TANOSZ

A Szülői Hang felméréséből kiderül, a szülők többsége nem számít arra, hogy az iskolai oktatás elegendő egy középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez.

Tartalmában és módszertanában is átalakul a szakképzés, juttatásai az ösztöndíjak és a munkaszerződések rendszerén alapulnak majd, és módosul a szakképzésben oktatók jogállása - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára

Álságos és felesleges adminisztrációról, állandó helyettesítésekről, megalázó helyzetekről számol be a magyartanárnő.

Bevezetik-e a magyar iskolákban jövő szeptembertől az óvoda és iskola közötti előkészítő évfolyamokat? Ha igen, akkor kik és mi alapján járnának oda? Kik és mi alapján foglalkoznának velük? Összefügg-e a bevezetés az iskolaérettségi protokoll változásaival? Tíz hónappal a következő tanév kezdete előtt egyikre sincs válasz, a minisztérium hallgat és a kormányra mutogat.

A Fasori Evangélikus Gimnázium 30 évvel ezelőtti újranyitására emlékeztek vasárnap, ennek kapcsán idézte az MTI Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárt.

Ő elmondta, hogy ezzel az újranyitással „vette kezdetét a szabaddá váló országban az egyházi oktatási rendszer újraépítése”. Ez a folyamat pedig szerinte a mai napig tart.

Elmondta még, hogy mára a gimnáziumok 26 százaléka egyházi fenntartású. Ezek az intézmények szakmai teljesítmény terén képesek felvenni a versenyt az állami intézményekkel, sok esetben jobb eredményeket is érnek el azoknál.

Összesen 7 milliárd forintnál is többet csoportosítottak át erre a célra, pénzt vontak el tanuszoda-fejlesztési programtól is.

Bár Kásler Miklós emberminiszter már a tanévnyitón bejelentette, hogy elkészült az új Nemzeti alaptanterv legújabb változata, azt még gyakorlatilag azóta sem látta senki, nem indult róla társadalmi, szakmai párbeszéd. Úgy tűnik, egy biztos: jövőre felmenő rendszerben szeptemberben be akarja vezetni a kormány.

Egyre kevesebb a magánkiadvány, de az iskolák erősen ragaszkodnak a még megmaradtakhoz, továbbra is kerülik a sokat bírált, kiváltságos állami köteteket.

A kormány puritán, a tíz parancsolatot szigorúan betartó képviselői az önző, pénzéhes magán tankönyvkiadóktól (is) féltik a magyar családokat. Ezért szent küldetésüknek tekintik, hogy megtisztítsák a piacot – és az iskolákat – a drága, ördögi magánkiadványoktól. Mindenkinek az lesz a legjobb, ha egységes állami tankönyvekből tanulnak a gyerekek.

Az Európai Unió tavaly októberi döntése nyomán 18 országban drasztikusan csökkentették az e-könyvek áfakulcsát, ám Magyarországon továbbra is 27 százalékos adó terheli az elektronikus kiadványokat, miközben a nyomtatott könyvek áfatartalma csupán 5 százalék. A Pénzügyminisztérium hallgat az ügyben, a szakmai szervezetek javaslatait lesöpri az asztalról a kormány.