TANOSZ

Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik a gimnáziumot, mint az elmúlt években, és bár a szakgimnáziumok apró növekedést könyvelhettek most el, onnan az utóbbi tíz évben szinte menekültek a gyerekek. A felsőoktatásban van ugyan némi elmozdulás a „termelő szakok” felé, de ez leginkább az informatikusokra igaz, és még mindig a társadalomtudományok viszik a prímet.

A köznevelési törvény legújabb módosítása nehezen értelmezhető passzusokkal szorítja korlátok közé az alternatív iskolákat. A kormány ígérete szerint a gyakorlatban szinte semmi nem változik. De akkor mi értelme az egésznek?

Sok a pályaelhagyó, nem vonzó a szakma, így már nem is a legrátermettebbek lesznek pedagógusok, ami tetézi majd a bajokat – figyelmeztet Hauser Zoltán, az egri Eszterházy Egyetem volt rektora.

Soha nem dolgozott annyi pedagógus a magyar köznevelésben, mint az elmúlt években, fogalmazott Maruzsa Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában. A tankönyvpiaccal kapcsolatban megjegyezte, hogy az most is színes, és a köznevelésben tanuló diákok jövőre már ingyenesen kapják a tankönyveket. A köznevelésért felelős helyettes államtitkár a műsorban a felvételihez kötött nyelvvizsga-követelményekről is említést tett.

Mint arról a média hírt adott, a Szakképzési tanévnyitón Palkovics László büszkén jelentette ki, hogy 10 év óta idén először többen kezdik meg középiskolai tanulmányaikat szakgimnáziumban, mint gimnáziumban. Ha azonban megnézzük a statisztikákat, megállapíthatjuk, hogy a számok ezt az állítást nem támasztják alá: legfeljebb azt állíthatjuk, hogy a szakgimnázium előnye idén először nem csökkent. Ráadásul több adat is azt mutatja, hogy ez a változás sem a szakképzés népszerűségének növekedéséből ered.

"Ha nem vagy megkeresztelve, kérdezd meg szüleidet, miért nem kereszteltek meg téged!" – ez a feladat szerepel a Bánhegyi Ferenc által, ötödikeseknek írt hon- és népismereti könyvben.

"Tanárhiány, nyelvoktatás, túlterheltség: felmérik a közoktatás állapotát a szülők" - írha szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a Szülői Hang Közösség, amely online szülői felmérést indított a közoktatás három aktuális problémájáról,

• a tanárhiányról;
• a nyelvoktatás minőségéről;
• a diákok túlterheltségéről.

Augusztus utolsó napján a középiskolás diákok maroknyi csoportja próbálta a nagyvilág tudtára adni, hogy érzik, a hatalom az ő lehetőségeiket, esélyeiket lopja el, amikor az oktatást az állam szolgálatába állítja. A Kossuth téren nem voltak elegen ahhoz, hogy jelenlétükkel aggodalmat keltsenek azokban, akik hitbizományként kezelik a tudáshoz való hozzáférés jogát. A Kossuth téren nem voltak annyian, hogy fellobbanjon a remény legkisebb lángja, lesz még tavasz, lesz még tanszabadság ebben az országban. Mégis, jó volt ott lenni, mert végre fiatalok, mondhatni gyermekek mondták ki bájos őszinteséggel, nem kérnek a kormányzat tantervi és tankönyvi diktatúrájából, hasznos, alkalmazható ismeretekre szeretnének szert tenni az iskolában. Nem csak önmagukért, hanem az utánuk jövőkért is szót emeltek. Nem csak önmagukért, tanáraikért is szót emeltek. A diákok az ország sorsáért emelték fel hangjukat. Azzal zárták összejövetelüket a szervezők, hogy szeptember 13-án nem mennek iskolába, „sztrájkolnak” a szülői jogokért, a tanulói jogokért, a szabad oktatásért, a túlterhelt tanáraikért.

A tankönyvpiac államosítása a szakemberek szerint veszélyezteti az oktatás minőségét.

Egy csomó olyan megnyomorított gyerek fog felnőni, aki akár kiváló tehetség lehetett volna – mondja Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus a köznevelési törvény módosítása kapcsán. Azzal, hogy minden gyerekre egyazon korban egyforma oktatást akar a kormány ráerőltetni, szerinte mindenki sérül: az is, akinek különleges módszerekre lenne szüksége, és az is, aki amúgy elviselné a körülményeket, de azt már nem fogja, hogy a pedagógus figyelmét elvonják a különleges társai. A szakember szerint az átlagos fejlettségű gyerek lényegében már nem létezik, akár a másikhoz viszonyítva, akár a saját részképességei között öt év differencia is lehet – már hatéves korban. Éppen ezért hozták létre az atipikus fejlődés szakirányú továbbképzés szakot, ám a módszerek gyakorlatba való maradéktalan átültetéshez az oktatási rendszernek jónéhány olyan tárgyi feltételt is biztosítani kellene, amiről a kormányzat láthatóan hallani sem akar.

