TANOSZ

Eddig 4014 csatlakozó 772 településről.

A kormányzat 2019-től gyakorlatilag megszünteti a nem állami közismereti tankönyvek iskolai rendelhetőségét. Elítéljük a tankönyvpiac állami monopolizálását, és kiállunk a tanárok szabad tankönyvválasztása mellett! Saját eszközeinkkel mindent megteszünk, hogy a gyermekeinket sújtó intézkedés hatását mérsékeljük, és számukra a legjobb tankönyveket megmentsük.

A tiltakozáson túl szülőként mi is tehetünk a szabad tankönyvválasztásért és gyermekeink jobb oktatásáért! Csatlakozzon szülői aktivista programunkhoz és vásároljon gyermekének minőségi könyvet szabadon Ön is!

Rétvári Bence, az EMMI államtitkára, az RTL Híradójának 2019. január 17-ei adásában azt állította:

„…  Az iskolák egyre nagyobb arányban rendelték az állami (kiadású) tankönyveket…

… Egyre népszerűbbé váltak, egyre több tanár fogadta el…

… Az új, modernebb tankönyvek beváltották a reményeket, s ezért nincs szükség a tankönyves jogszabályok módosítására…”

Rétvári Bence tényekkel szembeni állításaival szemben az igazság:

A 2019/2020-as tanévtől kezdve a kormányzat – néhány kivételtől eltekintve – gyakorlatilag megszünteti a nem állami kiadású tankönyvek iskolai rendelhetőségét. Az állami támogatással a jövő tanévre megrendelhető tankönyvek listájáról újabb több száz olyan tankönyv kerül le, amelyeket a pedagógusok és a tanulók évek óta sikeresen használtak. Ezzel a tanárokat végleg megfosztják a szabad, szakmai alapú tankönyvválasztás lehetőségétől, a gyerekek pedig a szűkebb választékból kapnak gyengébb minőségű kiadványokat.

Egyes oktatási és kulturális tárgyú kormányrendeletek módosításáról

https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/afd34a9f04dc034fcd6dbd59ae282584d7b6cd44/megtekintes

Gimnazistáknak és szakgimnazistáknak is szüksége lesz a készülő tankönyvekre. Mindössze 30 nap áll rendelkezésre a kiadóknak pályázni.

A magyar tankönyvpiac monopolizációja az EJEB szerint jogellenes volt: a strasbourgi bíróság kimondta, hogy az államosítás az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik.

Összefoglaló véleményünk:

 A NAT-2018-ban megjelent célok és elvek lehetőséget kínálnak a sokszínűbb, módszertani eszköztárukban változatosabb digitális és hagyományos papíralapú taneszközök és tankönyvek fejleszthetőségére, viszont a tartalom részletes előírása erősen korlátozza a saját tantervekre és elképzelésekre épülő taneszközök fejlesztését, a különböző iskolatípusok oktatási céljaihoz igazodó tankönyvek és egyéb oktatási eszközök kialakítását.

Az EJEB szerint a kormányzat döntésével tisztességtelen terhet rótt a vállalkozásokra, amely az elérni kívánt célokhoz képest aránytalannak tekinthető, és amellyel a magyar állam tulajdonképpen megfosztotta a tankönyvellátó cégeket az addigi piacuktól.

A tankönyvellátók azért fordultak az EJEB-hez, mert a magyar állam egy új jogszabály bevezetésével ellehetetlenítette a gazdasági tevékenységüket.

Az új jogszabály alapján a KELLO kizárólagosan látja el a tankönyvek beszerzését és iskolák számára történő értékesítését. A jogalkotó a módosítást azzal indokolta, hogy a vásárlók jogait kívánja megerősíteni és átláthatóbbá kívánja tenni a tankönyvek értékesítését.

A Kérelmezők szerint az új jogszabály központosította a tankönyvpiacot és azon monopóliumot hozott létre. A jogszabály a KELLO profitját 20%-ban határozta meg, amely az új szabályozás bevezetése előtt mindössze 3-5% volt.

Az EJEB azt is megállapította, hogy a Kérelmezők számára semmilyen jogorvoslati lehetőséget nem biztosítottak és nem kompenzálták őket a piacaik elvesztéséért sem. A Kérelmezőknek a felkészülési idő alatt sem volt lehetőségük a tevékenységük folytatására, vagy a tankönyvpiacon kívüli újraépítésére.

Az EJEB szerint sem a gyermekeknek sem szüleiknek nem származott haszna az új rendszer bevezetéséből.

A Civil Közoktatási Platform (CKP) véleményezte a Nemzeti Alaptanterv augusztus végén nyilvánosságra került tervezetét. Álláspontunk szerint a NAT-2018 tervezet a tanítás-tanulás kérdéseiben korszerű szemléletmódot képvisel, tartalmi szabályozással kapcsolatos javaslatai, merev, indokolatlanul részletező előírásai azonban a szakmai szempontból pozitívan értékelhető alapelveknek ellentmondva tovább erősítik az oktatási központosítást, nem szüntetik meg a tanulók és a pedagógusok túlterheltségét, és ezzel tovább mélyítik a magyar oktatás egyre inkább láthatóvá váló válságát.