TANOSZ

"A szakminisztériumnak fogalma sincs arról, hogy a korábban 2019 szeptemberétől bevezetendőnek gondolt, új Nemzeti alaptanterv egyáltalán mikorra készülhet el, és pláne, hogy mikortól léphet életbe" - így reagált a Civil Közoktatási Platform (CKP) Palkovics László oktatási államtitkár levelére.

A törvényes határidők betartásával nem tudja beváltani tavalyi ígéreteit a kormány – hogy 2019-ben már egy modernizált alaptanterv szerint fog kezdődni a tanév. A kormány a két évvel ezelőtti oktatási tüntetések nyomásának engedve vállalta, hogy felülvizsgálja a sokak által poroszosnak, elavult tananyaggal terheltnek tartott rendszert. Azonban mivel az Országgyűlés nyárig nem tárgyal érdemi kérdéseket, illetve a kormány is korlátozottan ülésezik, a még készülő új Nemzeti alaptanterv (NAT) júniusi elfogadására gyakorlatilag nincs esély. 

Lassan lejár a magánkiadók által kínált tankönyvek engedélye, és az érintettek nem tudják, mi vár rájuk. A problémát fokozza az új alaptanterv bevezetése. Irányváltásra azonban a NER egyik büszkeségében, az erőből átvitt tankönyves államosításban remény sincs. Magyar kiadók inkább külföldön kamatoztatják tudásukat.

Az Orbán-kormány oktatáspolitikájába lassan mindenki – az oktatás szereplői, a szülők, szakszervezetek is – beletörődött, pedig az katasztrofális változásokat hozott – állítja Radó Péter.

Alig fejleszti a gyerekek képességeit, nincs egyénre szabott oktatás, van viszont értelmetlen magolás – több mint tízezer szülő véleményezte a magyar iskolát.

Elképzelhető, hogy önálló tantárgy lesz az iskolák 7-10. évfolyamán a pénzügyi ismeretek – ez áll a pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó stratégiában, amelyet hétfőn tett közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium a kormány.hu-n.

A jogállam bukását kísérő legdrámaiabb társadalompolitikai változás a közoktatás 2011-ben kezdődött átalakítása volt. Az iskolák államosítása révén a kormány helyreállította a szocialista korszak gyakorlatát, miszerint évről évre maga szabja meg, hogy az éppen általános iskolát végzettek közül hányan, milyen középfokú intézményben folytathatják tanulmányaikat, méghozzá azzal a deklarált szándékkal, hogy drasztikusan csökkentve a gimnáziumi továbbtanulást, a nyolcvanas évek arányait állítsa helyre. A tankötelezettségi korhatár csökkentése révén ismét növekedésnek indult a korai iskolaelhagyók eleve is magas, de azért lassan csökkenő aránya.

Ön tudja, hogy az utóbbi 15 évben az iskoláskorú népesség 20 százalékkal csökkent Magyarországon? Vagy, hogy az észak-keleti megyékben ötször annyi hátrányos helyzetű iskolás él, mint Nyugat-Magyarországon?

Az alapkészségek, az írás, a szövegértés, a digitális alapismeretek fejlesztését, az idegennyelv-oktatást, az intézményi autonómia helyreállítását és a pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülésének, tanítási szabadságának erősítését szorgalmazták ellenzéki pártok képviselői a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szombati budapesti fórumán.

2015 óta tart az új típusú történelematlaszok kálváriája: most éppen a 3. kiadásnál tartunk, de a szakértők szerint még ez is bőven hagy kívánni valót maga után.

A 2017-es, legfrissebb változatról a Történelemtanárok Egyletének (TTE) honlapján jelent meg Hidas Gábor térképész elemzése, amelyben többek közt arra hívja fel a figyelmet, hogy a korábbi változatokhoz hasonlóan ebben is akadnak hibák szép számmal.