TANOSZ

A legtöbb szakmát 2020. szeptember 1-jétől csak iskolai rendszerű képzésben lehet majd tanulni az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerint - ilyen lesz az összes érettségi végzettséghez kötött képesítés is.

Átalakítják a szakképzés rendszerét, amelynek keretében a 2020/2021-es tanévtől a szakgimnáziumi és szakközépiskolai forma is megszűnik: az intézmények új név alatt működnek tovább - derül ki az Oktatási Hivatal egyik dokumentumából.

Közel negyedévnyi titkolózás után az Oktatási Hivatal kénytelen volt kiadni azoknak a szakértőknek a névsorát, akik részt vettek a Nemzeti alaptantervhez kapcsolódó kerettantervek kidolgozásában. A lista egyik meglepő szereplője Takaró Mihályné, aki férjéhez hasonlóan havi közel félmillió forintért segített a hazafiasítandó dokumentum összeállításában.

A szakképzés nagy átalakítás előtt áll. Bár a változások már azokat is érinteni fogják, akik most járnak az általános iskola 8. osztályába, hatalmas a tájékozatlanság a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban. A médiában csak hírmorzsák jelennek meg, a „hivatalos” tájékoztatás előadásokra, nyilatkozatokra szorítkozik, az érintett szülők, diákok,  tanárok, sőt, a pályaorientációs szakemberek sem ismerik a reform lényegét, részleteit.

Hangsúlyosabbá válik az idegen nyelvek oktatása a szakképzésben is a következő tanévtől, hogy ne csak a gimnazisták számára legyen elérhető cél a középfokú nyelvvizsga megszerzése. A technikumokban egy nyelvet fognak tanulni, de azt olyan magas óraszámban, mint amennyiben a gimnáziumokban a két nyelvet tanulják.

Nem csak az óriási erőforráshiánnyal kell megküzdenie a magyar oktatásnak, de az egyre öregedő tanárállománnyal is. Egy friss felmérésből kiderül, hogy a magyar oktatás szereplői kifejezetten idősek, olyanok, akik pár éven belül nyugdíjba mennek. Ez azért is jelent óriási problémát, mivel akadozik az utánpótlás: a fiatalok számára egyáltalán nem vonzó ez a szakma.

Rendben lezajlott a tankönyvek pótrendelése, október 1-jéig 614 ezer könyvet, illetve munkafüzetet rendeltek az iskolák 642 millió forint értékben - közölte Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár pénteken Budapesten.

Az adatok ismeretében nem csoda, hogy nálunk hatalmas a tanárhiány, és egyre több a nyugdíjkorhatárhoz közelítő pedagógus. A táblázatokból jól látszik az is, hogy a kezdő tanárokból meglepően sok van, rengeteg viszont a pályaelhagyó, így szinte nagyítóval kell keresni az olyan pedagógusokat, akik 10-15 éve vannak a pályán.

Nyolcadik éve vizsgálja és összegzi az uniós országok aktuális oktatáspolitikai kihívásait és erősségeit az Európai Bizottság által kiadott Oktatási és Képzési Figyelő. A riport számot ad arról, hol tartanak az egyes tagállamok az Oktatás és képzés 2020 keretrendszer kívánalmainak megközelítésében, és felhívja a figyelmet a különböző kihívásokra is. Az adatokból szemezgettünk.

Élménytanulás, tapasztalatszerzés, pályaorientáció minderre szüksége van a fiataloknak ahhoz, hogy sikerrel induljanak el a munkaerőpiacon. Utóbbi sikernek az is kulcsa, hogy az oktatási rendszer által nyújtottak és a munkaerőpiac elvárásai közelebb kerüljenek egymáshoz. Az Európai Unióban jelenleg a 15 és 24 év közötti fiatalok 15%-a nem tanul és nem is dolgozik, sőt van olyan tagállam, ahol a fiatalok munkanélküliséges megközelíti a 30%-ot.

