TANOSZ

"A hagyományos munkaformákon kétségtelenül lazítani kell. Az új egyensúly része, hogy az iskolai munkaformák egy része átalakul. Erre azért is van szükség, hogy személyesebb, hatékonyabb „deep learning” (alapos tanulás) jöhessen létre. Erre nincs mód a 45 perces tanórák rendszerében, így akik igazán előre haladtak ebben a világban, azok ezt a rendszert részben felbontották. Helyette kurzusok vannak, amiknek egy része választható (a finneknél például 40%), vagy akár több hétig tartó projektmunkák. Nálunk blokkosításokkal próbálkoznak, vagy egy jófej tanár beáldozza az osztályfőnöki óráját, duplaóráját, tehát a porosz rendszer repedéseibe igyekeznek becsempészni új dolgokat."

Az Emmi honvédelmi intézkedési terv kidolgozására szólította fel az iskolákat, óvodákat. Ezt az adminisztratív terhet azért kapják a nyakukba a pedagógusok, hogy növekedhessen a félelem. Vélemény.

Bármit megtesznek a bejutásért – Hiába jár csúcsra az alapítási kedv, az alternatív iskolák hatalmas túljelentkezésekkel szembesülnek. Mivel elsősöket felvételiztetni nem lehet, jobb megoldás híján a szülők versengenek minden erőforrásukat bevetve.

Az utóbbi időben ismét felélénkült a vita annak kapcsán, hogy vajon érdemes lenne-e a kötelező olvasmányok közül kivenni azokat a műveket, amelyek korban és nyelvileg már nagyon távol állnak a mai diákoktól, ezért nagy nehézségbe ütközik az olvasásuk. Sok tanár és szakértő szívesen emelne be több kortárs művet az olvasmányok közé és örülne, ha nem kronológiai sorrendben kellene tanítani a műveket.

Már jövőre minden iskolában lesz erős internet, de a Digitális Oktatási Stratégia alapján ezen kívül átalakulhat a tankönyvpiac, minden gyerek okoseszközzel mehet iskolába, új szemléletű tanórák lesznek, a tanároknak számot kell adni a digitális kompetenciájukról. Horváth Ádámmal, a stratégia megvalósításáért felelős Digitális Pedagógiai Módszertani Központ vezetőjével beszélgettünk.

A kiszámíthatóság és a nyugalom meghozta eredményét - mondta Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán a PIRLS- (Progress in International Reading) felmérés eredményeivel kapcsolatban.

2017. december 5-én, 11.00 órakor sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra a PIRLS-nemzetközi tanulói szövegértési vizsgálat legfrissebb eredményeit az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkársága és az Oktatási Hivatal.

Padisák Judit szerint azonban a finanszírozás és az autonómia sérülése mellett más problémák is vannak, a következmények pedig nagyobb bajokra mutatnak rá.
"A szakgimnáziumokban a természettudományok összevonásából keletkezett science tantárgy oktatásához azonban a komplex természettudományi oktatásra képzett tanárok és a megfelelő tankönyvek is hiányoznak."

„A 2016-os PIRLS-mérés eredménye egyáltalán nem bizonyítja, hogy helyes lenne a kormány oktatáspolitikája, Palkovics László megtéveszti a szakmai és a széles közvéleményt” - írja pénteki közleményében a Civil Közoktatási Platform.