TANOSZ

A magyar történészek által nem osztott magyarázat került az új Nemzeti alaptanterv (NAT) alapján rohammunkában átdolgozott ötödikes tankönyvekbe a magyar népnév eredetéről. Sokan vitatták a magyar irodalom tantervekben szereplő szerzőket is, pedig Wass Albert és Herczeg Ferenc beemelésénél fontosabb kérdés, hogy egyáltalán értik-e még a diákok a tőlük számon kért nemzeti kánont. Hogyan fogják a múltunkat és az irodalmunkat megtanulni mindössze két választható könyvből az ötödikesek, amikor például a gödöllői és a kunhegyesi járás iskolásainak szövegértését egy világ választja el egymástól? Elolvastuk, majd vezető tanárok segítségével értelmeztük az új tankönyveket.

Nem ez az első alkalom, hogy szakmailag erősen megkérdőjelezhető feladat létezésére derül fény az új alaptantervhez készült tankönyvek valamelyikéből. Az új ötödik osztályos történelemkönyvbe például az Orbán-kormány által 2012-ben elindított Erzsébet-program került bele.

Tényleg nem akarjuk ellenőrizni, hogy mi történik a gyermekeinkkel? Tényleg nincsen közünk ahhoz, hogy független szellem éljen az egyetemeken és a kutatóintézetekben? Tényleg nem fontos a szabad sajtó és a független bíróság?

Az M5 műsorának vendégei Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Szervezetének elnöke és Szabados György történész, tankönyvszerző.
Műsorvezető: Gulyás István.

https://mediaklikk.hu/video/ez-itt-a-kerdes-2020-09-03-i-adas/#

A tankönyves szakma megdöbbenéssel hallgathatta Nánay Mihály rendkívüli tájékozatlanságról árulkodó szavait tankönyvellátási kérdésekben.

Nánay Mihály (elnök, Történelemoktatók Szakmai Egyesülete):

„A tankönyvreform lényegi eleme az ingyenesség, ami idén először megtörtént. Nem kellett pénzt szedni a gyerekektől a tankönyv kiosztásánál, ami azt gondolom, szociálisan bizony hogy egy értékes dolog, hiszen korábban működött a verseny. A legszebb példája az atlaszok világa volt, hogy már abban indult meg a verseny, hogy ki tud több kronológiát, meg segédanyagot csempészni az atlaszba, akkor nyilván magasabb áron tudta eladni, és elébe vágott a mási kiadónak.”

TANOSZ megjegyzés:

Véleményünk szerint a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgyakat oktatók esetében fontos lenne ismerni a piaci alapon működő gazdaságokat.  

A „tankönyvpiacra” soha nem volt jellemző a teljes szabadpiaci működés, mert mindig is az állami eszközökkel szabályozott terület volt. A tankönyveknek egész pontosan kétféle árkorlátnak is meg kellett felelnie, hiszen egyfelől nem kaptak volna tankönyvi engedélyt, másfelől nem kerülhettek volna fel a tankönyvjegyzékre.  Közgazdaságilag egyenesen nonszensz, hogy akár a korlátozott piaci körülmények között magasabb áron lehetett volna „elébe vágni” egy másik kiadónak.

Nánay Mihály (elnök, Történelemoktatók Szakmai Egyesülete):

„Tehát vannak azok a stratégiai ágazatok, amelyeknél nem biztos, hogy a teljes szabadpiaci működés a kedvező, hiszen nem biztos, hogy a sok millió családnak a pénztárcája tankönyvek kapcsán… én azt gondolom, hogy jobb, ha ez megkímélődik, és ilyen módon ez egy állami tankönyvkiadással létezik. Profitorientált módon nem lehetne az ingyenes tankönyveket biztosítani.”

TANOSZ megjegyzés:

A műsorban szerencsére Miklósi László a TTE elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy ingyenes tankönyvek nem léteznek, hiszen az adófizetői forintokat csoportosítunk át erre a célra.

Míg korábban (2003-tól) csak a rászorulók kaptak térítésmentesen tankönyveket, ma a közoktatásban minden tanuló számára kiterjesztették a térítésmentességet. Ez évente kb. 6 milliárd forint többletköltséget jelent, amelyet a közoktatásban hasznosabban is fel lehetne használni.

Számos európai országban a tanulók szintén térítésmentesen kapják a tankönyveket, még azokban az országokban is, ahol az állam egyáltalán nem vesz részt a tankönyvkiadásban. Az állami tankönyvek és az „ingyenesség” közé egyenlőségjelet tenni a totális hozzá nem értés jele.

Furcsa hibára leltünk a hatodikos tankönyvben: egy V. Lászlót és menyasszonyát ábrázoló festménnyel kapcsolatban. A tankönyv digitális változatában még mindig a hibás felirat szerepel, de erre a tanévre - úgy tudjuk - már kijavították a hibát, 2017 és 20 között azonban a rossz felirat szerepelt az állami tankönyvben. Az Oktatási Hivatal is elismerte, hibáztak.

A 19. századi igényekre szabott tömegoktatás rendszere ma már recseg-ropog. A maga idején hatékony, az egységes, az iskolai osztálytermekben nagy létszámú diákseregnek 45 perces időtartamba préselt információk tantárgyankénti átadására fókuszáló pedagógiai elképzelés fölött eljárt az idő. A globális problémák átcsapnak az iskola falain, de ez arra is alkalmat ad, hogy végre megtörténjen a paradigmaváltás.

Bár szeptember elsején visszatértek a diákok az iskolákba, a járványhelyzet jelenlegi kezelése a tavaszi időszakhoz képest új helyzetet teremtett. A Microsoft Magyarország az iskolakezdés apropóján szervezett online háttérbeszélgetést a digitális oktatás témájában.

A politikus az OECD nemrég megjelent tanulmányából idézte azt, ami a kormány számára kedvező - arról nem ejtett szót, ami nem.

A járvány kiélezte az oktatási rendszer problémáit, de a rendkívüli helyzet és a digitális oktatás lehetőséget is adhatna az újragondolására. Az igazi megoldás persze az iskolai autonómia növelése lenne, ehhez képest a rendszer centralizált, és a központ az ideológiai nevelésre koncentrál.