TANOSZ

Takaró Mihály: Nincs baloldali vagy jobboldali, csak jó és rossz irodalom van

Én nem értek egyet azzal, hogy mindegy, mit olvas a gyerek, csak olvasson. Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát.

Egyre több iskola tanári kara kel ki az új Nemzeti alaptanterv (NAT) ellen, amelynek hibáit a múlt héten nyilvánosságra hozott kerettantervek sem köszörülték ki, sőt. Míg a kormány azt állítja, a tiltakozóknak politikai, ideológiai motivációi vannak, a szakmai szervezetek nem győzik sorolni a pedagógiai ellenérveket.

Vajon milyen jövő vár arra az országra, amely semmilyen vitára és kritikára nem nyitott, még a legjobb szándékúakra sem? Amely minden bírálatot politikai támadásnak vesz, és akként is kezel? Vajon hogyan tudja egy ilyen ország kezelni a problémáit, fejleszteni önmagát, javítani a működését? Tanulságos választ ad ezekre a kérdésekre az, ami az egyházi iskolai tanárok tiltakozásával történik. Az elmúlt hónapokat nézve talán nincs is  jobb példa arra

• miként kísérli meg a kormányzati kommunikáció tisztán politikai okokból még a legmérsékeltebb, legszakmaibb kritika élét is elvenni,
• hogyan akarja a kritika megfogalmazóit megsemmisíteni vagy megfélemlíteni,
• hogyan talál ehhez készséges talpnyalókat?  

„Mi, egyházi iskolákban dolgozó alulírott pedagógusok a társadalom egészével együtt fájdalmasan érzékeljük a magyar oktatás régóta elhúzódó, súlyos válságát”, írják állásfoglalásukban azoknak az egyházi iskoláknak a tanárai, akik több százan névvel is felvállalva tiltakoznak a jövőre bevezetendő új Nemzeti Alaptanterv ellen. Az állásfoglalást a fővárosi Piarista Gimnázium honlapján lehet elolvasni.

A Kásler által elmondottak a Civil Közoktatási Platformnak is feltűntek, így szerdán jelezték is, hogy noha a miniszter háromezer középiskoláról beszélt, a KIFIR felvételi információs rendszer adatai szerint Magyarországon 797 középiskola található (általános iskola viszont háromezernél is több). Az elmúlt hetek nyilatkozatait elnézve nem egészen világos az sem, hogy jött ki a „hét iskola és a néhány egyetemi oktató”, hiszen ahogy a Nat-ellenes tiltakozásokat összegyűjtő oldal listájából látszik, jóval több intézményről van szó.

A tárcavezető azt mondta,

a tankönyvek készen lesznek, a tankönyvek kiadása és forgalmazása "biztosítható", és "semmilyen körülményt" nem lát, ami akadályozná a következő tanévben a NAT és a ketek bevezetését.

Már nem kell a benyomásokra hagyatkozni – tényszerűen kimutatható, micsoda károkat okoz a Fidesz által kialakított közoktatási rendszer. Egyre több gyerek marad ki belőle, miközben sok tanár elhagyja a pályát, sok a szakképzetlen is. Szinte egyetlen pozitív mutató sincs abban a tanulmányban, amelyet már harmadszor készítettek el az MTA szakemberei.

Így fokozatosan lekerülnek a tankönyvjegyzékről. Pethőné Nagy Csilla azt mondja, nélküle írhatták volna át a könyveket, ráadásul a szakmailag vállalhatatlan NAT alapján. Így fokozatosan lekerülnek a tankönyvjegyzékről. Pethőné Nagy Csilla azt mondja, nélküle írhatták volna át a könyveket, ráadásul a szakmailag vállalhatatlan NAT alapján.

Pethőné Nagy Csilla mesterpedagógus majd' 40 éve van a pályán, a pécsi Babits Mihály Gyakorlógimnázium tanára, emellett a befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő módszer egyik hazai meghonosítója, két díjnyertes tankönyvcsalád, valamint egy módszertani kézikönyv szerzője.

Emlékezetes megnyilvánulása volt 2014-ben, amikor bár az ő irodalomkönyvei is felkerültek a Hoffmann Rózsa-féle kötelezően ajánlott listára, vagyis bizonyos szempontból az új rendszer nyertese lett, mégis szakmaiatlannak és méltánytalannak nevezte, ami a tankönyvpiaccal történik. Akkor mondta azt is, hogy egyik rendszerváltás utáni kormány sem kezelte stratégiai kérdésként az oktatást, de friss nyilatkozatában még erősebb szavakat használ.

Egy tanár összeírta, mit várnak el a diákoktól. Végiggörgetni alig lehet.