TANOSZ

„Sajnáljuk, hogy a kormány teljesen hátat fordított a diákság és a minőségi oktatás nemzeti ügyének. Ezért úgy határoztunk, hogy a döntéshozókénál magasabb szint képviselőihez, a magyar emberekhez fordulunk. Mivel az oktatási kormányzat semmibe vette az ország jövője érdekében megfogalmazott kéréseinket, ezért nekünk, magyar diákoknak, tanárainkkal és szüleinkkel közösen kell rendszert váltanunk az oktatásban!"

4. Állítsák vissza a korlátozás nélküli, szabad tankönyv-választást!

- A tantervek készítői meg akarják mondani, hogy mit tanítsanak az iskolában, pedig ezt a tanároknak kellene eldönteniük
- A Szigeti veszedelem nem akkor „felejtődik el”, ha kihagyják a kötelezők közül, hanem akkor, ha benne van
- A magyar oktatási rendszer mindent megtesz, hogy kiölje a kreativitást és a kíváncsiságot, és pazarlóan bánik a felhalmozódott szakmai tudással – Knausz Imre oktatási szakértővel beszélgettünk

A kormányzó pártnak se nyolc, se négy éve nem volt programja. Ebből következően oktatási programja sem. Ezért is volt derült égből villámcsapás a Hoffmann Rózsa neve által fémjelzett, az egész oktatási rendszert átszabó változáscunami, ami nem annyira szakmai, mint inkább politikai megrendelésre történt. A változások lényege a pénzkivonás és a központosítás volt, és a „sok diplomás helyett sok szakmunkást”-elv.

Példátlan átalakítást hajtott végre az oktatási rendszerben az Orbán-kormány 2010-től. Példátlanul sok területre kiterjedőt és példátlanul mellőzve a szakmai érveket, nemzetközi trendeket, a párbeszédet. A reformok átgondolatlanságát az mutatja legjobban, hogy az utóbbi évek már a saját intézkedéseik visszaalakításáról szóltak. Az "eredmények" már jól látszanak.

A sajtóban megjelent kritikákra honlapján reagált az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézete, mint az állami tankönyvfejlesztést végző intézet. Cáfolja mind a két tankönyv esetén, hogy abban aktuálpolitikai szándék jelent volna meg.

Itt a szülők jogáról is szól a történet. Arról, hogy a maguk részéről óhajtják-e a gyermeküket olyan iskolába járatni, ahol a tanrend tárgyai között szerepel, vagy tanrendbe iktatva szerepel a hitoktatásnak a kérdése.

Láthatnánk a pedagógust, aki tudná, hogyan képes jobban tanítani különböző gyerekeknek, de nem választhat a tankönyvek közt. Láthatnánk a testnevelőt, akinek a folyosón kell tornaórát tartania, mert egy fővárosi minisztérium V. emeletének légkondis irodájában jó ötletnek tűnt a mindennapos tesi, csak arra nem gondoltak, hogy bár tanárokat fel lehet venni, a legtöbb iskolában egyszerűen nincs elég terem.

Ha egy eposz, egy regény vagy egy dráma eltávolítja, nem pedig közelebb hozza a diákokat az olvasáshoz, és az a mű az érettségin sem kötelező, akkor ki kell hagyni. Mert még mindig jobb, ha egy művet nem ismertetünk a diákokkal, mint ha megutáltatnánk velük – mondta Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke az Eduline-nak a szakgimnáziumi magyartanításról.

A Civitas Intézet A magyar oktatás jelene és lehetséges jövői címmel rendezett konferenciát, amely az országgyűlési választásokat előkészítő sorozatának egyik állomása volt. A konferencián részt vett több oktatással foglalkozó civil szervezet képviselője, valamint a pártok szakpolitikusai. Az előadók az közoktatásban, a szakképzésben és a felsőoktatásban jelenlévő problémákról beszéltek, a politikusok a szakpolitikai elképzeléseiket ismertették.

Nem tartjuk jó ötletnek, hogy egy 12-13 éves gyereknek a Toldiból vezetik le a terrorizmust – így reagált a Népszavának Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Szövetségének (TANOSZ) elnöke arra, hogy egy hatodik osztályosoknak szóló irodalomkönyv egyik kérdése kapcsolódási pontot hozott Toldi és a terrorizmus között.