TANOSZ

Négy év alatt a korábbi szint két-háromszorosára emelkedett az iskolákban az egyes tantárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya – derült ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Közgazdaságtudományi Intézetének nemrégiben publikált, „A közoktatás indikátorrendszere 2021” című kiadványából. A nem megfelelő képesítés a szaktárgyak esetében azt jelenti, hogy ezek a tanárok úgy tanítanak egy szaktárgyat – például matematikát, fizikát, kémiát –, hogy bár pedagógiai képesítéssel rendelkeznek, de nem abból a tantárgyból, amit azért kell tanítaniuk, mert nincs elég, vagy egyáltalán nincsenek szakos kollégáik.

https://nepszava.hu/3156463_oktatas-emmi-kepesitett-pedagogus-tanarhiany

A papír hiánycikk, ennek pedig három fő oka van. A Covid miatt több ázsiai (főleg kínai és indiai) papírgyár leállt, ez pedig a nemzetközi piacon is zavarokat okozott. Ezek után – pontosabban az üzemek leállásával párhuzamosan – sok gyár átállt a nyomdai papírgyártásról a csomagolópapír gyártására, hiszen hirtelen nagyobb szükség lett a papírcsomagolásra. Sőt, nemcsak a koronavírus-járvány, de a környezetvédelem miatt is fontossá vált a papír, hiszen a műanyag csomagolást váltja ki. Pontosabban csak váltaná, hiszen bizonyos papírfajták elkezdtek hiányozni. Európában jelentős a finn papírgyártás, de az országban sztrájkolnak, a háborús helyzet miatt pedig kiesett a piacról a belorusz, az orosz és az ukrán fa is.

https://index.hu/kultur/2022/05/10/rohamosan-es-elkerulhetetlenul-dragulnak-a-konyvek-olvasas-irodalom-kiado-haboru-finy-petra-nyary-krisztian-iro/

Hamarosan megalakul az új kormány, amelynek a kiújuló sztrájkfenyegetettség árnyékában az oktatásügy helyzetét előbb-utóbb kezelnie kell. Érdemes-e lázadniuk a pedagógusoknak, mi megvalósítható követeléseikből? Szakértőkkel beszéltük át, mik azok a legfontosabb intézkedések, amelyeket a régi-új kormánynak mindenképpen meg kellene lépnie.

https://hvg.hu/360/20220510_oktatas_pedagogusok_ber_beremeles_kormany_sztrajk_kereset

A hozzánk beküldött képek alapján is világos, hogy nem csak a saját fizetésünk miatt kongatjuk a vészharangot: alig pár év múlva egyszerűen elfogynak a pedagógusok, óvoda- és gyógypedagógusok, iskola- és óvodapszichológusok, logopédusok, és még sorolhatnánk.

https://nedolgozzingyen.hu/2022/05/03/itt-a-vege-valoban-nincs-utanpotlas-toltsd-ki-te-is-a-kerdoivunket/

A tavalyinál kevesebben jelentkeztek és kevesebb diákot is vettek fel a középiskolákba. A jelentkezési lista élén nincs változás.

https://nepszava.hu/3155669_oktatas-szakkepzes-diakok-orban-kormany

Az irodalmat népszerűtlenebb tantárggyá teszi, az olvasáshoz nem hozza meg a kedvet, ráadásul még az eddiginél is jobban megköti a tanárok kezét – mondja az újraszabott magyarérettségiről a Magyartanárok Egyesületének elnöke. 2024-től évente hetven-nyolcvanezer végzős vizsgázik majd az új szabályok szerint, és várhatóan jóval nehezebb lesz a dolguk, mint azoknak, akik idén vagy jövőre futnak neki az érettséginek. Műveltségi teszt, sok magolás vár rájuk.

https://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20220501_magyarerettsegi_mit_hoz_magaval_a_valtozas

