TANOSZ

A Civil Közoktatási Platform (CKP) véleményezte a Nemzeti Alaptanterv augusztus végén nyilvánosságra került tervezetét. Álláspontunk szerint a NAT-2018 tervezet a tanítás-tanulás kérdéseiben korszerű szemléletmódot képvisel, tartalmi szabályozással kapcsolatos javaslatai, merev, indokolatlanul részletező előírásai azonban a szakmai szempontból pozitívan értékelhető alapelveknek ellentmondva tovább erősítik az oktatási központosítást, nem szüntetik meg a tanulók és a pedagógusok túlterheltségét, és ezzel tovább mélyítik a magyar oktatás egyre inkább láthatóvá váló válságát.

Jobb lenne, ha csak 2020-ban vezetnék be az új alaptantervet, és valóban jó lenne 20-30 témakörben maximalizálni az egy évben megtanítandó anyagot – vélik a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete által megkérdezett történelemtanárok.

A tananyag visszavágását, a kötelező tárgyak számának csökkentését és a NAT-tervezetről szóló nyilvános vitákat kér a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely vasárnap tette közzé véleményét az új alaptanterv tervezetéről.

„Rossz vicc” – kommentálta Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke egy, a szervezet által tartott fórumon, hogy összesen 30 nap volt az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) munkaanyagának véleményezésére, ami most vasárnap, szeptember 30-án lejár.

Ha a jelenlegi tervezetet fogadják el, középfokon csak a diákok 40%-a, a gimnazisták számára lesz alkalmazható az új Nemzeti alaptanterv, „ez a nemzeti alaptanterv nem a nemzet NAT-ja” – írja a Civil Közoktatási Platform (CKP).

Mostanában talán kevesen kérdőjelezik meg azt a kijelentést, hogy a köznevelésben folyó nyelvoktatás hatékonysága Magyarországon fejlesztésre szorul. A különböző nemzetközi felmérések sokszor kedvezőtlen képet mutatnak lakosságunk nyelvtudásáról és a yelvtanulási lehetőségekről, hazai felmérésekből pedig kevés áll rendelkezésre. Ebből a szempontból legfeljebb az érettségi eredményekre, a nyelvvizsga adatokra vagy a 2015-ben bevezetett angol és német nyelvi idegen nyelvi mérésre, és a 2014-ben elindított, csak a két tanítási nyelvű iskolákban lebonyolított célnyelvi mérések számaira támaszkodhatunk, amelyek eredményeiről azonban általánosítva elmondható, hogy a köznevelésben tanuló korosztály nyelvtudásáról pozitívabb képet mutatnak.

Motiválatlan diákok, tanárhiány, módszertani-szakmai felkészületlenség, technikai eszközök hiánya, túlterhelt tanulók – több sebből vérzik az iskolai nyelvoktatás, legalábbis ez derül ki abból a kutatásból, amelynek az elkészítését 2017 nyarán rendelte el a kormány. Egy biztos: elsősorban nem a nyelvórák számával van baj, bár a kutatók szerint érdemes lenne már az általános iskola 2. vagy 3. évfolyamán megkezdeni a nyelvtanulást.

A következő hetekben kerül a kormány elé az idegen nyelvi stratégia - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

A történelemoktatás terén a legégetőbb probléma a tananyag zsúfoltsága, ezen kétségkívül változtat az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezete. Számos, főleg egyetemes történelmi téma került ki az új NAT-ból, ami korábban része volt a tantervnek - mondta a Magyar Időknek a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke.

Az új NAT tervezett, 2019 szeptemberi bevezetésével kapcsolatban Náray Mihály azt mondta: célszerű lenne megfontolni az egy évvel későbbi indulást, hogy a társadalmi vita javaslatait figyelembe vevő NAT és a kerettantervek elkészítéséhez legyen elegendő idő. Megjegyezte, hogy az új NAT-ban leírtakhoz igazodó tankönyvek elkészítéséhez is legalább egy évre van szükség.

Elmarasztalta Magyarországot kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt, kimondván: a hatóságok megsértették több, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cég jogait.

Az EJEB szerint a kormányzat döntésével tisztességtelen terhet rótt a vállalkozásokra, amely az elérni kívánt célokhoz képest aránytalannak tekinthető, és amellyel a magyar állam tulajdonképpen megfosztotta a tankönyvellátó cégeket az addigi piacuktól.

A tankönyvellátók azért fordultak az EJEB-hez, mert a magyar állam egy új jogszabály bevezetésével ellehetetlenítette a gazdasági tevékenységüket.

