TANOSZ

Az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjének nem az egyházzal, hanem az egyházi oktatás szegregáló hatásával van baja. Szerinte elfogadhatatlan, hogy hogy az állam többet költ az egyházi iskolákba járó, magasabb státuszú családok gyermekeinek oktatására, mint a mélyszegénységben élőkre.

Diákok követelik a köznevelési törvény visszavonását, egyelőre szolid akcióval.

Persze mi lenne vonzó abban az oktatási rendszerben, amelyet az állam teljesen maga alá akar gyűrni, a tankönyvpiacról például száműzte a piaci feltételeket. Persze Maruzsa Zoltán szerint az nem a választék szűkülését jelenti, ha a 13 millió magyarországi tankönyvből mára nagyságrendileg 12 millió állami kiadású lett. Persze úgy könnyű az állam fölényét kialakítani, hogy sok esetben kimondva vagy kimondatlanul, bizonyos kényszernek megfelelve egyes tankerületek nem engedélyezték a hozzájuk tartozó iskoláknak, hogy a magánkiadók által gyártott tankönyvek közül rendeljenek. Miközben az állam arra is magasról tesz, hogy tavaly októberben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt.

Egy csomó olyan megnyomorított gyerek fog felnőni, aki akár kiváló tehetség lehetett volna – mondja Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus a köznevelési törvény módosítása kapcsán. Azzal, hogy minden gyerekre egyazon korban egyforma oktatást akar a kormány ráerőltetni, szerinte mindenki sérül: az is, akinek különleges módszerekre lenne szüksége, és az is, aki amúgy elviselné a körülményeket, de azt már nem fogja, hogy a pedagógus figyelmét elvonják a különleges társai. A szakember szerint az átlagos fejlettségű gyerek lényegében már nem létezik, akár a másikhoz viszonyítva, akár a saját részképességei között öt év differencia is lehet – már hatéves korban. Éppen ezért hozták létre az atipikus fejlődés szakirányú továbbképzés szakot, ám a módszerek gyakorlatba való maradéktalan átültetéshez az oktatási rendszernek jónéhány olyan tárgyi feltételt is biztosítani kellene, amiről a kormányzat láthatóan hallani sem akar.

A tankönyvpiac államosítása a szakemberek szerint veszélyezteti az oktatás minőségét.

Augusztus utolsó napján a középiskolás diákok maroknyi csoportja próbálta a nagyvilág tudtára adni, hogy érzik, a hatalom az ő lehetőségeiket, esélyeiket lopja el, amikor az oktatást az állam szolgálatába állítja. A Kossuth téren nem voltak elegen ahhoz, hogy jelenlétükkel aggodalmat keltsenek azokban, akik hitbizományként kezelik a tudáshoz való hozzáférés jogát. A Kossuth téren nem voltak annyian, hogy fellobbanjon a remény legkisebb lángja, lesz még tavasz, lesz még tanszabadság ebben az országban. Mégis, jó volt ott lenni, mert végre fiatalok, mondhatni gyermekek mondták ki bájos őszinteséggel, nem kérnek a kormányzat tantervi és tankönyvi diktatúrájából, hasznos, alkalmazható ismeretekre szeretnének szert tenni az iskolában. Nem csak önmagukért, hanem az utánuk jövőkért is szót emeltek. Nem csak önmagukért, tanáraikért is szót emeltek. A diákok az ország sorsáért emelték fel hangjukat. Azzal zárták összejövetelüket a szervezők, hogy szeptember 13-án nem mennek iskolába, „sztrájkolnak” a szülői jogokért, a tanulói jogokért, a szabad oktatásért, a túlterhelt tanáraikért.

Hogy végül hányan vesznek majd részt a szeptember 13-ra meghirdetett tiltakozó akción, arra az igazolt hiányzások számából lehet majd következtetni.

"Tanárhiány, nyelvoktatás, túlterheltség: felmérik a közoktatás állapotát a szülők" - írha szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a Szülői Hang Közösség, amely online szülői felmérést indított a közoktatás három aktuális problémájáról,

• a tanárhiányról;
• a nyelvoktatás minőségéről;
• a diákok túlterheltségéről.

"Ha nem vagy megkeresztelve, kérdezd meg szüleidet, miért nem kereszteltek meg téged!" – ez a feladat szerepel a Bánhegyi Ferenc által, ötödikeseknek írt hon- és népismereti könyvben.

Mint arról a média hírt adott, a Szakképzési tanévnyitón Palkovics László büszkén jelentette ki, hogy 10 év óta idén először többen kezdik meg középiskolai tanulmányaikat szakgimnáziumban, mint gimnáziumban. Ha azonban megnézzük a statisztikákat, megállapíthatjuk, hogy a számok ezt az állítást nem támasztják alá: legfeljebb azt állíthatjuk, hogy a szakgimnázium előnye idén először nem csökkent. Ráadásul több adat is azt mutatja, hogy ez a változás sem a szakképzés népszerűségének növekedéséből ered.