TANOSZ

A jelenlegi állami alsós olvasókönyvekből hiányzik az új kerettanterv által előírtak 85 százaléka. Maruzsa Zoltán szavai erősen megkérdőjelezhetők – állítja a tankönyves szervezet.

Alaptörvény-ellenes az új NAT – erre a következtetésre jutott a Társaság a Szabadságjogokért elemzése, amely alapjogi szempontból vizsgálta az új alaptantervet. A jogvédők álláspontja szerint éppen a sokat kritizált NAT követése az, ami jogellenes, emiatt pedig meg kell védeni a vele szembe helyezkedő pedagógusokat és intézményeket az esetleges retorzióktól.

Tiltakoznak a Szegedi Szakképzési Centrum dolgozói, és a többi hasonló intézmény pedagógusait, munkatársait dolgozóit is arra kérik, csatlakozzanak az aláírási mozgalomhoz.

Meg fogjuk teremteni a feltételeit annak, hogy ha csak két-három tanuló szeretne fizika- vagy kémiafakultációt egy iskolában, akkor ennek a néhány gyereknek is megtartsák a felkészítőt – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Hajnal Gabriella. A Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos, a Klebelsberg Központ elnöke kiemelte: a kerettantervekben elképzelhető még módosítás, de nem a mostani vélemények, hanem csakis a bevezetést követő tapasztalatok alapján.

Eddig 211 iskolából érkezett tiltakozás a januárban megjelent új Nemzeti Alaptanterv ellen. Összesen 65 különböző település intézményei, főleg általános és középiskolák vannak a tiltakozók között.  Ezen kívül számos egyetemi tanszék, 18 szakmai szervezet és több oktatási szakértő is bírálta az alaptantervet - írta közleményében az aHang és a Civil Közoktatási Platform. 

A két szervezet egyúttal bejelentette: külön oldalt indítanak, ahol összegyűjtik az alaptantervet bíráló eddigi összes nyilvános állásfoglalást, és ide várják az ezután beérkező nyilvános tiltakozó leveleket is.

Maruzsa Zoltán államtitkár állítása:

“…Miklósi Lászlóék (Történelemtanárok Egylete) a kormány oktatási intézkedéseiről nyilvánosan még soha nem nyilatkoztak pozitívan…”

„Miért állít engem olyan helyzet elé egy oktatáspolitikai dokumentum, hogy én annak ne tudjak megfelelni?” – teszi fel a kérdést a Nemzeti alaptantervre utalva Pethőné Nagy Csilla középiskolai magyartanár, tankönyvszerző. Szerinte egy szaktanárnak választania kell: vagy a NAT modern pedagógiát leíró bevezetőjéhez tartja magát, vagy a tartalmat leíró másik feléhez. Az egyiket mindenképp el kell szabotálnia, mert együtt nem lehet megtanítani a kettőt. Tankönyveinek a jogait szerette volna megszerezni az Oktatási Hivatal, de ő nem járult hozzá azok NER-esítéséhez.

Maruzsa Zoltán szerint a változtatások szakmai megalapozottságát jól jelzi, hogy a Nemzeti alaptanterv elvi alapjait és a tantárgyak többségét nem éri érdemi kritika, a bírálatok hangsúlyosan az identitásképző tárgyak esetén jelennek meg, ráadásul meglehetősen kiszámítható módon.

A tankönyvjegyzéken körülbelül háromezer tétel szerepel. Ezek közül lényegében csak az 5. és 9. osztályos könyvek érintettek az idei évben, hiszen elsőben még nem jellemző a tankönyvek használata. Negyven-ötven tankönyv átdolgozása szükséges, de teljesen új tartalom kevés van, inkább a tananyagcsökkentést kell átvezetni, így biztosan nem csúszunk ki az időből. Talán magyarból van jelentősebb átstrukturálás, illetve a történelem tárgynál a magyar történelem aránya növekedett az egyetemeshez képest. A kerettantervek kidolgozásában részt vevő szakemberek egyébként a tankönyvek átdolgozásának felügyeletét is segítik. A tankönyvrendelés várhatóan idén is elkezdődhet április elsején, a módosításban érintett kiadványokat pedig június 15-ig dolgozzák át.

"A NAT-tervezetet kérésünkre sem kaptuk meg, így azt nyilvánosságra hozatala előtt nem is láthattam. A felülvizsgálat során gyakorlatilag csak kihúzni lehetett anyagokat, szórend-cserére és egyéb apró módosításra volt lehetőségünk."