TANOSZ

A felsőoktatás felügyelete szeptembertől az Emmitől az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) kerül, ami több szerkezeti és személyi változással jár.

A most kezdődő tanévet is tanárhiánnyal kezdi több iskola, elithelyeken sincs feltöltve minden állás. A szakszervezet szerint baj van, az Emmi szerint nincs.

A REGIO Játék felmérése szerint a költségeket a tankönyvek is alaposan megemelik – annak ellenére is, hogy 1-9. évfolyamon már ingyen is kaphatnak tankönyveket a diákok, igaz, csak az iskolai könyvtárból kölcsön, használatba. A kutatás mégis arra világított rá, hogy az általános iskolába járók mindössze 65 százaléka él ezzel a lehetőséggel, 10 százalékuk kevesebb mint 7 ezer forintot, 17 százalékuk 7-15 ezer forintot, további 8 százalékuk pedig 15 ezer forintnál is többet fizet a tankönyvekért. Noha az állami kiadású tankönyvek ára az elmúlt években folyamatosan csökkent, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete szerint ez minőségcsökkenéssel is járt, továbbá az árak nem tükrözik azokat a közpénz milliárdokat, amit ezen kiadványok előállítására költött a kormányzat.

A Fővárosi Főügyészség közigazgatási jogi osztálya egy levélben arra kérte az Esterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatóját, hogy legkésőbb augusztus 26-ig küldje meg “a Microsoft vagy azzal egyenértékű szoftverlicencek és kapcsolódó szolgáltatások beszerzésére megkötött közbeszerzési szerződéseket, és azok előkészítő iratanyagát is a Fővárosi Főügyészségnek”

Nyár közepén fogadta el az országgyűlés azt a törvénymódosítást, ami több szempontból is megbolygatja az eddig megszokott oktatási rendet. A magántanulóságot felváltja az egyéni munkarend, az alternatív iskoláknak újra kell írniuk a tantervüket az eddigieknél jóval szigorúbb feltételek szerint. Néhány saját tantervet követő iskola ezzel komoly döntéshelyzetbe kerül, mennyit enged a koncepcióból, amire az intézmény épül.

A központi tantervnek akkor van értelme, ha nem kötelező, hanem segítség, iránymutatás a pedagógusoknak. Finnországban az alaptantervhez a miniszter egy levelet mellékel, amely úgy szól, hogy "kedves kolléga, nagyon kérem, ezt a tantervet ne tartsa be! Alkalmazza úgy, ahogy a mindenkori helynek, időnek és az egyes gyerekeknek megfelel" - mondja Vekerdy.

A köznevelési törvény időzítése kormányzati szempontból ideális volt, de nem a nyári szünet miatt nem tüntet a pár éve még utcára tóduló több ezer tanár. Orbán lélektani manipulációi és tényleges fenyegetései lassan elérik céljukat: hangoskodó polgárok helyett alattvalók, tiltakozás helyett demobilizálódás, megrökönyödés helyett konszolidáló érdektelenség. Lesz még kevés független sajtó, önálló kutató, alaptantervet megkerülő iskola, amíg a miniszterelnöknek fontos az intézményrendszeri látszat.

Elsőként a tananyagfejlesztéssel is foglalkozó, a tavaly őszre elkészült NAT kidolgozásában is részfeladatokat vállaló Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézetnél (OFI) próbálkoztunk, de ott azt mondták, hogy nekik nincs szerepük a kerettantervekben, hanem a Klebelsberg Központ (KK), illetve az Emmi közoktatási helyettes államtitkársága az illetékes.

Megöli a versenyt a kormány a tankönyvpiacon. Egyentankönyv, egyentanár, egyengyerek. Egyetlen kérdés marad: kinek jó ez?

A közelmúltban módosított köznevelési törvény úgy kezeli a gyereket, mintha az államé lenne a család helyett, és egyre kevesebb beleszólási lehetőséget ad a szülőknek és a pedagógusoknak – mondja Niedermüller Anna oktatási szakértő, a Szupertanár zsűritagja.