TANOSZ

Kicsit vicces, hogy Lázár Ervin A nagyravágyó feketrigó című mesekönyve taszított be minket az ügynökszervezetek körébe.

Lehet annak örülni, hogy egy felmérésen jól teljesítettek a magyar iskolások, de a helyzet közel sem olyan rózsás, mint amilyennek elsőre tűnik.

Jó pillanatképet készít a szövegértésre alapuló iskolai teszt a magyar diákokról.

A politikus 2010 júniusától 2013 februárjáig a humán csúcsminisztérium oktatásért felelős államtitkára volt.  Vezetése alatt – 2010 augusztusától – kezdődött az állami szerepvállalás jelentős növelése az oktatás finanszírozásában, az önkormányzati iskolák egy részének állami kezelésbe vétele Orbán Viktor "évtizedes álma" alapján. De az új pedagógusi életpálya-modell kidolgozása is Hoffmann Rózsa nevéhez kapcsolódik. A diáktüntetések idején a posztot szétválasztották, a felsőoktatási államtitkár Klinghammer István, az ELTE korábbi rektora lett, Hoffmann Rózsa pedig a köznevelésért felelős államtitkár a 2014-es választásokig.

Az új Nemzeti alaptanterv szakmai szempontok mellett készül – ismertette az Országgyűlés kulturális bizottságában Csépe Valéria. Szerinte elengedhetetlen, hogy a most még készülő NAT-ot társadalmi közmegegyezésre bocsássák.

A kedden megjelent nemzetközi PIRLS-mérés szerint a magyar diákok a nemzetközi átlag fölötti teljesítményt nyújtottak az olvasás-szövegértésben, sőt jobban szerepeltek, mint korábban. De akkor nem igazak a PISA-eredmények? Vagy ha igen, miért lesz katasztrofális a 15 évesek olvasása?

Javuló eredményeket értek el a magyar gyerekek a legújabb nagy nemzetközi kompetenciavizsgálaton. Szemben a korábbi, lehangoló PISA-vizsgálatokkal, viszonylag jól szerepeltek a magyar diákok a kedden nyilvánosságra hozott PIRLS-méréseken. Ez a vizsgálat a negyedikes általános iskolások szövegértési képességeit méri. Az 50 vizsgált ország között a magyar gyerekek a jobbak között, a 9-16. helyen végeztek, és némileg saját magukhoz képest is javultak.

Meglehetősen borúsak az oktatási rendszer kilátásai: az Állami Számvevő-szék jelzései ellenére is 8-9 százalékkal alultervezte a kabinet az oktatási rendszer finanszírozását.

Egy magániskola diákjai magabiztosan oldották meg az általunk kiválasztott kérdéseket. Itt inkább úgy tanítanak, hogy biflázás helyett a tudás alkalmazására legyenek képesek a gyerekek. „Nálunk a tanár mindig felírja a képleteket a táblára, és nem az a fontos, hogy tudd, hanem hogy felhasználd. Tudd, hogy mire kell használni” – magyarázta az egyik diák.

Gy. É.: Központi tananyagot előírni, egyáltalán a NAT-tal foglalkozni, azt évekig kutatni teljesen felesleges. A 2012-es NAT-ot amúgy is úgy vezették be, hogy semmilyen kutatás nem előzte meg, csak ráeresztették a gyerekekre. Már akkor is jól járnánk, ha azt visszacsinálnánk, de leginkább békén kellene hagyni a tanárokat. Inkább abban kellene az államnak segítenie, hogy a pedagógusoknak legyen ideje felkészülni – a gyerekek egyéni igényeire reflektáló – órákra. Szerintem minden tanórára legalább három felkészülési órát kellene számolni.