• Legmagasabb végzettségű, pályakezdő tanár bruttó fizetése Magyarországon: 211 982 forint.
• Legmagasabb végzettségű, pályakezdő tanár bruttó fizetése Németországban: 1 580 112 forint.

Ez olvasható ki a többi között az Európai Bizottság múlt pénteken közzétett jelentéséből. A pedagógusok világnapja alkalmából publikált kutatás már az elején leszögezi, hogy a vizsgált időszakban – ez a 2017/18-as tanév – a legtöbb európai országban nőtt a tanárok juttatása, viszont ez a legtöbbször nem a kormányok bőkezűségének, hanem az inflációnak köszönhető.

A jelentésben több helyen is szóba kerül Magyarország, például annak kapcsán, hogy mekkora eltérések vannak az egyes országok között a pályakezdő pedagógusok fizetését tekintve.

Meghalt Vekerdy Tamás. Januárban interjúztuk a professzort. Beszélgettünk a családjáról, arról, ki az a dr. Vekerdy Géza, s ki a két dr. Vekerdy Gézáné, szó esett párbajról és elmaradt főbelövésről, láreszekről és lúzerekről, ifjakról és vénekről, fuldoklókról és keresztényekről, populizmusról, háborúról s vérről. És persze téma volt a „gyilkos, alattvalókat nevelő iskola”, a kistesó kikukázása, a gyerekverés és a gyerekként vert felnőtt, a dac és a kötelező szülői szorongás, a csontig lerágott anya és apa.

2020 szeptemberétől jelentősen lecsökken a középfokú iskolákban, illetve a felnőtteknek szóló képzéseken tanulható szakmák listája, a legtöbbet pedig csak iskolai rendszerben lehet majd megszerezni, két-három év alatt. Mutatjuk, mi változik az egyes képzési területeken.

Drasztikusan nő azon 15 éves magyar gyerekek aránya, akik már egyszerű feladatok megoldására sem képesek: az elszomorító tünet hátterében tíz év elhibázott döntései állnak.

Aki nem tudja elmondani azt, amit tud, úgy, hogy egy utcaseprő is megértse, az maga sem érti igazán – vallotta Öveges József, aki egész életét arra tette fel, hogy a fizika jelenségeit minél több emberrel megértesse és megszerettesse. Piarista papként is volt Hazafias Népfront-küldött, de mindenekelőtt egy, a korát jóval meghaladó pedagógust tisztelhetünk benne.

A szakképzés 2020 januári átalakításának lényege, hogy az jobban megfeleljen a gazdasági szereplők igényeinek, hogy a középfokú iskolák speciális területek oktatása helyett szakmai alapokat biztosítsanak a tanulóknak. Erről beszélt a területért felelős helyettes államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában, amelyben az is elhangzott: 174 alapszakmát tartalmaz majd a racionalizált, átalakított OKJ, vagyis az új szakmajegyzék.

Mélyszegénységben élő, jórészt roma családokat segít 1999 óta az Igazgyöngy Alapítvány, amely új, komplex módszereket vezetett be az oktatásban és a szociális munkában, tíz éve egyszerre dolgozva a gyerekek és a szülők felzárkóztatásán. L. Ritók Nórával erről, az ingyenes tankönyvről, a tanárhiányról, a tanult tehetetlenségről és az elmaradó jelzésekről beszélgettünk.

A tanév elején még tele voltak az állásközvetítő portálok pedagógusra vadászó hirdetésekkel. A kormány szerint ez normális, a szakszervezetek viszont azt mondják, a szabad álláshelyek száma nem is mutatja a probléma valós súlyát.

A jövő évi költségvetésben 14 milliárd forint áll rendelkezésre az ingyenes tankönyvekre, ezért fontos, hogy ez a pénz ne a magán tankönyvkiadók profitérdekét, hanem a köz érdekét szolgálja, és a diákok minél jobb minőségű tankönyvvel történő ellátását – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.