TANOSZ

Az indoklás szerint a további problémák a következők: növekszik a korai iskolaelhagyók aránya, jelentősen torzult az oktatás szerkezete, a megbízható szakmai kontroll elmaradása miatt romlott a tankönyvek színvonala, a családi háttér egyre jobban meghatározza a tanulók kilátásait, növekedtek a régiók, illetve az iskolák közötti különbségek.

Jól jártak a jogszabályok változásával azok a diákok, akik idén érettségiznek: gyakorlatilag bármilyen középiskolai történelmi atlaszt bevihetnek a történelemérettségire.

Hiába ígérték idén tavaszra, csak nyár végén mutatják be az új Nemzeti alaptanterv (NAT) koncepcióját – értesült lapunk. A NAT-tal kapcsolatos munkálatokra rálátó forrásunk szerint a késlekedés egyik oka az, hogy a kormány ugyan már kapott egy előzetes tervezetet, de a választások előtt nem nagyon foglalkozott az alaptantervvel, amely azt határozza meg, mit tanítsanak az általános- és középiskolákban. Ráadásul a fejlesztések irányában is vannak még kérdőjelek, ezek feloldásához kormánydöntésekre van szükség. Ilyen el nem döntött kérdés például a kilenc évfolyamos iskola ügye.

"Tudni kell, hogy mi hol van benne, nehogy azzal menjen az idő az írásbelin, hogy azt nézegetik, pontosan mi merre van az atlaszban" - mondta a történelmi atlasz használatáról Kiss János, a Studium Generale történelem szekciójának vezetője, aki azt tanácsolja, hogy érettségi előtt legalább 2-3-szor nézzék át az atlaszokat a vizsgázók.

Nem változott a diákok teljesítménye az országos kompetenciaméréseken. Az iskolák közti különbségeket a Klebelsberg Központtal sem sikerült felszámolni.

Szabad tankönyvválasztást, anonim tanárértékelő rendszert, többféle tanulmányi ösztöndíjat kérnek a diákszervezetek, amelyek néhány napja egyeztettek követeléseikről.

Schmitt Pál óta nem búcsúztattunk ekkora senkit.

Egy rendes demokráciában persze elég lenne ez ügyben az oktatásügyi miniszterhez fordulni. Mert egy rendes demokráciában ilyen is van. Magyarországon csak egy Önhöz maximálisan lojális református lelkész van, egy Balog Zoltán nevű ember, az emberi erőforrások minisztere, jelentsen ez bármit is. De hát Magyarországon elvileg ő felel – az egészségügy, a szociális szféra, a civil szervezetek és a kultúra mellett – az oktatásügyért is. A PISA-eredmények kapcsán még neki írtunk. Nekünk nem válaszolt, de a sajtóból úgy értesültünk, Balog Zoltán a felelősséget Önre hárította, ugyanis így nyilatkozott: „a mandátumát (…) a Fidesz elnökétől, Orbán Viktortól kapta (…), majd ő szól, ha akad ezzel kapcsolatban tennivaló, de nem szólt.”

Jövőre csak mutatóban marad, ha marad még egyáltalán néhány magánkiadó által kiadott tankönyv, lényegében megvalósul a tankönyves rendelet szabálya, hogy iskolatípusonként, tantárgyanként két könyv marad a „piacon”, s mindkettő állami kiadású.

Általában megállapítható, hogy a legjobban a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba járók teljesítenek, az általános iskolákban tanuló kortársaiktól eltérően az előnyük a 10. évfolyamon is jelentős marad, és jobb eredményeket értek el a négyosztályos gimnáziumok tanulóinál is, írja az Eduline.