TANOSZ

Az aktuális PISA-sokk megfelelő alkalom lett volna arra, hogy a terület irányítói újragondolják a hat éve zajló közoktatási ellenreformot. A kisebb-nagyobb káderek kórusa szerint viszont minden rendben van, talán a gyerekekkel meg a tanárokkal van némi probléma. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója szerint például attól nem várható semmi eredmény, ha kettőnél több tankönyvből lehet választani. Semmit sem von le az érv erejéből, hogy a középiskola negyedik évfolyamán történelemből az egyiknek éppen ő a szerzője.

December elején nagy visszhangot keltett, hogy a magyar diákok megint nagyon alacsony szinten teljesítettek egy nemzetközi felmérésben, a PISA-teszten. A Szemközt vendége a téma szakértője, Csapó Benő, egyetemi tanár, az SZTE Neveléstudományi Intézetének vezetője volt, akivel arról beszélgettünk, hogy mit jelent ez az eredmény, mi az oka, és mi lehet a következménye.

A Civil Közoktatási Platform közgyűlése mélyen elkeseredve, de valójában igazi meglepődés nélkül vette tudomásul a 2015-ös PISA jelentést, amely szerint a magyar diákok teljesítménye minden korábbinál jelentősebb mértékben romlott.

Az államtitkár egy kicsi, ám annál hangosabb civil szervezet felvetésére reagált. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete állt elő azzal az ötlettel, hogy átmenetileg ki kellene lépni a mérésből, mert a PISA-eredmények lejáratják a magyar gyerekeket. Palkovics leszögezte: a PISA-vizsgálatot nem szabad kétségbe vonni, azt komolyan kell venni.

Még nem értek be a kormány reformjai, amitől javulást várunk az oktatásban, vélik kormányzati oldalon a siralmas PISA-eredmények után. Viszont egy csomó területen már most rossz irányba megyünk, és a helyzet még súlyosabb lehet, derült ki egy szerdai oktatási konferencián, ahol az Európai Bizottság szakértője és magyar oktatáskutatók mondták el a véleményüket.

 A Tanítanék Mozgalom hatrészes filmsorozata az oktatás alapértékeiről

Vegyük tehát sorra, hogy elméletileg mi minden okozhat ilyen mértékű teljesítményromlást.

A mindennapi tapasztalat és kimutatások szerint az utóbbi években gyengült a magyar iskolarendszer teljesítménye. Az iskola teljesítményét a munkaerőpiac is mutatja, ahol a fiatal pályakezdők egyharmad részét tudják csak alkalmazni. Szaktudásuk gyenge, valamint a munkához való hozzáállásuk, munkaerkölcsük sem megfelelő. Az iskolarendszert elhagyó fiatalok közel 20 százaléka funkcionális analfabéta a felmérések szerint – tudtuk meg. A riasztó adatok változtatásért kiáltottak az államtitkár szerint, használható tudást kell a fiataloknak juttatni.

Bár a katasztrofális PISA-eredmények miatt az ellenzék egy hete a távozását követeli, esze ágában sincs lemondani Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek. A politikus a hvg.hu-nak azt mondta: a teszt egy súlyos problémára világított rá, de éppen dolgoznak a javításán.