TANOSZ

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja a 444-nek azt mondta, a követeléseikkel kapcsolatos megállapodás ügyében nem jutottak előrébb, szerinte EMMI-s tárgyalópartnereik láthatóan abban érdekeltek, hogy addig húzzák a figyelmeztető sztrájk részleteinek a megbeszélését, amíg a pedagógusok kifutnak az időből.

https://444.hu/2022/01/24/a-kormany-szeretne-hogy-ugy-sztrajkoljanak-a-tanarok-hogy-azert-tanitsanak-is-kozben

„Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.”
Szent-Györgyi Albert

Mi lesz a gyerekeinkkel, ha nincs pedagógus, aki az óvodákban és az iskolákban hozzáértően foglalkozzon velük? Milyen jövő vár a gyerekeinkre, ha pedagógusaiknak nem jut idejük, energiájuk a tehetségek gondozására és a problémákkal küzdők megsegítésére? Mi lesz a hazánk sorsa, ha iskoláink nem tudnak megújulni és megfelelni a XXI. század kihívásainak?

https://szuloihang.hu/sztrajk-jan31/

A pedagógusok január végén figyelmeztető sztrájkot tartanak. Szerintük a kormány gyermekmegőrzőként tekint az állami oktatásra.

https://hvg.hu/itthon/20220119_sztrajk_tanarok_oktatas_munkabeszuntetes

Van arról egy vita, hogy kell-e miniszterelnök(jelölt)i vitát tartani a választások előtt, vagy nem kell. Ha valamiről vita van, akkor az az álláspont létezik – ha még vita sincs róla, akkor annyira jelentéktelen, hogy szóra sem érdemes.

De a kormányfő sem csak azért nem akar vitázni Márki-Zay Péterrel, nehogy megemelje az ellenfelet: van rá sokkal komolyabb oka is. Az a helyzet ugyanis, hogy amit a kormány a legfontosabb szakpolitikai területeken, mondjuk az oktatásban, az egészségügyben, a fenntarthatóságban képvisel, az nem bírja ki a vitát; nem alkalmas rá, hogy egy olyan helyzetben meg lehessen védeni, ahol érvek állnak szemben érvekkel. Ami a magyar közoktatásban történt 2010 óta (a végletes központosítás, az egyentankönyv, az egyentanterv, a kötelező beiskolázás, a tankötelezettség leszállítása), az egyszerűen védhetetlen. Az volt már a bevezetésekor is – nem is vitáztak róla, hisz nincs oktatási szakember, aki támogatná –, és ezerszer az most, amikor már az „eredményei” is látszanak.

https://nepszava.hu/3143646_van-arrol-egy-vita

https://magyarnarancs.hu/sorkoz/megvan-az-unnepi-konyvhet-datuma-245181

Új Nemzeti alaptanterv és közoktatási törvény, a tankerületi rendszer felszámolása és a pedagógusbérek rendezése – többek között ezeket ígéri az egységes ellenzék oktatáspolitikai kommunikációjáért felelőse, Tóth Endre.

Ha sikerül kormányt váltani, min változtatnának először? Az egyik legsürgetőbb feladat a pedagógusbérek rendezése. Amíg egy kezdőpedagógus egy penészes lakásban, üres tésztán kénytelen élni, addig nem tud teljes odaadással a tanításra, a diákokra, saját szakmai fejlődésére koncentrálni. Az, hogy a béreket milyen gyorsan sikerül rendezni, nyilván a költségvetés helyzetétől is függ. Egy azonnali emelésre mindenképp szükség lesz, majd egy lépcsőzetes, felmenő rendszerben szeretnénk tovább emelni és értékállóvá tenni a tanárbéreket. Az első lépések között szerepel a szabad tankönyvválasztás visszaállítása is, hogy szeptembertől a pedagógusok már olyan tankönyvekből taníthassanak, amelyeket a munkájukhoz a legmegfelelőbbnek tartanak.

https://nepszava.hu/3143365_a-klebelsberg-kozpontot-es-a-tankeruleti-rendszert-meg-kell-szuntetni

2022 a hitoktatás éve a Magyarországi Református Egyházban. Magyarországon 150 ezer gyerek tanul református oktatási intézményben, ami nagy lehetőség, és egyben nagy felelősség – mondta az InfoRádiónak Balog Zoltán püspök.

