TANOSZ

Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László kamaraelnök korábbi állításait cáfolják a KSH friss adatai.

A korábbinál hangsúlyosabban jelenik meg Wass Albert és Szabó Magda munkássága, de Csukás István és Herczeg Ferenc, sőt még az angol krimiszerző, Aga­tha Christie is helyet kapott a korszerűsített, hamarosan megjelenő Nemzeti alaptantervben (NAT) – tudta meg a Magyar Nemzet. Biztosan bevezetik az informatika- és technikatananyag összeolvadásával létrejövő új tantárgyat, a technológia és tervezést, valamint újdonság az is, hogy hetente legfeljebb 34 órája lehet a diá­koknak még a középiskola legfelső évfolyamán is.

Az oktatás világában mindenki csak kapkodja a fejét az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatos ellentmondásos nyilatkozatok hallatán. Az új szabályozást eredetileg 2019 szeptemberében akarták bevezetni, de tavaly nyilvánvalóvá vált, hogy az anyag átdolgozása miatt erre nem kerülhet sok. Ezek után lepett meg sokakat, hogy  idén decemberben Gulyás Gergely egy kormányinfón azt mondta: 2020-ban sem lesz új Nemzeti alaptanterv, csak módosítások várhatók.

A valaha volt második legrosszabb eredményt érték el a 2018-as PISA-teszten a magyar diákok, a kormánymédia azonban világraszóló eredményként próbálja eladni, hogy a 2015-ös mélypont után sikerült pár pontot javítani. Erre azonban nem lehet sikert alapozni, állítja Vass Vilmos, az interdiszciplináris tantervfejlesztés és a kreativitás kutatója, aki beszélt nekünk arról, miért romlanak globálisan is a diákok eredményei, mi okozta az utóbbi évek zuhanórepülését a magyar oktatásban, és hogy milyen iskolát kellene követnie a magyar oktatásnak.

A leghosszabb szövegű javaslatot kedden nyújtották be, és szerdán már le is zavarták a vitát. A másikat vasárnap nyújtották be, és kedden tárgyalták, a harmadik péntek este jelent meg az Országgyűlés honlapján, és hétfőn már le is zárult a vita. Ugyancsak kivételes sürgős eljárással államosították a tankönyvkiadást – benyújtás vasárnap, tárgyalás hétfőn, szavazás kedden –, és így fogadtak el egy fejlesztéspolitikai csomagot – benyújtás pénteken, tárgyalás hétfőn, szavazás kedden –, amely 15 különböző törvény módosításáról szólt.

A kormány egyáltalán nem titkolt szándéka, hogy egységesíteni kell a feltételeket az oktatásban. Ennek ékes bizonyítéka volt az iskolák államosítása, a tankönyvpiac bekebelezése, a korábbi rugalmasságok eltörlése. Azonban ezzel csupán az a gond, hogy nem lehet egységesen kezelni az oktatást, és nem lehet elvárni, hogy ugyanolyan körülmények legyenek egy budapesti iskolában, mint egy szabolcsi községben, persze csak ha nem az alacsony követelmények tartoznak a célok közé. Másrészről ugyanígy nem lehet elvárni a gyerekektől sem, hogy egységesen fejlődjenek. A 21. századi modern oktatási szemlélet erőssége éppen az, hogy személyre szabottan próbálja a gyermek képességeit fejleszteni, az uniformizálás ennek viszont csúnyán keresztbe tehet.

Egy katona emberi és állampolgári felelősségre hivatkozva, lelkiismereti okokból nem hajtja végre a nép- vagy emberellenes parancsot. Vannak diktatúrákban élő, még csak nem is különösebben ellenállónak számító emberek, akik nem hajlandók gazsulálni a rendszernek, lelkiismereti okokból megtagadják olyan feladatok végrehajtását, amelyek a hatalom céljait szolgálják, és szerintük ártanak az embereknek, az országnak, az emberi fajnak.

1659. december 31-én halt meg Apáczai Csere János tudós-pedagógus, a magyar nevelésügy előfutára, a Magyar Encyclopaedia szerzője.

Több szakmai szervezet sérelmezte, hogy nem tudni, kik fejlesztik az új Nemzeti alaptantervet (Nat). Erős csapat körvonalazódik.

A magyar oktatás nem a PISA-felmérésen mért kompetenciák kialakulását segíti, hanem az ismeretátadást, ez az oka, hogy az említett megmérettetésen a magyar diákok most sem hoztak jó eredményt”– mondja a Mandinernek Setényi János oktatási szakértő. Szerinte Magyarország aligha fektetett be komoly munkát a PISA-eredmények javításába. Hazánk egyrészt megőrizte hagyományos, tantárgyi alapú, ismeretközpontú tanítási gyakorlatát, sőt, az elmúlt években kifejlesztett állami tankönyvek szerinte drámai mértékben növelték a megtanítandó ismeretek mennyiségét. Másrészt Magyarország megőrizte Európa egyik legszelektívebb oktatási rendszerét, ahol a legjobb családi hátterűek már a negyedik évfolyamtól átléphetnek a nyolcosztályos gimnáziumokba. Az osztályközösségek legjobbjai, akik példaként is szolgálhatnak, így eltűnnek, és ez a szakértő szerint nagy probléma. Setényi szerint az említett két tényező együtt biztos PISA-kudarchoz vezet. 

Leszögezi ugyanakkor, hogy Magyarországon a PISA-szempontú mérésekben a helyünkön vagyunk, ezért

„Magyarország GDP-szintje, a porosz pedagógia és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magas aránya mellett ennyit tudunk egy globális kompetenciateszten” – emeli ki. A lengyeleknél és cseheknél rosszabbul, a szlovákoknál, a románoknál és a balkáni országok tanulóinál messze jobban teljesítenek a magyar diákok.