TANOSZ

Elvárják, hogy munkaanyag szinten történjen meg a koncepció szakmai vitája, majd azt követően a szakma széles köre által elfogadható, korszerű anyag kidolgozása.

Vasárnapi közleményükben hangsúlyozzák:
súlyosan aggályosnak tartják, és több évtizedes visszalépést jelent, hogy az érettségi vizsga tematikája a korábbi szabályozáshoz képest – az emelt szintű érettségin számos új, a kerettantervben nem található konkrét ismeret előírásával – jelentősen nagyobb hangsúlyt helyez a lexikális tudásra. Ezzel szükségképpen háttérbe szorítja az időt, energiát igénylő, gondolkodtató és forrásokat elemeztető tanítást.

Az Alkotmánybíróság egy pontot megsemmisített, két alkotmányos mulasztás pótlására kötelezte az országgyűlést, és egy alkotmányos követelményt állapított meg. A fő téma az óvodába járási és a beiskolázási kötelezettség volt.

A Szovjetunióból szabadult Észtország sok áldozat és megszorítás árán integrálódott, és lassan felzárkózik a Nyugathoz, a világ egyik legjobban digitalizált országává vált. Magyarország ráléphetne erre az útra, de ott mindjárt elbukunk, hogy az informatikai oktatással kezdődik, nem hazafias neveléssel.

A pandémia okozta távoktatás és annak következményei esélyt adnak arra, hogy átgondoljuk, vajon érdemes-e azt a fajta közoktatást folytatnia Magyarországon, amely láthatóan nem felel meg a kor kihívásainak. Élünk vele?

Tíz szerző életműve lenne kötelező tétel az átalakuló magyarérettségin, az új nevek között ott van a Horthy-korszak népszerű írója, Herczeg Ferenc is, akit így tulajdonképpen Petőfi vagy József Attila szintjére emelnének. Az érettségi átalakítására nagy hatással lévő irodalomtörténészt még a Magyar Nemzetben is bírálták.

Az eddigi hat helyett már tíz szerző életműve lesz kötelező tétel a megújuló magyar nyelv és irodalom érettségin, az új nevek között szerepel a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója, Herczeg Ferenc is – derült ki a részletes vizsgakövetelmények jelenleg egyeztetés alatt álló leírásából.

Megjelent a rendelet, hogy hogyan változtatnak majd a magyar nyelv és irodalom érettségi eddigi feladattípusain.

"Ez nagyjából az irodalomtanítás 1978 előtti, reformtankönyvek előtti állapotához való visszatérés.

Szegedy-Maszákék modernizációs törekvéseinek visszavétele."

Az államilag támogatott egyetemi helyek csökkenő száma, a szakképzés erőszakos preferálása, a leszakadó rétegek gyermekeinek szinte lehetetlenné tett felzárkózása elindította Magyarországot azon a dél-amerikai úton, amelyen csak kevesek luxusa lesz a minőségi oktatás, és ahol a fiatalságnak a foci az egyetlen kitörési lehetőség a nyomorból. Mégis, Magyarországon a rendszerváltás óta soha nem volt olyan alacsony a főállású pedagógusok száma, mint most.

Hiába van tandíj, egyre többen jelentkeznek a budapesti magán- és alapítványi iskolákba, amelyekben a központi tantervtől és a „hagyományos” pedagógiai módszerektől eltávolodva szervezik a tanítási napokat – írja a hvg.hu az Eduline nyomán. A lap oktatási szakportálja szerint többszörös túljelentkezéssel, havi 100-200 ezer forint körüli tandíjjal és többkörös felvételivel kell számolniuk azoknak a szülőknek, akik az állami általános iskolák helyett valamelyik budapesti magániskolába szeretnék beíratni a gyerekeiket. Az elmúlt két-három évben több ilyen intézmény kezdte meg működését Budapesten és környékén. Ilyen például a Budapest School, az AKG Általános Iskola, a Real School Budapest, a Tópark Alternatív Iskola, a Miiskolánk Pilisszentiván Általános Iskola, A Jövő Iskolája Általános Iskola.

A parlamenti államtitkár szerint érdemes a megújult szakképzést választani, hiszen a fiatalok a korszerű és versenyképes tudás mellett tanulmányaik ideje alatt ösztöndíjat vagy bért is kapnak.