TANOSZ

Szürreális, ami a készülő Nemzeti alaptantervvel történik – mondta egy, a folyamatot közelről ismerő forrásunk. Információink szerint legalább hat esélyes szövegváltozat vár jóváhagyásra. Tudomásunk szerint ezek nem "gerillaváltozatok", csak a vitás részeknél van többféle szakmai megközelítés. A bevezetés viszont annak ellenére sem csúszik, hogy maga az anyag 8 hónappal az élesedés előtt még nem végleges és nyilvános.

Úgy vélik, a korábbi bevezetés kapkodáshoz vezet, aminek a gyermekek látnák a kárát. A végső tervezet mihamarabbi nyilvánosságra hozását és az érdemi társadalmi vita megkezdését sürgetik.

Álláspontjuk szerint a Nat hatékonysága azon múlik, hogy az iskolák fel tudnak-e készülni a bevezetésére, amihez időre van szükség. A pedagógusoknak meg kell ismerniük az abban megjelenő új módszertani és tartalmi elemeket, fel kell készülniük arra, hogy ezeket a tanórákon alkalmazni tudják. Ezek a feladatok a mindennapi iskolai munka mellett több hónapot vesznek igénybe. Ugyanilyen összetett feladatnak nevezték az új Nat-hoz illeszkedő tankönyvek elkészítését, amelyhez – írták – szintén hosszú idő és az iskolákkal folytatott élénk párbeszéd szükséges.

Jelenlegi formájában nem támogatja az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetését a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – tudta meg a hvg.hu. Az még mindig talány, hogy miért nevezi a kormány újnak, ha egyszer nem az, és az is, hogy kevesebb mint nyolc hónappal a bevezetése előtt mikor ismerheti meg végre a nyilvánosság is a szöveget.

Aggasztóan öregedő pedagógustársadalom, romló szakos ellátottság, egyre nagyobb arányban megjelenő sajátos nevelési igényű és pszichés zavarokkal küzdő diák. Látszólag jó hír, hogy a szegény családokból származó gyerekek aránya csökken – de felsejlenek itt is statisztikai trükkök. Megjelent A közoktatás indikátorrendszere.

A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi vitájában és szakmai támogatásában, közölte az MTA. A tudományos testület 2018-ban alaposan elemezte és véleményezte a NAT akkori változatát, amelyre semmilyen visszajelzést nem kapott. 2019-ben is felajánlották segítségüket az anyag átdolgozásához, de erre sem kaptak választ.

Még mindig többre tart egy érettségit a szülők többsége, mint egy szakmunkás bizonyítványt. Hiába a kormánypropaganda, meg a kamarai szöveg, a gimnáziumi padok telnek meg a leghamarabb.

Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arról, hogy 2019-ben végre először többen tanulnak szakgimnáziumban, mint általános gimnáziumban. Nos, nem így van, „hagyományos” gimnázium vezet. Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakképzéssel foglalkozó munkacsoportjának tagja azt mondta: „A szülők mindig is értelmesebbek voltak, mint ez a Parragh-féle kamarai vezetés”.

Csütörtökön hozott nyilvánosságra a Magyar Nemzet egy hamarosan a kormány elé kerülő előterjesztést a Nemzeti Alaptanterv módosításáról, ami szerint

eltűnhet a mozgókép- és médiaismeret tantárgy a középiskolákból.

Az előterjesztésből az derül ki, hogy elosztanák az anyagot több tantárgy között. A lépést azzal indokolják hogy jobb, ha „a tudatos médiahasználattal kapcsolatos kompetenciák fejlesztése” megjelenik minden tantárgyban.

A tanári kar öregedése minden intézményfenntartónál megfigyelhető, de az állami iskolákban dolgoznak a legkisebb arányban fiatal pedagógusok.

A magyar közoktatásban egyre növekszik azoknak a diákoknak az aránya, akik sem érettségit, sem szakképesítést nem szereznek; a diákok kompetenciaeredményei egy évtizede folyamatosan romlanak, ötödük pedig funkcionális analfabéta.

Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László kamaraelnök korábbi állításait cáfolják a KSH friss adatai.