TANOSZ

Minden könyvkiadó érzékeny adatához hozzáférnek majd egy birtokunkba került tervezet szerint az OSZK-t miniszteri biztosként felügyelő Demeter Szilárdék. Így például megismerhetnek példányszámokat, sőt, az írók, jogtulajdonosok személyes adatai is hozzájuk kerülhetnek.

A KDNP alelnöke szerint ez a tény, akárcsak a nemzetközi tanulmányi versenyek eredményei, határozottan cáfolják az ellenzéki vádakat. Legutóbb pedig már Brüsszel is elismerte hazánk erőfeszítéseit. A politikus kitért a tankönyvpiac helyzetére is. Emlékeztetett rá, hogy az ágazat 2004-es privatizációja után hetven százalékkal emelkedtek a tankönyvárak. Ezt a folyamatot az utóbbi években nem csupán megfékezni sikerült: a kormány fokozatosan a teljes közoktatásra kiterjesztette az ingyenes tankönyvellátást.

A „kisgimnáziumokba” csak extra ráfordítással, előkészítőkkel, otthoni tesztekkel, magántanárokkal van esély bejutni. Miért próbálják meg mégis olyan sokan, miért nincs erre esélyük sem még többeknek, és mi a baj az egész rendszerrel?

A PISA-felmérésekről tudni kell, hogy nem a lexikális tudást nézik, hétköznapi élethez közeli feladatok vannak bennük, szövegértésből, matematikából és természettudományokból. A legutóbbi magyar eredmények végre nem romlottak tovább, de a 2009-estől még mindig messze vannak.

Szűcs Tamás ennek alapján azt mondta: ha egy százalékkal térünk el az eddigi legrosszabb eredménytől, akkor nincs szignifikáns javulás, ez „akár mérési hiba is lehet”, ha nagyon cinikusan akarunk fogalmazni. Három éve volt a legrosszabb az eredmény, ehhez képest van egy százalék körüli elmozdulás. Az az ígéret, hogy az államosítás elsimítja a különbségeket és magasabb átlagot eredményez, már 10 éves. Azóta érte el a két legrosszabb eredményt Magyarország, szerinte ki lehet jelenteni, hogy ez az elgondolás megbukott.

• Magyarország nagyjából ugyanott tart, ahol három éve, amikor a PISA-történetünk legrosszabb eredményét hoztuk. 
• Az iskoláink továbbra is képtelenek ellensúlyozni a gyerekek otthonról hozott hátrányait.
• Jó hír viszont, hogy nemcsak a pénz, pláne nem a sok görnyedés teszi a jó oktatási rendszert.

A legfrissebb, 2018-as PISA felmérés közzétételének napján Észtországból közölt riportot a BBC. Az oktatás stratégiai ágazat a kis balti államban, mely az informatikai forradalomban megelőzi a nála jóval gazdagabb uniós államokat is.

Minden mehet tovább úgy, ahogy eddig, a kormány jó úton jár az oktatáspolitika terén – ez volt a konklúziója annak a sajtótájékoztatónak, amelyen a köznevelésért felelős államtitkár a 2018-as PISA-mérés eredményeiről beszélt. Csakhogy: ugyanazokat az adatokat, amelyeket a kormány javulásként értelmez, a mértékadó oktatási szakértők nagy többsége mindössze stagnálásnak. Magyarország mindhárom műveltségi területen továbbra is az OECD-átlag alatt van, igaz, a pontok nem annyira alacsonyak, mint 2015-ben. Ugyanakkor a magyar közoktatás évtizedek óta cipelt problémái, együtt a rájuk adott rossz kormányzati válaszokkal, letagadhatatlanok.

A Pedagógusok Szakszervezete felmérést készített a tanárok munkaterheléséről. 2019. augusztus 22-től 2019. október 23-ig volt elérhető a kérdőív a www.pedagogusok.hu honlapon.
Utoljára 2008-ban a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. végzett kutatást a témában. 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezdeményezett  hasonlót, de a kutatás meghiúsult.
Az eltelt tizenegy év alatt a jogszabályi környezet gyökeresen átalakult a közoktatásban, teljesen megváltozott a munkaidőkeretek számítása, emelkedtek az óraszámok, új alaptantervet vezettek be, amely megemelte a tanulók óraszámát és ezzel az ellátandó feladatokat is. A pedagógustársadalomban nagyon komoly feszültségek halmozódtak fel a bérek értékének elvesztése és a pedagógusok által egyre nehezebben megélt munkateher- növekedés miatt.
Hiánypótlónak szántuk a kutatásunkat, amely a teljesség igénye nélkül készült. A PSZ ugyanis nem rendelkezik akkora apparátussal, kutatói hálózattal, hogy a pedagógustársadalom szociológiai szerkezetének megfelelően, célzottan keressen meg 3-4000 pedagógust. A nyilvánosság erejével (honlap, Facebook, hírlevelek) és a megyei vezetők támogatásával tudtuk népszerűsíteni és kitöltésre buzdítani a pedagógusokat.
Felmérésünkben igyekeztünk minden olyan munkaterhelést is figyelembe venni, amelyek a nemzetközi mérésekben nem jelennek meg (más országokban nem releváns), illetve a hazai jogszabályok előírják azok végrehajtását.  A kérdőív 47 kérdésére 4643-an válaszoltak, ebből 4281 volt érvényes.

A kutatás részletei és eredményei alább olvashatók.

/userfiles/szoveg/fajlok/kutatasi_konyv.pdf

Megjelent az OECD által készített 2018-as PISA-jelentés. A magyar diákok továbbra is az átlag alatt teljesítenek szövegértésből, matematikából és természettudományakból, de legalább már nem romlott tovább a színvonal.

A korábbi jogszabály Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének hathatós közreműködésével készült még 2011-ben. Egyik emblematikus eleme volt ennek a jogszabálynak, hogy visszaállította a szakmunkásképzésnek a szocializmusban kialakult hároméves modelljét, és drasztikusan csökkentette a közismereti tárgyak óraszámát.