TANOSZ

Az oktatási teljesítmények javítása közügy, de különösképpen érdeke a tudományos kutatói közösségnek. A romló iskolai eredmények egy sor területen a tudásalapú társadalmi-gazdasági fejlődés gátjává válnak. Ugyanakkor a PISA-mérések megmutatták azt is, hogy megfelelő beavatkozásokkal hatékonyan lehet az eredményeken javítani. Bármilyen szintről előbbre lehet lépni, és fel lehet jutni akár a csúcsra is. A napokban közzétett PISA-eredményeket elemzi Csapó Benő neveléstudományi kutató az mta.hu-nak adott interjújában.

Lesújtóan szerepeltek a magyar diákok a 2015-ös PISA-teszten, tanárokkal és egy, a fideszes oktatáspolitikára rálátó szakértővel elemeztük az okokat. Nem csak Hoffmann Rózsa a hibás.

Minden negyedik magyar gyerek még arra sem képes, hogy megértse, amit olvas. A lexikális tudást erőltetik, a tanároknak minimális a szabadsága. Több sebből vérzik a magyar oktatás.

Senki nem örül az eredménynek, de nagyon nagy meglepetést nem okozott – így reagált lapunk kérdésére a diákok teljesítményét mérő tavalyi PISA-felmérés katasztrofális eredményeivel kapcsolatban Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke.

A Civil Közoktatási Platform az alábbi nyílt levelet küldi Balog Zoltán miniszternek, aki azt gondolja, hogy a drámai eredményeket produkáló oktatási rendszerre vonatkozó kérdéseket továbbra is megkerülheti. Ideje tudatosítani benne és a magyar kormányban, hogy az oktatás nem a magánügyük, hanem közszolgáltatás, amelyért hallatlan felelősséggel tartoznak.

Balog Zoltán Miniszter Úr részére Emberi Erőforrások Minisztériuma

Tárgy: Válasz megtagadása az Igazságügyi Bizottságban

Nagyon rosszul szerepeltek a magyar diákok a kedden bemutatott PISA-teszteken. Különösen rossz hír, hogy sokat romlott a magyar diákok teljesítménye a három évvel korábban tesztet író társaikhoz képest, pedig már ők is rosszabbul szerepeltek a 2009-es tesztet kitöltőknél. A tesztet a világ 72 országában veszik fel, mindig 15 éves diákokkal, mindenütt ugyanazokkal a kérdésekkel, matematikából, szövegértésből és természetismeretből. A magyar diákok képességei mindhárom területen egyre rosszabbak.

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/pisa/PISA2015_osszefoglalo_jelentes.pdf

A 2016-os PISA eredmények brutális romlása hatalmas arányban az oktatáspolitikai beavatkozások következménye. Évente 25 ezer elemi kompetenciákkal sem bíró embert képez a közoktatás, ami évtizedeken át fogja terhelni a magyar társadalmat.

Kelly Day Indiana állambeli hetedikes matektanár, akinek a Fulbright kutatói ösztöndíj elnyerésével lehetősége nyílt fél éven át tanulmányozni a finn oktatási rendszert. Cikkében kifejti, hogy a legfontosabb dolog, amit Finnországban tanult, hogy a kevesebb sokszor több.

A 15 éves magyar diákok több mint negyede funkcionális analfabéta, azt sem tudja megállapítani, hogy két alternatív útvonal közül melyik a rövidebb, és azokkal az alapvető számolási készségekkel sem rendelkezik, melyek legalább minimálisan szükségesek lennének az életben való elevickélésre. Az országos szinten is nagyon gyenge PISA-átlagnál is sokkal ijesztőbb, hogy milyen ütemben növekszik azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek a sorsa már az általános iskola végén megpecsételődik.