TANOSZ

2013-ban életbe lépett az az oktatási reform, amellyel a szakiskolák életét alakította át a kormány. Ennek egyik legfontosabb elméleti célja a szakképzés gyakorlatorientáltabbá tétele volt az érettségit nem adó képzésben, ami együtt járt az elméleti órák számának csökkentésével, különösen az első két évfolyamon.

11 év leforgása alatt Magyarországon durván kevesebb lett azon állampolgárok aránya, akik elégedettek lennének a hazai oktatás színvonalával. Mindez ráadásul 2018-ra odáig fajult, hogy a 35 OECD országból a 3. legelégedetlenebbek lettünk. Ráadásul 2007-hez képest nálunk csökkent a 2. legtöbbel az elégedettek aránya. Így történhetett meg az, hogy míg 2007-ben az OECD átlagtól csupán 8 százalékkal voltunk lemaradva, addig 2018-ra a különbség 18 százalékra nőtt.

Budapesten és Brüsszelben egyszerre mutatták be a Háttal Európának című tanulmánykötetet, amelyben a hazai és nemzetközi közvéleményt szeretné tájékoztatni az Oktatói Hálózat arról, hogy milyen súlyos károkat okozott Magyarországon a 2010 óta regnáló Orbán-rendszer az oktatás, a tudomány, a kultúra és a média területén.

Jobb tananyagot, több időt a családdal és kevesebb iskolai zaklatást - ezt szeretnék másképp a magyar gyerekek. Összehasonlító kutatás készült az európai gyerekek terveiről.

Tizenöt elitgimnázium vezetője kérte a kormánytól, hogy ne ebben az évben, hanem leghamarabb 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv. Hiába. Az Emmi nem foglalkozik az iskolák kérésével, pedig a közoktatási intézményekben egyre nagyobb pánik uralkodik az új NAT idén szeptemberre ígért bevezetése miatt. Ahogy az igazgatók lapunknak elmondták: számos káros következménye lehet az új NAT körüli kapkodásnak, a káosz legnagyobb vesztesei pedig a pedagógusok és a diákok.

Hétfokú skálán kifejezve a matematikából nyújtott teljesítmények a szakközépiskolások (korábbi szakiskolások) egynegyedénél kiugróan gyengék, azaz az 1-es vagy az alatti szintet érik el; 50 százalékuk legfeljebb a 2-es szintet éri el, négyötödük pedig legfeljebb a 3-ast. A gimnazisták 60 százaléka ezzel szemben legalább 5-ös szintig jut, további egyharmaduk pedig kifejezetten jó, 6-os vagy 7-es szinten állt a vizsgált évek kompetenciatesztjein. Az érettségit is adó szakgimnáziumokban (a korábbi szakközépiskolákban) a diákok zöme közepes eredményt ért el. Ahogy a szerző fogalmaz, „ezek a különbségek persze nem írhatók a középfokú oktatás számlájára: döntő részben az általános iskolában alakulnak ki, és a középiskolai felvételi szelekció hatásait tükrözik”.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vitairatot készített, amiben összefoglalta, hogy alapvetően mi az oktatási rendszer hibája.

Jelenlegi formájában nem támogatja az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetését a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – tudta meg a hvg.hu. Az még mindig talány, hogy miért nevezi a kormány újnak, ha egyszer nem az, és az is, hogy kevesebb mint nyolc hónappal a bevezetése előtt mikor ismerheti meg végre a nyilvánosság is a szöveget.

Aggasztóan öregedő pedagógustársadalom, romló szakos ellátottság, egyre nagyobb arányban megjelenő sajátos nevelési igényű és pszichés zavarokkal küzdő diák. Látszólag jó hír, hogy a szegény családokból származó gyerekek aránya csökken – de felsejlenek itt is statisztikai trükkök. Megjelent A közoktatás indikátorrendszere.

Még mindig többre tart egy érettségit a szülők többsége, mint egy szakmunkás bizonyítványt. Hiába a kormánypropaganda, meg a kamarai szöveg, a gimnáziumi padok telnek meg a leghamarabb.

Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arról, hogy 2019-ben végre először többen tanulnak szakgimnáziumban, mint általános gimnáziumban. Nos, nem így van, „hagyományos” gimnázium vezet. Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakképzéssel foglalkozó munkacsoportjának tagja azt mondta: „A szülők mindig is értelmesebbek voltak, mint ez a Parragh-féle kamarai vezetés”.