Miután a református egyház is rendelkezik tantervvel, tananyaggal, tankönyvekkel és óravázlatokkal, digitális formában is, ami a vírushelyzetben különösen aktuális, a „mit” alatt elsősorban ezek megújítását, frissítését, vonzóbbá tételét kell érteni, miután a legfontosabb nem az, hogy meg kell tanulni valamit kívülről, hanem hogy vonzónak érezzék a gyerekek azt a hitet, amit kínálnak nekik – magyarázta a püspök.

https://infostart.hu/belfold/2022/01/05/balog-zoltan-ez-nagy-lehetoseg-egyben-nagy-felelosseg

Oktatás

• Egy egyszeri, nagyarányú béremelést fokozatos, kiszámítható béremelés követne.
• Megjelenne a differenciált bérezés, fontosnak tartják a pótlékok visszaállítását, ezzel erősítenék többek között a halmozottan hátrányos helyzetű területeken oktató pedagógusok fizetését, és a sajátos nevelésű igényű gyerekekkel foglalkozókét is.
• Csökkentenék a „a buta és felesleges túladminisztrációból” fakadó terheket.
• Csökkentenék a Nemzeti alaptanterv jelenlegi „megtanulhatatlan és megtaníthatatlan” mennyiségű tananyagát.
• Biztosítanák, hogy az érettségiig minden magyar fiatal legalább középfokú nyelvvizsgát tehessen. A szakképzésben is lehetővé tennék a megfelelő szintű nyelvtudáshoz jutást.
• Ingyenessé tennék az első diplomát. Bizonyos feltételekkel ez igaz lenne az első mesterszakos diplomára és az első doktori képzésre is.
• Nagyobb teret adnának a modern pedagógiai gyakorlatoknak, előtérbe helyeznék a kritikai gondolkodás, a vitakultúra és a csapatmunka fejlesztését.
• Segítenék a pénzügyi ismeretek és a digitális készségek fejlesztését, utóbbihoz minden diáknak adnának egy tabletet.
• Rugalmasabb tantervi szabályozással visszaállítanák az iskolák és pedagógusok szakmai önállóságát.
• Biztosítanák a szabad tankönyvválasztást.
• 18 éves korra emelnék a tankötelezettség korhatárát.

https://index.hu/belfold/2022/01/04/ezeket-a-pontokat-mar-ismerjuk-az-ellenzek-programjabol/

A Parlament tíz évvel ezelőtt, 2011. december 19-én fogadta el a Köznevelési Törvényt (2011. évi CXC. törvény), amely erőteljes központosítást hajtott végre: elvette az állami iskolák fenntartói jogát az önkormányzatoktól, amit egy központi szerv, jelenlegi nevén a Klebelsberg Központ vett át, amely tankerületekbe szervezve irányítja az iskolák működését (ugyanez a szakképzés esetében a szakképzési centrum).

Megkötötték a tanárok kezét. Az oktatás csak akkor tud jól működni, ha személyre szabott: a gyerekek igényeihez, érdeklődéséhez és tudásszintjéhez igazodik. Mindezt a központosítás többszörösen is korlátozza, és ezzel romlik az oktatás színvonala. Nemhogy segíti, hanem épp ellenkezőleg, gátolja az esélyegyenlőség megteremtését: a pedagógiai autonómia korlátozása miatt a tanár számára nehezebb megteremteni azt a környezetet, amiben a gyerekek a legjobban tudnának fejlődni. A tanári szabadság korlátozásához hozzájárul a kormányzat által elrendelt egységesített és túlzsúfolt tananyag, a szabad tankönyvválasztás megszüntetése, a tanárok túlterhelése, a tárgyi és személyi feltételek hiánya és az innovációt, kreatív pedagógiai munkát támogató pozitív légkör hiánya.

https://kolozsvaros.com/rovidek/tiz-eves-a-torveny-ami-megfosztotta-iskolainkat-az-onallosagtol-gyermekeinket-pedig-a-minosegi-kozoktatastol/