnyelvoktatói névjegyzéket vezető hatóságként, valamint módosulnak a tankönyvi eljárásokkal kapcsolatos határidők, ezáltal egyszerűsödik az eljárás – ismertették.

https://24.hu/belfold/2021/02/16/emmi-erettsegi-vizsgakovetelmenyek/

Több ponton is jogszerűtlen a hatéves kortól kötelező iskolakezdéssel és az iskolaérettséggel kapcsolatos új szabályozás.

A felvételiztetéssel kapcsolatban Schiller Mariann azt is elmondta: „Az egyik probléma az, hogy egyáltalán szükség van felvételi rendszerre. Ez azt jelenti, hogy az iskolák között nagyon nagy a különbség: egyes iskolákban harmincszoros túljelentkezés van, máshol meg nem jelentkezik senki. Ez különösen igaz a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokra, ami az egész rendszert ellehetetleníti, hiszen az iskolákból a legjobbak elmennek negyedikben, illetve hatodikban. […] A felvételit nem lehet megszüntetni az egész rendszer átalakítása nélkül. Átmenetileg el tudok képzelni egy olyan felvételi feladatlapot, ami inkább szól a gyerekekről, mint ez a mostani – mondjuk, több benne a szövegértés, és kevesebb a szólásmondás meg a helyesírás.”