TANOSZ

Van arról egy vita, hogy kell-e miniszterelnök(jelölt)i vitát tartani a választások előtt, vagy nem kell. Ha valamiről vita van, akkor az az álláspont létezik – ha még vita sincs róla, akkor annyira jelentéktelen, hogy szóra sem érdemes.

De a kormányfő sem csak azért nem akar vitázni Márki-Zay Péterrel, nehogy megemelje az ellenfelet: van rá sokkal komolyabb oka is. Az a helyzet ugyanis, hogy amit a kormány a legfontosabb szakpolitikai területeken, mondjuk az oktatásban, az egészségügyben, a fenntarthatóságban képvisel, az nem bírja ki a vitát; nem alkalmas rá, hogy egy olyan helyzetben meg lehessen védeni, ahol érvek állnak szemben érvekkel. Ami a magyar közoktatásban történt 2010 óta (a végletes központosítás, az egyentankönyv, az egyentanterv, a kötelező beiskolázás, a tankötelezettség leszállítása), az egyszerűen védhetetlen. Az volt már a bevezetésekor is – nem is vitáztak róla, hisz nincs oktatási szakember, aki támogatná –, és ezerszer az most, amikor már az „eredményei” is látszanak.

https://nepszava.hu/3143646_van-arrol-egy-vita

https://magyarnarancs.hu/sorkoz/megvan-az-unnepi-konyvhet-datuma-245181

Új Nemzeti alaptanterv és közoktatási törvény, a tankerületi rendszer felszámolása és a pedagógusbérek rendezése – többek között ezeket ígéri az egységes ellenzék oktatáspolitikai kommunikációjáért felelőse, Tóth Endre.

Ha sikerül kormányt váltani, min változtatnának először? Az egyik legsürgetőbb feladat a pedagógusbérek rendezése. Amíg egy kezdőpedagógus egy penészes lakásban, üres tésztán kénytelen élni, addig nem tud teljes odaadással a tanításra, a diákokra, saját szakmai fejlődésére koncentrálni. Az, hogy a béreket milyen gyorsan sikerül rendezni, nyilván a költségvetés helyzetétől is függ. Egy azonnali emelésre mindenképp szükség lesz, majd egy lépcsőzetes, felmenő rendszerben szeretnénk tovább emelni és értékállóvá tenni a tanárbéreket. Az első lépések között szerepel a szabad tankönyvválasztás visszaállítása is, hogy szeptembertől a pedagógusok már olyan tankönyvekből taníthassanak, amelyeket a munkájukhoz a legmegfelelőbbnek tartanak.

https://nepszava.hu/3143365_a-klebelsberg-kozpontot-es-a-tankeruleti-rendszert-meg-kell-szuntetni

2022 a hitoktatás éve a Magyarországi Református Egyházban. Magyarországon 150 ezer gyerek tanul református oktatási intézményben, ami nagy lehetőség, és egyben nagy felelősség – mondta az InfoRádiónak Balog Zoltán püspök.

Miután a református egyház is rendelkezik tantervvel, tananyaggal, tankönyvekkel és óravázlatokkal, digitális formában is, ami a vírushelyzetben különösen aktuális, a „mit” alatt elsősorban ezek megújítását, frissítését, vonzóbbá tételét kell érteni, miután a legfontosabb nem az, hogy meg kell tanulni valamit kívülről, hanem hogy vonzónak érezzék a gyerekek azt a hitet, amit kínálnak nekik – magyarázta a püspök.

https://infostart.hu/belfold/2022/01/05/balog-zoltan-ez-nagy-lehetoseg-egyben-nagy-felelosseg

Oktatás

• Egy egyszeri, nagyarányú béremelést fokozatos, kiszámítható béremelés követne.
• Megjelenne a differenciált bérezés, fontosnak tartják a pótlékok visszaállítását, ezzel erősítenék többek között a halmozottan hátrányos helyzetű területeken oktató pedagógusok fizetését, és a sajátos nevelésű igényű gyerekekkel foglalkozókét is.
• Csökkentenék a „a buta és felesleges túladminisztrációból” fakadó terheket.
• Csökkentenék a Nemzeti alaptanterv jelenlegi „megtanulhatatlan és megtaníthatatlan” mennyiségű tananyagát.
• Biztosítanák, hogy az érettségiig minden magyar fiatal legalább középfokú nyelvvizsgát tehessen. A szakképzésben is lehetővé tennék a megfelelő szintű nyelvtudáshoz jutást.
• Ingyenessé tennék az első diplomát. Bizonyos feltételekkel ez igaz lenne az első mesterszakos diplomára és az első doktori képzésre is.
• Nagyobb teret adnának a modern pedagógiai gyakorlatoknak, előtérbe helyeznék a kritikai gondolkodás, a vitakultúra és a csapatmunka fejlesztését.
• Segítenék a pénzügyi ismeretek és a digitális készségek fejlesztését, utóbbihoz minden diáknak adnának egy tabletet.
• Rugalmasabb tantervi szabályozással visszaállítanák az iskolák és pedagógusok szakmai önállóságát.
• Biztosítanák a szabad tankönyvválasztást.
• 18 éves korra emelnék a tankötelezettség korhatárát.