Persze mi lenne vonzó abban az oktatási rendszerben, amelyet az állam teljesen maga alá akar gyűrni, a tankönyvpiacról például száműzte a piaci feltételeket. Persze Maruzsa Zoltán szerint az nem a választék szűkülését jelenti, ha a 13 millió magyarországi tankönyvből mára nagyságrendileg 12 millió állami kiadású lett. Persze úgy könnyű az állam fölényét kialakítani, hogy sok esetben kimondva vagy kimondatlanul, bizonyos kényszernek megfelelve egyes tankerületek nem engedélyezték a hozzájuk tartozó iskoláknak, hogy a magánkiadók által gyártott tankönyvek közül rendeljenek. Miközben az állam arra is magasról tesz, hogy tavaly októberben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt.

Az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjének nem az egyházzal, hanem az egyházi oktatás szegregáló hatásával van baja. Szerinte elfogadhatatlan, hogy hogy az állam többet költ az egyházi iskolákba járó, magasabb státuszú családok gyermekeinek oktatására, mint a mélyszegénységben élőkre.

Távolról sincs kész az a kormányzati nyelvoktatási tervezet, amelynek kiadását arra hivatkozva tagadta meg a szaktárca, hogy az nem nyilvános – tudta meg lapunk.

A középiskolások mellett egyes egyetemek és szakok is nehéz helyzetbe kerülhetnek, miután jövőre kötelező lesz a nyelvvizsga a felsőoktatási felvételihez. Sokan arra számítanak, hogy az utolsó pillanatban enyhülni fog a kormányzati szigor.

Bár a szabály 2014-es, Rozgonyi Zoltán szerint a kormány néhány pályázati lehetőséget leszámítva semmit nem tett az iskolai nyelvoktatás fejlesztéséért. A tankönyvpiac államosítása is nehezíti a nyelvtanárok dolgát, a Magyarországi Franciatanárok Egyesülete tavasszal levélben tiltakozott amiatt, hogy a központi tankönyvjegyzéken csak egyetlen, szakmailag elavultnak tartott tankönyvcsalád maradt. Nikolics Noémi nagy sikerként könyveli el, hogy a pedagóguskar szakmai érdekképviseletének hatására a köznevelési törvény júliusi módosítása kiveszi az idegen nyelvi tankönyveket a két címre szűkült választási lehetőség korlátozása alól. Az azonban még nem világos, hogy a döntéshozók milyen irányelvek szerint fogják engedélyezni a kínálat bővítését.

Debrecenben közpénzmilliárdokból, vagyis a magyar adófizetők pénzéből épült elit magániskola, mégis csak egy szűk réteg gyermekei tehetik be oda a lábukat: a milliós tandíjat nem sok magyar család bírná. A becsületesen dolgozó magyar embereken élősködő elitcsapat számára ez persze nem gond; lényegében a tandíjat is a mi adóforintjainkból állják. 

Tény, hogy a mai gyerekek figyelmét nem lehetséges ugyanazokkal az eszközökkel lekötni, mint a húsz évvel ezelőttiekét. Nemcsak a tanulási szokásaik, hanem még az agyműködésük is átalakul a technológiahasználat hatására. Mit kezdhet ezzel a tanár? Át lehet-e hidalni az iskolában is érzékelhető generációs szakadékokat?

Jakab Péter a jobbik frakcióvezetője kérdéssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, hogy megtudja „tervezik-e az általános- és középiskolai tanárok, tanítók, gyógypedagógusok, óvodapedagógusok bérének érzékelhető, a nemzetgazdasági átlagbért legalább elérő szintre történő emelését?”

A miniszter helyett válaszoló Rétvári Bence államtitkár azonban kiábrándító üzenettel élt a teljes pedagógus szakma irányába, amikor leszögezte, hogy a jelenlegi rendszer „alkalmas a köznevelés, a gyermekvédelmi szelektálás, javítóintézeti nevelés színvonalának emelésére, a pedagógus pálya presztízsének helyreállítására.”

Június végén otthagyta az új Nemzeti alaptanterv (NAT) előkészítésével megbízott kutatócsoportot a magyar nyelv és irodalom tantárgyon dolgozó valamennyi szakértő, összesen hat fő – értesült lapunk több forrásból. A hat szakember – egyetemi oktatók és gyakorló tanárok – feladata volt az irodalom- és nyelvtantanterv kidolgozása az 5. évfolyamtól a 12.-ig, de összedolgoztak az alsóbb évfolyamok szakértőivel is. Szerződésük június 30-án lejárt, és bár a projektvezetés felajánlotta nekik a hosszabbítást, egységesen a távozás mellett döntöttek. Az ok Takaró Mihály szélsőjobboldali irodalomtörténész megjelenése a tantervkészítésben. (...)

Súlyosan le vannak maradva a magyar gyerekek a nyelvtanulás terén Európában úgy, hogy a magyar korántsem tekinthető világnyelvnek. Még a bolgár és román oktatásban is sokkal fontosabb, hogy gyerekek angolul tudjanak.

Köznevelésért Felelős Államtitkárság

Népszerűbb a pedagógusképzés, a tanulók teljesítménye közötti különbségek egyre kiegyenlítettebbek, az óvodáskorú gyermekek közel 96 százaléka vesz részt a nevelésben és több pénz jut az oktatásra is. A többi között ezeket emelte ki hazánkkal kapcsolatban az Európai Bizottság szeptember 26-án bemutatott „Education and Training Monitor 2019” című kiadványa, amely a tagállamok oktatási rendszereiben megvalósított intézkedésekre és a fő kihívásokra fókuszál.