TANOSZ

A Köznevelés-fejlesztési stratégia főbb vezérelvei közé tartozik egyebek mellett a tanulói tárgyi tudás, a készségek, képességek szintjének emelése, fejlesztése, a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése összhangban az új tantervi-tartalmi szabályozókban megjelenő követelményekkel, az új tantervi-tartalmi szabályozóknak megfelelő taneszközök fejlesztése, bevezetése, elterjesztése, a felzárkózás támogatása, az innováció és a tehetség támogatása a köznevelés minden szintjén, a pedagógusképzés fejlesztése és a szakmai fejlődésének biztosítása.

2015. év januárjában hozott döntést az Alkotmánybíróság Magyarország egyik legnagyobb tankönyvkiadójának panaszáról, amely a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvényben foglaltakat kifogásolta.

A döntés roppant tanulságos. Mutatja, hogy a magyar társadalom olyan kérdésekben, amely a társadalom alapját jelentő magántulajdont érinti, gyerekei, unokái jövőjét befolyásolja, szinte teljesen érdektelen, hiszen meg sem érintette a hazai média ingerküszöbét. Egyben mutatja azt is, hogy Magyarország talán legnagyobb tiszteletben álló testülete sem képes a polgári gondolkodásnak arra szintjére jutni, amely a jogot önmaga igazolása helyett a társadalom rendje és polgárai biztonsága őrizőjének tartja.

A TTE elnökének tanulmánya a 2013/2014. tanév tankönyvei közül 27 történelem, irodalom és ének-zene mű elemzésére támaszkodik.

„Azt kívántam megmutatni, a zsidóság 1920-45 közötti bemutatásánál melyek a tipikus megközelítések, hangsúlyok, s melyek a különbözőségek, egyéni megoldások.”

A tanulmány végén szerző 5 pontban ajánlást tesz a Sorsok Háza kiállítás szakmai koncepciójához.

„Az elmúlt két évtizedben sokoldalú, sokarcú változás történt hazánkban, míg a tankönyvpiac a kötelező egykönyvűségtől a tankönyvválasztás szabadságán át eljutott a keresetvezérelt teljesen piaci alapon működő rendszerhez. A kialakuló és változó tankönyvpiac a kezdeti nehézségek után korlátozott állami beavatkozás mellett lényegében folyamatosan garantálni tudta a tankönyvellátás biztonságát, és kiegészülve az állami önkormányzati mechanizmusokkal tankönyvekhez való hozzáférés biztosítást minden tanuló számára családjuk szociális helyzetétől függetlenül. A változó körülmények között a tankönyvpiac innovatívan működött, a kiadók képesek voltak rendre megújulni és a körülmények változásait figyelembe véve alkalmazkodni a különböző feltételekhez.” (Iskolakultúra - 2012. 12. sz.)

Hidas Gábor társadalomtudományi szerkesztő (Cartographia Tankönyvkiadó) elemzése