TANOSZ

Még mindig hatalmas a különbség a budapesti és a községi általános iskolákban tanulók nyelvtudása között - derül ki a 2017-ben végzett idegen nyelvi mérés eredményeiből. Ráadásul a falvakban élő szülők közül sokan szembesülnek azzal, hogy a munkaerőpiacon hiába alapelvárás az angoltudás, gyerekeik a helyi iskolában nem tanulhatnak angolul.

A jelenlegi oktatási rendszer keretei között jóval eredményesebben lehetne küzdeni a szegregáció ellen, mint egykoron, amikor ezernyi önkormányzat tartotta fenn az iskolákat – állítja Kertesi Gábor közgazdász, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézet kutatója, akivel azt próbáltuk megfejteni, hogy ennek ellenére mégis miért lett rosszabb a helyzet, és mit lehetne tenni ez ellen.

Nem igaz, hogy kihúznák a Jókai- és a Móricz-műveket a kötelező olvasmányok listájáról, csak áthelyeznék azokat, ahogy az sem igaz, hogy a középiskolai tananyaghoz tartozó klasszikus műveket lecserélnék populáris regényekre – többek között erről beszélt az Eduline-nak Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezetőtanára, aki szerint olyan Nemzeti alaptanterv kellene, amely kevesebb – általánosan és egy meghatározott évfolyamon – kötelező elemet tartalmaz és kevésbé „listaszerű”. A magyartanár azt is hozzátette: nem jó, hogy az általános iskola felső tagozatában alig van helye a kortárs ifjúsági és a populáris irodalomnak, miközben a legtöbb diáknál hetedikben-nyolcadikban dől el, hogy olvasóvá válik-e.

Noha a kormány gyakran eldicsekszik azzal, hogy intézkedéseinek hála 9. osztályig minden gyerek ingyen kap tankönyvet, a Szülői Hang kutatásából kiderült, a kormány-kommunikáció nem teljesen fedi a valóságot, az ingyen tankönyv valójában ingyen könyvtárhasználatot jelent. Az állam által biztosított tankönyvekbe a gyerekek az év során nem jegyzetelhetnek, és tanév végén vissza kell azt juttatniuk az iskolai könyvtárba. Ha a könyvbe a diák mégis beleírt vagy a könyv megsérült, a szülő felelőssége annak pótlása vagy "a kár" megtérítése.

A populáris irodalomnak is lehet szerepe az irodalomtanításban, elsősorban az általános iskolákban – így válaszolt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a DK-s Oláh Lajos írásbeli kérdésére. A képviselő azt szerette volna megtudni, hozzányúl-e a kormány a kötelező olvasmányok listájához, és szerepet kaphatnak-e a populáris olvasmányok.

Az idei tanév végén minden korábbinál több család szembesült azzal, hogy vissza kell juttatni a tankönyveket az iskolai könyvtárba; amennyiben pedig a jelenlegi szabályozás nem változik, a 2018-19-es tanév lesz az utolsó, amelyre még rendelhettek nem állami tankönyveket az iskolák a közismereti tárgyak oktatásához.

A Szülői Hang felmérte a szülők véleményét és tapasztalatait a kölcsöntankönyvek és a nem állami tankönyvek rendelhetősége kapcsán. Az eredményeket elküldték az Emmi-nek és számos pártnak is. A problémákra és az elvárásokra hívják fel a figyelmet.

Külföldi példák mutatják, hogy a gyermekek hazaszeretetre nevelése jó dolog - ezt mondta Simicskó István, aki kormánybiztosként felel a hazafias és honvédelmi neveléssel, illetve az ezzel összefüggő beruházásokkal kapcsolatos feladatokért.

Vekerdy szerint amúgy „az a rendszer baja, hogy nem viseli jól a kritikát. Komolyabb emberek, kollégák, lényegében egyetértenek velem abban, hogy abszolút baj van, nemzetpusztító baj van az iskola körül, és ezzel valamit kezdeni kell.”

A 60-as évektől próbálta szétfeszíteni az akkori egyenoktatás kereteit, majd 1988-ban megalakította az első alternatív iskolát, a most 30 éves Kincskeresőt. Úgy véli, a játék, a mozgás, a gondolkodni tanítás a legfontosabb az iskolában, és ezeket bármilyen rendszerben, bármilyen felügyelet mellett el lehet érni, ha a tanító rendelkezik belső szabadsággal. Winkler Mártával beszélgettünk, aki szerint az értelmetlen iskolai szabadság ugyanolyan káros, mint az értelmetlen előírások betartása.