TANOSZ

Az oktatást is felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma vallotta be vonakodva 2016 elején, hogy a Kliknek 10 milliárdos tartozása van, aztán egy hónappal később azt mondták, hogy az adósság 17 milliárdosra duzzadt.

Bevett gyakorlat az oktatásügyben is, hogy a szakmai szervezeteket mellőzve hoznak döntéseket. Azért, hogy legalább a látszatát megteremtsék a szakmai egyeztetéseknek, sajátos gyakorlatot honosítanak meg: kevéssé kritikus "ellenszervezetekkel" igyekszik legitimálni intézkedéseit a kabinet. A kormányközeliekkel körbeültetett kerekasztal és a NER-kompatibilis pedagógus kar után már a kritikus történelemtanárok egyesületének is van "polgári" klónja.

Az oktatásért felelős államtitkár szingapúri összehasonlítással próbálta bizonyítani, hogy az elitoktatásunk kiválóan működik. Ehelyett azt bizonyította, hogy vagy nem ért a statisztikai adatok értelmezéséhez, vagy tudatosan csúsztatott.

Az oktatási államtitkár szerint a PISA-eredmények romlásán nincs mit csodálkozni, ez annak a tünete, hogy - nemcsak az iskolarendszerben, hanem a szociális szférában, a szakképzésben valami nem jól működött - írja az MTI.

Elkészült a kormány az új Nemzeti alaptanterv (NAT) koncepciójával, a lapunk birtokába került dokumentumból azonban nem sok jó olvasható ki. Bár a "jelenségalapú oktatásra" való áttérés nagy előrelépést jelentene, a mai körülmények között az kivitelezhetetlen, arra pedig még utalás sincs, hogy az oktatás szabadulhatna a központosított állami irányítás markából. Nahalka István oktatáskutató a koncepció bizonyos elemeit egyenesen horrorisztikusnak tartja.

A hazai oktatási rendszer jellemzőiről, és a közelmúltban felmerült 9 osztályos iskola bevezetéséről beszélgettünk Nahalka István oktatáskutatóval, a Civil Közoktatási Platform ügyvivő testületének tagjával.

Csépe Valéria nem politikai szervezetekkel, hanem szakemberekkel akar egyeztetni a munkáról, mert szerinte vitázni csak tények és adatok alapján lehet.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet átszervezéséről, a pedagógusképzés és -továbbképzés átalakításáról, az iskolarendszer modernizációjáról beszélt Sipos Imre miniszteri biztos. Kijelentette, az új Nemzeti alaptanterv koncepciójában ugyan kidolgozhatják a műveltségterületi arányokat, az oktatás gyakorlatiasabbá tételét, de egyáltalán nem mindegy, milyen modellre készül a Nat, tehát lesz-e alapozó osztály az óvoda és a jelenlegi első évfolyam között.

Ne dőljön be senki az MTA–OFI marketingjének! Atlaszuk csak a minősége miatti kényszerű átdolgozások számát tekintve „forradalmian új”, és másodszori átdolgozásra is csak az eredeti kiadásnál lesz jobb.