https://index.hu/belfold/2022/01/04/ezeket-a-pontokat-mar-ismerjuk-az-ellenzek-programjabol/

A Parlament tíz évvel ezelőtt, 2011. december 19-én fogadta el a Köznevelési Törvényt (2011. évi CXC. törvény), amely erőteljes központosítást hajtott végre: elvette az állami iskolák fenntartói jogát az önkormányzatoktól, amit egy központi szerv, jelenlegi nevén a Klebelsberg Központ vett át, amely tankerületekbe szervezve irányítja az iskolák működését (ugyanez a szakképzés esetében a szakképzési centrum).

Megkötötték a tanárok kezét. Az oktatás csak akkor tud jól működni, ha személyre szabott: a gyerekek igényeihez, érdeklődéséhez és tudásszintjéhez igazodik. Mindezt a központosítás többszörösen is korlátozza, és ezzel romlik az oktatás színvonala. Nemhogy segíti, hanem épp ellenkezőleg, gátolja az esélyegyenlőség megteremtését: a pedagógiai autonómia korlátozása miatt a tanár számára nehezebb megteremteni azt a környezetet, amiben a gyerekek a legjobban tudnának fejlődni. A tanári szabadság korlátozásához hozzájárul a kormányzat által elrendelt egységesített és túlzsúfolt tananyag, a szabad tankönyvválasztás megszüntetése, a tanárok túlterhelése, a tárgyi és személyi feltételek hiánya és az innovációt, kreatív pedagógiai munkát támogató pozitív légkör hiánya.

https://kolozsvaros.com/rovidek/tiz-eves-a-torveny-ami-megfosztotta-iskolainkat-az-onallosagtol-gyermekeinket-pedig-a-minosegi-kozoktatastol/

2020 őszén pereltük be az állami tulajdonú, országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit (KELLO) Kft.-t, mert nem adták ki, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát. A Fővárosi Ítélőtáblán másodfokon is nyertünk a KELLO ellen novemberben: a döntés értelmében az állami cég nem titkolhatja tovább a vételárat. A bíróság szerint „az állami feladatának ellátása során felhasznált forrásokkal történő vagyongazdálkodás nem veszíti el a közpénz jellegét önmagában attól, hogy azt egy nonprofit gazdasági társaság végzi”. Az ügynek azonban még mindig nincs vége, ugyanis a KELLO a Kúriánál fellebbezett az ítélet ellen. A tankönyvpiac államosításának az egyik utolsó állomása volt az Alföldi Nyomda megszerzése, így ma már a magyar tankönyvek 80 százalékát hazafias szellemben gyárthatják.

https://atlatszo.hu/kozadat/2021/12/14/a-birosag-szerint-nem-titkolhatja-a-kello-hogy-mennyiert-allamositottak-az-alfoldi-nyomdat/

https://24.hu/belfold/2021/12/09/gyogypedagogiai-asszisztens-beremeles-sneider-tamas-retvari-bence/

Hogy miért nincs több ilyen konferencia? Szervezői oldalról leginkább lelkesedés kell hozzá, meg egy olyan szervezői csoport, aminek mindegyik tagja bele akarja és tudja is rakni azt az energiát, amire szükség van. Ezzel nagy szerencsénk volt. Másrészt kritikai jellegű konferenciát nehéz csinálni.

A kiindulópont, hogy bátran kritikusnak kell lenni: ütni kell a vasat. Az a stratégia, hogy pályakezdő tanárként majd becsukom magam mögött az ajtót, és azt csinálok, amit jónak gondolok, sajnos már nem működik. Az oktatási rendszert egyedül nem tudjuk felforgatni. Most az a helyzet, hogy vagy betartom a törvényt, és azt tanítom, amit elvár a rendszer, vagy azt tanítom, ami szerintem előremutató. Jelenleg ez a kettő szöges ellentétben áll egymással.

Az oktatás kérdésével szükségképpen érintünk érzékeny oktatáspolitikai kérdéseket is. Ez pedig egy vékony jégen táncolás: ha valaki ilyet szervez, annak minden következményét vállalnia kell.

https://merce.hu/2021/11/17/batran-kritikusnak-kell-lenni-utni-kell-a-vasat-az-oktatasi-rendszert-egyedul-nem-tudjuk-felforgatni/