TANOSZ

A Terror Háza főigazgatója általános iskolában kizárólag magyar történelmet tanítana, és szakítana azzal a szemlélettel, hogy Magyarország eltérésben van Nyugat-Európához képest.

Azok, akik az oktatási reformok kapcsán nemzethalált vizionálnak furcsa tévedésben is vannak. Azt hiszik ugyanis, hogy attól, hogy valami elő van írva, azt a diákok meg is tanulják. Rettenetes tévedés. A gyerek szerencsére nem robot, amit kedvünkre programozhatunk, hanem egy önálló lény, aki a saját érdeklődését követi. A

Új innovációs stratégián, és ehhez igazodva új oktatási stratégián dolgozik a kormány, ami jövő tavaszra készülhet el – jelentette be Bódis József oktatási államtitkár kedden a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közoktatási konferenciáján.

Lassan széles egységfront kezd kialakulni oktatáskutató szakemberek, közgazdászok és a munkaadók érdekeit tömörítő szervezetek vezetői között arról, hogy a kötelező alapiskoláztatás egyik célja az érettségi megszerzése legyen. Csapó Benő neveléstudományi kutató a Magyar Tudomány Ünnepe keretében rendezett konferencián beszélt arról, hogy a népesség 95 százalékát el lehetne juttatni a középszintű érettségiig – csak akarni kellene.

Nincs országos tanárhiány, teljesen természetes a fluktuáció – állítja a Klebelsberg Központ. A Szülői Hang több mint ötezer szülő részvételével készített,   felméréséből azonban kiderül, a pedagógushiány már sok helyen a hatékony tanulás lehetőségét is megvonja a diákoktól. Matematika- és angoltanításban már kritikus a helyzet.

2005-ben még a teljes magyar népesség 4,2 százaléka, 2016-ban már csak 2,9 százaléka járt felsőfokú képzésre valamilyen főiskolára vagy egyetemre. 

Az MNB lényegében – ráadásul nem is túl finoman – nekiment a kormány elmúlt 8 évben következetesen végigvitt, romboló hatású oktatáspolitikájának. Nagy kérdés, hogy vajon (ha már az érintettek, a szakértők, szakmai szervezetek tiltakozásait teljes mértékben figyelmen kívül hagyták) hallgat-e a kormány az MNB vészjelzésére, vagy tovább folytatja a felsőoktatás szétverését, a szakképzés erőltetését, a diákok túlterhelését és a társadalmi egyenlőtlenségek kiélezését.

Több pontos módosító javaslatot fogalmazott meg a Nemzeti Alaptantervhez a Nyelvtudásért Egyesület. A szervezet szerint nem adott minden feltétel ahhoz, hogy az idegennyelv-oktatásra vonatkozó célkitűzések megvalósuljanak.

A szakközépiskolai tanulók kimaradtak a NAT szabályozási köréből, pedig ebbe az iskolatípusba jár a korosztály közel negyede - írja az új alaptanterv tervezetéről a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiuma.

Lannert Judit „Nem gyermeknek való vidék – A magyar oktatás és a 21. századi kihívások” című tanulmánya a Társadalmi riport 2018-as kötetében.

A magyar iskolarendszer fontos mérőszámai (alulteljesítő tanulók aránya, digitális szövegértés, modern pedagógiai módszerek használata) a leggyengébbek között vannak a fejlett világban, de néhány területen már fejlődő országok is jobb eredményeket produkálnak. A felsőoktatásba beiratkozók aránya évek óta csökken, ami rendkívül aggasztó tény. A felnőttképzésben résztvevők száma szintén: míg 2002-ben a felnőtt lakosság 18 százaléka tanult, addig 2014-ben már csak 11,4 százaléka.