TANOSZ

Melyek voltak a változtatások főbb szempontjai?

Az eredeti, 2015-ös Történelmi atlasz általános iskolásoknak atlasznál súlyos hiba volt az életkori sajátosságok, a tanulók előképzettségének szinte teljes figyelmen kívül hagyása azzal, hogy a térképek túlnyomó többsége azonos volt a két iskolatípusban. Ráadásul képek sem voltak az atlaszban, pedig 1970 óta meghonosodott az általános iskolában a képes történelmi atlasz,[2] melyen a képek, rajzok, grafikák fogalmakat, történeteket közvetítenek a térképpel még csak ismerkedő tízes éveik kezdetén járóknak. Motiváló hatásuk is felmérhetetlen! A 2016-os átdolgozott kiadásban ezek már felvillantak, de az esetlegesen megválasztott rajzok, képek nem oldották fel az alapproblémát. A funkciótlan, ráadásul gyakran ismétlődő képeknek, rajzoknak sincs sok értelme, csak „díszítenek”, és nem fogalmakként működnek, motiváló értékük pedig minimális.

https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2020/05/csepela-janosne-horvath-peter-katona-andras-a-kepes-tortenelmi-atlasz-10-16-eveseknek-bemutatasa-11-01-09/

Hogyan maradhat fenn évtizedeken át egy tankönyv, ami teli van hibával, és amit mértéktartóan becsülve is több száz tanár használt sok tízezer diák oktatása során? Egy földrajztanár igyekszik megérteni és elmagyarázni.

https://qubit.hu/2021/08/19/okostankonyv-helyett-butatankonyv-ebbol-kellene-foldrajzot-tanulniuk-a-diakoknak

A magyar történészek által nem osztott magyarázat került az új Nemzeti alaptanterv (NAT) alapján rohammunkában átdolgozott ötödikes tankönyvekbe a magyar népnév eredetéről. Sokan vitatták a magyar irodalom tantervekben szereplő szerzőket is, pedig Wass Albert és Herczeg Ferenc beemelésénél fontosabb kérdés, hogy egyáltalán értik-e még a diákok a tőlük számon kért nemzeti kánont. Hogyan fogják a múltunkat és az irodalmunkat megtanulni mindössze két választható könyvből az ötödikesek, amikor például a gödöllői és a kunhegyesi járás iskolásainak szövegértését egy világ választja el egymástól? Elolvastuk, majd vezető tanárok segítségével értelmeztük az új tankönyveket.

A Történelemtanárok Egylete – a NAT2020 alapján átdolgozott tankönyvekről írt – gyorselemzését követően kaptuk az alábbi szaktörténészi elemzést az egyik új 5. osztályos tankönyvről. Az írást vitaindítónak szánjuk. Várjuk a további szakmai reagálásokat, közzétételükre nyitottak vagyunk.

https://tte.hu/kis-magyar-mitologia/

„Szomorú szívvel tudatjuk minden érintettel, egykori és mostani diákokkal, tanárokkal, szülőkkel, térképet szeretőkkel, hogy 60 éves korában eltávozott körünkből a Cartographia Tankönykiadó Kft., leánykori nevén a Kartográfiai Vállalat középiskolai történelmi atlasza” – írja „nekrológjában” Hidas Gábor térképész, a Cartographia Tankönyvkiadó Kft. társadalomtudományi szerkesztője.

A 4. osztályosok nemzetközi szövegértés-vizsgálatainak margójára

Megszólalásom apropóját az elmúlt két hét azon minisztériumi szintű megnyilatkozásai szolgáltatták, amelyek a 2016-os nemzetközi szövegértés-vizsgálatban részt vett 4. osztályosaink jó eredményét kísérték. Amennyire helyén valóak Palkovics László első mondatai („Gratulálok a magyar diákoknak és az alsó tagozatban tanítóknak”), annyira szánalmas igyekezetnek tartom, hogy azt követően szinte valamennyi nyilatkozat az eredményeket az oktatáspolitikai vezetés saját intézkedéseinek tulajdonítja. Nézzük akkor a száraz tényeket!

A költségtakarékossági okokból megszüntetett, ám az Eszterházy Károly Egyetem kebelén főnixként feltámadó Oktatáskutató és (tankönyv)Fejlesztő Intézet (OFI) az MTA Történettudományi Intézetével karöltve immár harmadik nekifutásra igyekszik használható történelmi atlaszt kiadni a középiskolák számára. Az átdolgozott atlasz változásairól az MTA tájékoztatót adott ki. (http://mta.hu/tudomany_hirei/terkepeken-a-tortenelem-uj-atlasz-a-kozepiskolasoknak-107467). Olvasva az ismertetőt az járt a fejemben, hogy vajon az MTA illetékesei ennyire tájékozatlanok, vagy szándékosan negligálják a középiskolákban eddig használt hasonló kiadványokat?

Az OFI Történelmi atlasz általános iskolásoknak és Történelmi atlasz középiskolásoknak című kísérleti kiadványairól.

Megjelent és immár online is olvasható Arató László kimerítő elemzése az Irodalom 9. című kísérleti tankönyvről és a hozzá készült digitális tananyagról.