TANOSZ

Sem kormányzati, sem kamarai szinten nincsen vízió, hogy hova jusson el az ország szakképzése 15–20 év múlva. Ezért nagyon komoly árat fogunk fizetni: az okostechnológiai forradalom, a tudásalapú gazdaság már nem működhet a régi szakképzési filozófia szerint.

Ebben a 25 oldalas dokumentumban összeszedték azokat a javaslatokat, amelyek teljesítését kormányra kerülése esetén mindegyik párt vállalni tudja.

Az aláírásról és a sajtótájékoztatóról, az Oktatási Minimum létrejöttének jelentőségéről részletes tájékoztató olvasható itt; a dokumentumban foglaltak összefoglalása itt olvasható.

„Szerinted mi az oka az egyre jobban terjedő terrorizmusnak?” – kérdezik a Toldit elemző hatodikosokat az állami tankönyvben.

Magyarországon 100 diákból 14  tudta elérni ezt a szintet, amit egyébként a későbbi sikeres boldogulás szintjeként határoztak meg. Ezzel a 35 OECD-tagország közül a 32. helyezést értük el. Ezek szerint a magyar gyerekeknél csak a mexikói, chilei és török gyerekeknek van nehezebb dolga.

A világ szinte minden országában, az Amerikai Egyesült Államoktól Szingapúron és Kínán át Lengyelországig mindenki arról beszél, hogy alapjaiban kell megreformálni az oktatást, hogy az emberiség alkalmazkodni tudjon a 21. századhoz.

 Hoffmann Rózsa kijelentette, hogy a diákok véleménye nagyon fontos, ő ezt képviselte tanárként, igazgatóként és a később oktatási államtitkárként is ezen az állásponton volt, számtalanszor tárgyalóasztalhoz ült a diákokkal. Szerinte az oktatásért felelős miniszter is ezt teszi. Azt nagyvonalúan elfelejtette megemlíteni, mennyire meglepte, hogy Debrecenben egyszer diákok fogadták, akiket arra kért, párbeszéd előtt küldjék el neki e-mailen a kérdéseiket, és arra sem tért ki, hogy már távozó államtitkárként ő adta meg a kegyelemdöfést a tanszabadságnak tankönyvpiac felszámolásával.

A kerekasztal-beszélgetés egyik hangsúlyos gondolata a pedagógusok önállóságának visszaállítása volt. Az ellenzéki politikusok szerint az egyentankönyvek gátolják a tanárok egyéni képességeire építő oktatást.

Kreatív és kritikus szakértők nem kellenek, mindenben a kormányzati akarat érvényesül, az elnök felett pedig nincs belső kontroll – tálalt ki a testület korábbi oktatási igazgatója.

Tíz éve az interaktív táblák számítottak a legmenőbb dolognak, aztán a feleltetőrendszerek, majd a tabletek, a mobiltelefonos tanítás, a robotok használata és a virtuális valóság. Jól látszott ez a világ legnagyobb oktatástechnikai vásárán, a BETT-en (British Educational Training and Technology Show) is.

A korábbiaknál sokkal kevesebb olyan kiállító volt, akik oktatási tartalmat vagy éppen ahhoz kapcsolt tesztelő rendszereket kínáltak. Az egyik ilyen - és nagyon népszerű! - a magyar Mozaik Kiadó standja volt, akik a hazai tankönyvpiacról kiszorultak, de sikerült nemzetközileg jelentős kiadóvá válniuk. A konkrét tartalmak helyett inkább olyan eszközök voltak jellemzőek, amikkel a tanár maga készíthet tananyagot. Mindenhol hangsúlyozták, hogy a hatékony tanítás legfontosabb eleme a tanári autonómia és a bizalom, hogy a tanár ismeri a legjobban a diákjait.

Heti 35-36 órán át az iskolapadban ülő középiskolások, egyre kevesebbet érő pedagógusbérek, alulfinanszírozott oktatás, fenntarthatatlan iskolarendszer – többek között ezeket sorolták a magyar közoktatás rendszer égető problémái közé a Civitas Intézet oktatási konferenciájának résztvevői.