Több tízezer kilencedikes kapott „állami” notebookot az elmúlt hetekben, és az ígéretek szerint a következő négy évben még félmillióan fognak. A tankönyveknek szinte kivétel nélkül van digitális verziója, ráadásul a hónapokig tartó online oktatás miatt mind az iskolások, mint a tanárok gyakorlatot szereztek a különböző platformok használatában. Akkor miért ragaszkodunk még mindig a tankönyvekhez? Miért cipelnek még mindig hét-nyolc, sőt tíz-tizenkét kilós hátizsákot a diákok?

https://eduline.hu/kozoktatas/20220425_miert_kell_meg_mindig_nyolckilenc_iskolataskat_cipelniuk_a_diakoknak

A legújabb kutatások szerint a pedagógusok számának csökkenése 10 éven belül már kézenfogható mértéket fog ölteni, írja Lannert Judit, az Egyensúly Intézet külsős szakértője a Telexen. Az pedig nem kérdés, hogy egyre nagyobb gondot fog okozni a pedagógus hiány.

https://www.penzcentrum.hu/oktatas/20220421/sosem-latott-melyrepulesben-az-oktatas-lassan-tenyleg-elfogynak-a-magyar-tanarok-1124155?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=penzcentrum_linkek&utm_campaign=hiraggregator

„A szeptemberi árakhoz képest majdnem a duplájára emelkedett a különböző papírtípusok ára” – mondta az Eduline-nak Orgován Katalin, a Pátria Nyomda Zrt. vezérigazgatója, a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöke. Bár eddig főként a nyomdák érezték meg a drágulást, nemsokára a családok is szembesülnek majd a megszokottnál jóval magasabb árakkal, a papírárak emelkedése ugyanis magával húzza majd az iskolaszerekét is. A Pátria vezérigazgatója szerint körülbelül 30-50 százalékkal kell majd többet fizetni idén nyáron a füzetekért, a rajzlapokért, mappákért, vagyis a papírból készített tanszerekért.

A papír árának emelkedése persze a könyvek, tankönyvek árán is nyomot hagy – igaz, ebből a szülők viszonylag keveset érzékelnek majd, az általános és középiskolások ugyanis a következő tanévben is ingyen kapják meg az állami tankönyvlistán szereplő kiadványokat. Ennek ellenére előfordulhat, hogy néhány ezer forintot el kell különíteni tankönyvekre. Sok iskolában kérik a tanárok, tanítók a szülőket, hogy egy vagy több tárgyból vásárolják meg valamelyik magánkiadó könyvét, abból ugyanis hatékonyabban tanulnának a diákok – csak éppen ezekre nem jár állami támogatás.

https://eduline.hu/kozoktatas/20220419_iskolakezdes_dragulas

Az elmúlt évtized hazai oktatásügyi változásaira visszatekintve azt állapíthatjuk meg, hogy vezérlő elvei, oktatáspolitikai szándékai egy rendies társadalom anakronisztikus, a modern társadalomfejlődésnek ellentmondó víziójából bonhatók ki. Az ELTE professor emeritusának véleménycikke.

...

Az anakronisztikus társadalompolitikai célokat szolgáló köznevelési (ellen)reform lényegéből eredően feltételezte és megkövetelte a központilag meghatározandó ideológiai-politikai szempontok – érdekek és értékek – közvetítésére hivatott iskolarendszer csaknem teljes körű államosítását. Ennek a törekvésnek történeti előképe és követendő mintája egyfelől az 1930-as évek Hóman-féle tanügyi centralizációja, az iskolák 1919 utáni második burkolt államosítása, másfelől az 1948-as bolsevik típusú szekularizáció, amely – a félreértéseket elkerülendő – nemcsak az egyházi, alapítványi stb., hanem a községi, önkormányzati iskolák „állami kezelésbe vételéről” is rendelkezett.

...

Az államosított, végletesen központosított iskolarendszer logikájából törvényszerűen következik a tartalmi (tantervi) szabályozás központilag meghatározott, előírt „értékeket” közvetítő, alternatívákat nem tűrő, kötelező jellege, a szabad módszer- és tankönyvválasztás felszámolása.

https://hvg.hu/360/20220402_Kelemen_Elemer_magyar_oktatas_rendszer_politika_merleg