TANOSZ

Felmérést készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a pedagógusok leterheltségéről. Itt vannak a részletes adatok.

„Önként vállalt túlmunkának” minősítenék, ha a tanárnak távollévő kollégáját kell helyettesítenie. 

Miről szól a mai magyar oktatás? Hogy látják a tanárok? Többek között erről is ír cikkében egy volt középiskolai tanár.

Az egykori oktatási miniszter szerint bőven lenne mit tenni a kistelepülési, kis létszámú iskolákért, amelyek nem feltétlenül kerültek jobb helyzetbe az állami kézbe vétel óta, sőt. A szakképzés átalakítása kapcsán megjegyezte, hogy

„AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁINK KUDARCOSAK.”

A kudarcos helyzet miatt ugyanis oda jutottak a szakiskolák, hogy nekik kell megtanítani a gyerekeket szorozni és olvasni. Pokorni szerint az állami iskolák sok módszert átvehetnének az alapítványi és magániskoláktól – a bürokratikus keretrendszernél pedig nyitottabb, gyorsabb akciót követelő iskolarendszerre lenne szüksége a magyar társadalomnak.

Az állam a piaci alapon működő könyvkiadást is teljes ellenőrzés alá akarja vonni, hogy mielőbb kiderülhessen, ki a jó szerző, mi a jó mű, melyik kiadó rentábilis. A nemzeti érdekek képviselői a szerzők lakáscímére is kíváncsiak.

– mondja az oktatáskutató, aki szerint Magyarországon jelenleg a családok mentik a gyerekeiket, az iskola és a társadalom helyett hősies tanárok magánemberként próbálnak reménytelenül megoldani gigantikus problémákat. „Erre lennének oktatási eszközök, a mátrixhoz hozzá kellene nyúlni, de a rendszer erre egyelőre nem reagál.”

Minden könyvkiadó érzékeny adatához hozzáférnek majd egy birtokunkba került tervezet szerint az OSZK-t miniszteri biztosként felügyelő Demeter Szilárdék. Így például megismerhetnek példányszámokat, sőt, az írók, jogtulajdonosok személyes adatai is hozzájuk kerülhetnek.

A KDNP alelnöke szerint ez a tény, akárcsak a nemzetközi tanulmányi versenyek eredményei, határozottan cáfolják az ellenzéki vádakat. Legutóbb pedig már Brüsszel is elismerte hazánk erőfeszítéseit. A politikus kitért a tankönyvpiac helyzetére is. Emlékeztetett rá, hogy az ágazat 2004-es privatizációja után hetven százalékkal emelkedtek a tankönyvárak. Ezt a folyamatot az utóbbi években nem csupán megfékezni sikerült: a kormány fokozatosan a teljes közoktatásra kiterjesztette az ingyenes tankönyvellátást.

A „kisgimnáziumokba” csak extra ráfordítással, előkészítőkkel, otthoni tesztekkel, magántanárokkal van esély bejutni. Miért próbálják meg mégis olyan sokan, miért nincs erre esélyük sem még többeknek, és mi a baj az egész rendszerrel?

A PISA-felmérésekről tudni kell, hogy nem a lexikális tudást nézik, hétköznapi élethez közeli feladatok vannak bennük, szövegértésből, matematikából és természettudományokból. A legutóbbi magyar eredmények végre nem romlottak tovább, de a 2009-estől még mindig messze vannak.

Szűcs Tamás ennek alapján azt mondta: ha egy százalékkal térünk el az eddigi legrosszabb eredménytől, akkor nincs szignifikáns javulás, ez „akár mérési hiba is lehet”, ha nagyon cinikusan akarunk fogalmazni. Három éve volt a legrosszabb az eredmény, ehhez képest van egy százalék körüli elmozdulás. Az az ígéret, hogy az államosítás elsimítja a különbségeket és magasabb átlagot eredményez, már 10 éves. Azóta érte el a két legrosszabb eredményt Magyarország, szerinte ki lehet jelenteni, hogy ez az elgondolás megbukott.