TANOSZ

Elindult a 2020/21-es tanévre szóló iskolai tankönyvrendelés, és 320 új kiadvánnyal bővült a jegyzék - közölte Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az InfoRádióval. Jelentős bürokráciacsökkentő változást vezettek be a rendelések elszámolásánál, és a tankönyveket az 1-12. évfolyamokon ingyen kapják a tanulók.

Márciusban a forgalmuk kétharmadát elveszítették a könyvesboltok.

Érdekes helyzet állt ezzel elő, bár a járványhelyzet közepette hirtelen az egész közoktatás digitális oktatásra állt át, sőt, a felálló új rend körülményei és az általa megkívánt képességek megmutatták, hogy mekkora zsákutca is a NAT2020, az Emminél továbbra is kötik az ebet a karóhoz: akármi is van, a NAT2020 bizony jőni fog, ha jőni kell.

A 2020/2021. tanévi tankönyvjegyzéken 2863 taneszköz szerepel, amelyből 1561 állami kiadású tankönyv, míg 1302 piaci kiadású. A tankönyvek nagyobb része a közismereti tantárgyakhoz illeszkedik (2130 db), kisebb részük a szakképzéshez (554 db) és a hit- és vallásoktatáshoz (179 db). A tavalyi tanévhez képest 320 új tankönyv került fel a tankönyvjegyzékre.

Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az érettségik megszervezésében.

Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – derült ki a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) intézményvezetőnek küldött, lapunk által is megismert tájékoztatójából.

Nem fognak teljesen megszűnni a hagyományos tantárgyak a finn iskolákban sem, de egyre nagyobb teret kap a témaközpontú, gyakorlati helyzetekhez alkalmazkodó oktatás. A finn reformerek szerint a XIX-XX. században megalkotott tantárgyak zárt gondolkodásmódja ma már nem használható a valóságban, a munka világában adódó komplex problémák megoldására. A tantárgyak határai a magyar oktatásban is kezdenek feloldódni, de egészen új szemléletre volna szükség, ha magyar pedagógusokkal akarnánk belevágni hasonló kísérletbe. Nálunk a tantárgystruktúrától az iskolaépületeken át a tanárok képzéséig minden azon alapul, amilyen a XIX. századi iskola volt. Ezért van az, hogy a tanárok ma is inkább tantárgyakat tanítanak, és nem gyerekeket.

A 21. századi kulturális-társadalmi változások miatt az iskola amúgy is válságban volt már, és nemcsak kis hazánkban, hanem világszerte. A járvány miatt kiélesedett a helyzet, és minden tényező sokszoros hatású. Ahol felkészültek a 21. századra, ott később még előnyt is hozhat majd a jelen helyzet, ahol nem, ott biztosan katasztrofális következményekre számíthatunk. A magyar oktatás nem készült fel.

Két napot kaptak a tanárok a digitális tanrendre átállásra – erre senki nem volt felkészülve. A módszerek újak, mégis elindult az online oktatás.