Az új jogszabály alapján a KELLO kizárólagosan látja el a tankönyvek beszerzését és iskolák számára történő értékesítését. A jogalkotó a módosítást azzal indokolta, hogy a vásárlók jogait kívánja megerősíteni és átláthatóbbá kívánja tenni a tankönyvek értékesítését.

A Kérelmezők szerint az új jogszabály központosította a tankönyvpiacot és azon monopóliumot hozott létre. A jogszabály a KELLO profitját 20%-ban határozta meg, amely az új szabályozás bevezetése előtt mindössze 3-5% volt.

Az EJEB azt is megállapította, hogy a Kérelmezők számára semmilyen jogorvoslati lehetőséget nem biztosítottak és nem kompenzálták őket a piacaik elvesztéséért sem. A Kérelmezőknek a felkészülési idő alatt sem volt lehetőségük a tevékenységük folytatására, vagy a tankönyvpiacon kívüli újraépítésére.

Az EJEB szerint sem a gyermekeknek sem szüleiknek nem származott haszna az új rendszer bevezetéséből.

A kormány fellebbezni fog a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi elsőfokú, nem jogerős ítélete ellen, amely “nem a tankönyvpiaci kiadványok fejlesztésének állami monopolizálása, hanem a tankönyvek iskolákba történő kiszállításának 2011 decemberében bevezetett és 2013-tól alkalmazott központosítása kapcsán született” – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Október elején a CKP HAT-tal közös véleménye mellett a közzétettük a Platformban együttműködő szervezetek addig megismert véleményét is a Nemzeti Alaptanterv tervezetéről.  Azóta újabb szervezetek véleménye készült el, így most 13 szakmai szervezetünk alapvetően egybecsengő, de szakterületük vonatkozásában egymást kiegészítő véleményét tudjuk elérhetővé tenni – többet az adott szakterület más szervezetei is aláírtak. A hónap végéig újabb vélemények várhatók.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár a lapnak nemrég megerősítette, hogy a minisztériumban jelentős mértékben átdolgozzák a tervezetet. Közölte, a módosított alaptanterv november közepére-végére készülhet el.

Törley Katalin a Tanítanék Mozgalom képviselője.

A helyzet nem javult a KLIK átszervezése óta. A tankerületi központok hiába igyekeznek feladataikat maradéktalanul ellátni, számukra sem biztosítják a megfelelő forrásokat. Emellett a pedagógusok túlterheltsége miatt lehetetlen eredményes munkát végezni. „Nem látszik remény arra, hogy a távozó pedagógusok helyett megfelelő szakembert tudjunk felvenni” – írja Fazekas, aki szerint az életpályamodell megbukott, és a rendszer csak azért működik, mert az intézményvezetők utolsó erejükkel igyekeznek fenntartani.

Bod Péter Ákos a letiltott tanulmányáról és a tudomány szabadsága elleni támadásokról

A kormány itt azt gondolja, a gazdasághoz jobban ért, mint a vállalkozók. A tankönyvpiacot például jobban tudja működtetni, mint a tankönyves szakemberek. 

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium alapítója bevallja, hogy az intézmény más lett, mint amilyennek eredetileg tervezték. És azt is, hogy nem tudja, mi a megoldás a 150 éve létrejött közoktatás problémáira, mert ha tudná, azt csinálná.

Összefoglaló véleményünk:

 A NAT-2018-ban megjelent célok és elvek lehetőséget kínálnak a sokszínűbb, módszertani eszköztárukban változatosabb digitális és hagyományos papíralapú taneszközök és tankönyvek fejleszthetőségére, viszont a tartalom részletes előírása erősen korlátozza a saját tantervekre és elképzelésekre épülő taneszközök fejlesztését, a különböző iskolatípusok oktatási céljaihoz igazodó tankönyvek és egyéb oktatási eszközök kialakítását.

Szó volt arról, hogy egy kutatás során kiderült, hogy az iskolákban megfelelő mennyiségű óraszám áll rendelkezésre a nyelvtanuláshoz, tehát a gond az oktatás módszerével van. Légrádi szerint is a hatékonysággal lehet a probléma, különösen a kistelepüléseken. A kérdés összetett, folytatta, látszik, hogy a nyelvtanulás minősége a szakmai munkán múlik, melyben legfontosabb szerepe a nyelvtanárnak van. Legyen a nyelvtanár megfelelően képzett, kapjon megfelelő támogatást, motiválást, tette hozzá.