TANOSZ

A történelemoktatás terén a legégetőbb probléma a tananyag zsúfoltsága, ezen kétségkívül változtat az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezete. Számos, főleg egyetemes történelmi téma került ki az új NAT-ból, ami korábban része volt a tantervnek - mondta a Magyar Időknek a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke.

Az új NAT tervezett, 2019 szeptemberi bevezetésével kapcsolatban Náray Mihály azt mondta: célszerű lenne megfontolni az egy évvel későbbi indulást, hogy a társadalmi vita javaslatait figyelembe vevő NAT és a kerettantervek elkészítéséhez legyen elegendő idő. Megjegyezte, hogy az új NAT-ban leírtakhoz igazodó tankönyvek elkészítéséhez is legalább egy évre van szükség.

A következő hetekben kerül a kormány elé az idegen nyelvi stratégia - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Ha a jelenlegi tervezetet fogadják el, középfokon csak a diákok 40%-a, a gimnazisták számára lesz alkalmazható az új Nemzeti alaptanterv, „ez a nemzeti alaptanterv nem a nemzet NAT-ja” – írja a Civil Közoktatási Platform (CKP).

Motiválatlan diákok, tanárhiány, módszertani-szakmai felkészületlenség, technikai eszközök hiánya, túlterhelt tanulók – több sebből vérzik az iskolai nyelvoktatás, legalábbis ez derül ki abból a kutatásból, amelynek az elkészítését 2017 nyarán rendelte el a kormány. Egy biztos: elsősorban nem a nyelvórák számával van baj, bár a kutatók szerint érdemes lenne már az általános iskola 2. vagy 3. évfolyamán megkezdeni a nyelvtanulást.

„Rossz vicc” – kommentálta Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke egy, a szervezet által tartott fórumon, hogy összesen 30 nap volt az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) munkaanyagának véleményezésére, ami most vasárnap, szeptember 30-án lejár.

A Civil Közoktatási Platform (CKP) véleményezte a Nemzeti Alaptanterv augusztus végén nyilvánosságra került tervezetét. Álláspontunk szerint a NAT-2018 tervezet a tanítás-tanulás kérdéseiben korszerű szemléletmódot képvisel, tartalmi szabályozással kapcsolatos javaslatai, merev, indokolatlanul részletező előírásai azonban a szakmai szempontból pozitívan értékelhető alapelveknek ellentmondva tovább erősítik az oktatási központosítást, nem szüntetik meg a tanulók és a pedagógusok túlterheltségét, és ezzel tovább mélyítik a magyar oktatás egyre inkább láthatóvá váló válságát.

A tananyag visszavágását, a kötelező tárgyak számának csökkentését és a NAT-tervezetről szóló nyilvános vitákat kér a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely vasárnap tette közzé véleményét az új alaptanterv tervezetéről.

Jobb lenne, ha csak 2020-ban vezetnék be az új alaptantervet, és valóban jó lenne 20-30 témakörben maximalizálni az egy évben megtanítandó anyagot – vélik a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete által megkérdezett történelemtanárok.

Az Oktatási Hivatal felmérte a nyelvoktatás és nyelvtanulás helyzetét az iskolákban. A rendszer minden szempontból fejlesztésekre szorul.

Már a munkaadók is belátják, hogy rossz döntés volt csökkenteni a tankötelezettségi korhatárt, mert sokan úgy kerülnek ki az iskolarendszerből, hogy írni sem tudnak.

– Amióta levitték 16-ra, erről beszélünk – jegyezte meg Nagy Erzsébet pécsi tanárnő, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) dél-dunántúli ügyvivője. – Örülünk, hogy a munkaadók is rájöttek, a képzetlenül rájuk öntött 16-17 éves gyerekhad mindenre jó, csak munkára nem. Kár, hogy a Parragh László-féle iparkamara hat évig nyomhatta ezt a süket szöveget a kormány asszisztálása mellett.