TANOSZ

A nemzeti alaptantervet kiváló, de a kivitelezéssel vannak gondok, például az ismeretanyag átadásának tempója gyorsabb kellene hogy legyen - mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

Valóban méltánytalan lenne, ha a következő tanévben vagy később érettségizők hátrányosabb helyzetbe kerülnének az idei évben vizsgát tevő társaiknál – így reagált a Történelemtanárok Egylete arra, hogy 11. évfolyamosok petíciót indítottak: azt szeretnék elérni, hogy ők is használhassák majd a történelemérettségin a kronológiát tartalmazó, „régi” történelmi atlaszt.

A Fidesz oktatáspolitikájának egyik legnagyobb vesztese a szakképzés és az abban tanuló gyerekek, annak ellenére, hogy maga Orbán Viktor, és egyik legbefolyásosabb tanácsadójának tartott Parragh László magyar kereskedelmi és iparkamarai elnök évek óta azt hangsúlyozza: egy szakma többet érhet, mint az érettségi vagy akár egy diploma.

"A kötelező irodalom lenyomata annak, hogy a társadalom mit gondol a világról, és az oktatáspolitika mit gondol a társadalomról. A rendszerváltozás óta kinyílt számunkra, magyarok számára a világ, már nem zárt társadalomban élünk, amelybe belekövesedett ez a sok-sok kötelező olvasmány. Véleményem szerint a gyerekeknek meg kell adni az olvasás élményét, és idővel újra kell gondolni az irodalomoktatást. Az is kérdés, hogy mennyire van szükség egyáltalán kötelező olvasmányokra. Meglátásom szerint kompromisszumra kellene törekedni: nagyon fontos, hogy bizonyos klasszikus magyar művek ne kerüljenek ki a kánonból – gondolok itt főként a kultúrtörténeti jelentőségű és az identitásunk számára is fontos regényekre, elsősorban a csodálatos A Pál utcai fiúkra. Azonban be kellene engedni az iskolába a kortárs könyveket és természetesen magukat a kortárs írókat is."

„Nem vagyok én szadista, hogy a 15 évesekkel Goethét olvastassak” – fakadt ki Imre Flóra egy minapi konferencián. A szakemberek szerint igencsak át kellene alakítani a kötelezők listáját, hiszen számos mű egyszerűen nem érthető a legtöbb mai gyerekek számára. De lenne megoldás arra, hogy meg is maradjon Jókai meg nem is: a nagyobb tanári autonómia.

A 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin már csak az új történelmi atlaszt használhatják majd a diákok. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) oldalán részletes cikk jelent meg arról, miért nem tartják jónak, ha kronológia is van az atlaszban.

Alig tudnak felvenni gyerekeket magániskolákba, annyira sokan keresnek az állami intézményeken kívül lehetőséget. Jobb híján a szülők arra vállalkoznak, hogy magántanulói csoportokat alakítanak a legkülönbözőbb igényekkel. A sokféleségben van igény az egységes szervezési, módszertani támogatásra, védjegyre. Most úgy néz ki, hogy ez is megvan.

Meglehetősen elavult szemléletet tükröz - így reagált az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) oldalán olvasható, az új történelmi atlaszról szóló írásra Hidas Gábor térképész.

Elfogadható és eredményes lehet-e, ha az egyéni szabadság "némi korlátozásával" és "egy kis kegyetlenséggel" veszi rá az állam a cigány szülőket arra, hogy iskolába járassák gyermekeiket? Egyebek mellett erre a kérdésre kell választ találniuk azoknak a 11. osztályos diákoknak, akik az új állami tankönyvekből tanulnak történelmet.

Az Orbán-kormány az egymillió munkahely ígérete után gyors sikert akart, ezért úgy növelték a foglalkoztatást, hogy bármi áron szakmát adnak a gyerekek kezébe. Hogyan lehet funkcionális analfabéta gyerekeknek szakmát adni? Úgy, hogy csinálnak egy lebutított szakképzést – mondja Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábbi képzési és oktatási igazgatója, aki 2016-ban mondott fel. Ma már ő is sok mindent másképp csinálna.

A 60-as évektől próbálta szétfeszíteni az akkori egyenoktatás kereteit, majd 1988-ban megalakította az első alternatív iskolát, a most 30 éves Kincskeresőt. Úgy véli, a játék, a mozgás, a gondolkodni tanítás a legfontosabb az iskolában, és ezeket bármilyen rendszerben, bármilyen felügyelet mellett el lehet érni, ha a tanító rendelkezik belső szabadsággal. Winkler Mártával beszélgettünk, aki szerint az értelmetlen iskolai szabadság ugyanolyan káros, mint az értelmetlen előírások betartása.

Vekerdy szerint amúgy „az a rendszer baja, hogy nem viseli jól a kritikát. Komolyabb emberek, kollégák, lényegében egyetértenek velem abban, hogy abszolút baj van, nemzetpusztító baj van az iskola körül, és ezzel valamit kezdeni kell.”

Külföldi példák mutatják, hogy a gyermekek hazaszeretetre nevelése jó dolog - ezt mondta Simicskó István, aki kormánybiztosként felel a hazafias és honvédelmi neveléssel, illetve az ezzel összefüggő beruházásokkal kapcsolatos feladatokért.

A most záruló tanévben a kormányzat a tanulók széles körére terjesztette ki a kölcsöntankönyv-rendszert, melynek súlyos hiányosságaira derített fényt szülői felmérésünk.

• A gyerekeknek év elején kiosztott kölcsönkönyvek több mint fele (60,2%) már eleve rossz állapotú vagy a beleírások miatt korlátozottan használható volt.
• A gyerekek a könyvekben nem emelhetik ki a lényeget, nem jegyzetelhetnek, és a tanév végén akkor is le kell adniuk, ha később az ismétléshez vagy az érettségire való felkészüléshez szükségük lenne rá.
• A szülők nagy többsége (69,1%) szerint a rendszer korlátozza a gyermekeket a tanulásban, számos szülő (10,1%) ezért úgy döntött, hogy mégis megveszi a tankönyvet.
• Az iskolának az év végén vissza kell vételeznie a kiadott könyvtári könyveket és elvileg kérnie kellene a szülőktől a sérült könyvek pótlását, ez azonban a gyakorlatban nem működik megfelelően.
• Mindez szükségtelen többletterhet és stresszhelyzeteket okoz mind a diákok, mind a tanárok, mind a szülők részére, emellett az esélyegyenlőséget is tovább rontja.

Felmérésünk kiterjedt arra is, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében a következő tanévre lehetett utoljára nem állami kiadású közismereti tankönyveket rendelni; a 2019-20-as tanévtől kezdve a nem állami tankönyveket már nem lehet iskolai keretből megrendelni.

A Szülői Hang felmérte a szülők véleményét és tapasztalatait a kölcsöntankönyvek és a nem állami tankönyvek rendelhetősége kapcsán. Az eredményeket elküldték az Emmi-nek és számos pártnak is. A problémákra és az elvárásokra hívják fel a figyelmet.

Az idei tanév végén minden korábbinál több család szembesült azzal, hogy vissza kell juttatni a tankönyveket az iskolai könyvtárba; amennyiben pedig a jelenlegi szabályozás nem változik, a 2018-19-es tanév lesz az utolsó, amelyre még rendelhettek nem állami tankönyveket az iskolák a közismereti tárgyak oktatásához.