TANOSZ

Bár szeptember elsején visszatértek a diákok az iskolákba, a járványhelyzet jelenlegi kezelése a tavaszi időszakhoz képest új helyzetet teremtett. A Microsoft Magyarország az iskolakezdés apropóján szervezett online háttérbeszélgetést a digitális oktatás témájában.

Többször beszámoltunk már arról, hogy a magyar kormány képtelen megállapodni Norvégiával az EGT/Norvég Alapok 2014-2021-es finanszírozási időszakáról. Magyarország pedig az alapok egyik fő kedvezményezettje, összesen 214,6 millió euró (mai árfolyamon 77 milliárd forint) támogatásra lennénk jogosultak.

Ennek nagy részét energiahatékonysági projektekre, a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére, kutatások támogatására és innovációra, tehát a kormány számára is fontos dolgokra költhetnénk - az alapok legfeljebb 10 százalékát azonban a civil szféra támogatására kell fordítani, ez jelenti az ütközőpontot a magyar és a norvég fél között. A norvégok ragaszkodnak ahhoz, hogy a civil alapot egy kormánytól független szervezet kezelje, az Orbán-kormány viszont beleszólást szeretne az alapkezelő kiválasztásába.

A 19. századi igényekre szabott tömegoktatás rendszere ma már recseg-ropog. A maga idején hatékony, az egységes, az iskolai osztálytermekben nagy létszámú diákseregnek 45 perces időtartamba préselt információk tantárgyankénti átadására fókuszáló pedagógiai elképzelés fölött eljárt az idő. A globális problémák átcsapnak az iskola falain, de ez arra is alkalmat ad, hogy végre megtörténjen a paradigmaváltás.

Furcsa hibára leltünk a hatodikos tankönyvben: egy V. Lászlót és menyasszonyát ábrázoló festménnyel kapcsolatban. A tankönyv digitális változatában még mindig a hibás felirat szerepel, de erre a tanévre - úgy tudjuk - már kijavították a hibát, 2017 és 20 között azonban a rossz felirat szerepelt az állami tankönyvben. Az Oktatási Hivatal is elismerte, hibáztak.

Szeptemberben hivatalosan is iskolaként kezdte meg a tanévet a Budapest School. Halácsy Péter alapítóval beszélgettünk az új NAT-ról, struktúraváltásról, digitális oktatásról és arról, hogyan lehetne átültetni a programjukat az állami iskolákba is.

Felháborodást váltott ki az irániak körében, hogy a lányok képét eltávolították egy matematika könyv borítójáról. A hatóság azzal magyarázta, hogy a kép "túlzsúfolt" volt.

Az M5 műsorának vendégei Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Szervezetének elnöke és Szabados György történész, tankönyvszerző.
Műsorvezető: Gulyás István.

https://mediaklikk.hu/video/ez-itt-a-kerdes-2020-09-03-i-adas/#

A tankönyves szakma megdöbbenéssel hallgathatta Nánay Mihály rendkívüli tájékozatlanságról árulkodó szavait tankönyvellátási kérdésekben.

Nánay Mihály (elnök, Történelemoktatók Szakmai Egyesülete):

„A tankönyvreform lényegi eleme az ingyenesség, ami idén először megtörtént. Nem kellett pénzt szedni a gyerekektől a tankönyv kiosztásánál, ami azt gondolom, szociálisan bizony hogy egy értékes dolog, hiszen korábban működött a verseny. A legszebb példája az atlaszok világa volt, hogy már abban indult meg a verseny, hogy ki tud több kronológiát, meg segédanyagot csempészni az atlaszba, akkor nyilván magasabb áron tudta eladni, és elébe vágott a mási kiadónak.”

TANOSZ megjegyzés:

Véleményünk szerint a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgyakat oktatók esetében fontos lenne ismerni a piaci alapon működő gazdaságokat.  

A „tankönyvpiacra” soha nem volt jellemző a teljes szabadpiaci működés, mert mindig is az állami eszközökkel szabályozott terület volt. A tankönyveknek egész pontosan kétféle árkorlátnak is meg kellett felelnie, hiszen egyfelől nem kaptak volna tankönyvi engedélyt, másfelől nem kerülhettek volna fel a tankönyvjegyzékre.  Közgazdaságilag egyenesen nonszensz, hogy akár a korlátozott piaci körülmények között magasabb áron lehetett volna „elébe vágni” egy másik kiadónak.

Nánay Mihály (elnök, Történelemoktatók Szakmai Egyesülete):

„Tehát vannak azok a stratégiai ágazatok, amelyeknél nem biztos, hogy a teljes szabadpiaci működés a kedvező, hiszen nem biztos, hogy a sok millió családnak a pénztárcája tankönyvek kapcsán… én azt gondolom, hogy jobb, ha ez megkímélődik, és ilyen módon ez egy állami tankönyvkiadással létezik. Profitorientált módon nem lehetne az ingyenes tankönyveket biztosítani.”

TANOSZ megjegyzés:

A műsorban szerencsére Miklósi László a TTE elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy ingyenes tankönyvek nem léteznek, hiszen az adófizetői forintokat csoportosítunk át erre a célra.

Míg korábban (2003-tól) csak a rászorulók kaptak térítésmentesen tankönyveket, ma a közoktatásban minden tanuló számára kiterjesztették a térítésmentességet. Ez évente kb. 6 milliárd forint többletköltséget jelent, amelyet a közoktatásban hasznosabban is fel lehetne használni.

Számos európai országban a tanulók szintén térítésmentesen kapják a tankönyveket, még azokban az országokban is, ahol az állam egyáltalán nem vesz részt a tankönyvkiadásban. Az állami tankönyvek és az „ingyenesség” közé egyenlőségjelet tenni a totális hozzá nem értés jele.

Szeptember 7-ig lehetett jelentkezni a 2020-as őszi érettségikre, a vizsgák pedig október 16-án kezdődnek, de már most érdemes elkezdeni a legális puskák begyűjtését. Ilyen például a történelem atlasz, amiből az sem mindegy, hogy milyet használtok, ugyanis csak három konkrét típust fogadnak el az érettségin.

Míg a köznevelésben döntően személyes jelenlétre alapozva zajlik a munka, a szakképzésben már sok helyütt alkalmazzák a tantermi és az otthoni tanulást ötvöző hibrid módszert. A csoportokat megosztják, a diákok heti váltásban járnak be, rengeteg iskolán kívül elvégezhető projektfeladatot kapnak.

A magyar tanárok legalább 30 százalékkal kevesebbet keresnek, mint egy átlagos diplomás, ezzel a legnagyobbak között van a szakadék nálunk – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) most megjelent anyagából. Ennek tetejébe Magyarországon tart a legtovább, mire egy pedagógus eléri a lehető legmagasabb fizetést, amit a többség valószínűleg csak a nyugdíj előtt pár évig tud élvezni. A dokumentum szerint ugyanakkor a magyar tanárok nem számítanak túlterheltnek nemzetközi összehasonlításban.