TANOSZ

Látványos lett, hogy mennyire elavult az a tudáskoncepció, ami a magyar iskolákat még mindig meghatározza. Az elmúlt évek egyik szimptomatikus vitája a minisztérium és a Történelemtanárok Egylete között arról folyt, hogy vajon a történelematlasz végén legyen-e részletes kronológia vagy sem. A tanári szervezet amellett érvelt, hogy ha a diákoknak nem az évszámokat kell megtanulnia, akkor esetleg lehetőségük van arra, hogy a társadalmi folyamatokra, történelmi összefüggésekre figyeljenek, míg a minisztérium szerint, a kronológia tulajdonképpen csalás, mert onnan kinézhető, hogy mikor mi történt. Természetesen nem a szakmai szervezet nyert és az új segédanyagban alig vannak évszámok, hiszen a klasszikus felfogás szerint a constanzi zsinatból a legfontosabb azt tudni, hogy pontosan melyik évben volt, nem pedig azt, hogy ott mi és miért történt. Amint az online oktatási rendszerben megakadályozhatatlanná vált, hogy a diákok a Google-t is használják, látványossá vált, hogy ilyen fajta tudásra ma már csak milyen korlátozottan van szükség.

Nem elképzelhetetlen, hogy a tanítónak felvett hallgatók több mint fele egyházi intézmény diákja legyen.

A kormánynak nincs hosszútávú oktatási stratégiája, a pillanatnyi politikai szempontok mindent felülírnak – állítja Radó Péter. A kutató szerint bár voltak jó irányba mutató intézkedések, ezek kivétel nélkül félresiklottak.

G. Z.: Irtózatosan nagy a tömegmegmaradás ebben a rendszerben. Az elmúlt 10 évben két nemzeti alap- és kerettanterv kidolgozását néztem végig viszonylag közelről, és egyik esetben sem jutott el oda a rendszer, hogy kellően nagyot lépjen előre. Azt hiszem, ehhez nagyon erőszakosnak kellene lenni, amit néhány országban – például Észtországban, Lengyelországban vagy Finnországban – már meg mertek tenni. Valakinek itt is ki kellene mondania, hogy valami egészen mást kell csinálni, de ezt én sem feltétlenül merném megtenni, mert nagyon súlyos ellenállásba ütközne. És ez nem csak hatalmi kérdés, a pedagógustársadalom ősmasszívuma egy ideig dafke azt tanítaná, amit eddig, még egy nagyon korszerű alaptanterv mellett is.

Trencsényi László egyetemi tanárral, a Magyar Pedagógiai Társaság elnökével beszélgettünk a magyar oktatás romló helyzetét bemutató európai uniós jelentésről, a polgármesterről, aki szerint nem árt a testi fenyítés a gyerekek iskolai neveléséhez, valamint arról, hogy miért nem tetszenek a kormánynak az angol nyelvű óvodai játékok. A szakértő ironikusan azt mondta, talán vannak, akik szerint inkább kipcsakul kellene tanulni, fityiszt mutatni Európának: „Ugocsa non coronat, a mi óvodáinkban nem lesz angol”.

Drasztikusan romló tanulói teljesítmények, növekvő lemorzsolódás, a minőségi oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés, aggasztó tanárhiány, növekvő szegregáció – egy új uniós jelentés szerint a legtöbb területen rossz irányba megy a magyar oktatás. Vannak azért jó hírek is: a kisgyerekek óvodai nevelésben például Magyarország az első, de jók vagyunk a frissen végzettek foglalkoztatási arányában is.

Tízezer szülő véleményét gyűjtötte össze a járvány elleni iskolai védekezésről, az oktatás jelenlegi rendjéről és a távoktatásra való esetleges átállásról a Szülői Hang nevű érdekvédelmi szervezet.

A könyvpiac Európában általában nem olyan koncentrált, mint Magyarországon, az pedig szóba sem jönne, hogy a kormányhoz közel állók bevásárolják magukat a szektorba.

Vegyen részt a HVG Könyvek jótékonyság akciójában, ajánljon ön is gyermekekkel foglalkozó szervezeteket!

Barabási Albert-László szerint a magyar tanárok nagyon alulfizetettek, és ameddig ez így marad, addig az ország nem fektet a jövőjébe. Miként most az orvosok esetében nagyon helyesen jelentős béremelést hajtanak végre, a tanároknál is erre van sürgető szükség, akár reáltantárgyat, akár humán területen oktatnak – közölte a tudós, aki szerint

Meg kell fizetni azokat, akiknek a kezébe a gyerekeink jövőjét adjuk, az éhbér nem ad jövőképet a tanároknak.”