TANOSZ

Az általános iskola utolsó évében minden diáknak ki kell töltenie egy pályaorientációs kérdőívet, ám akárhogyan is válaszolnak a kérdésekre, a rendszer valószínűleg a szakképzést ajánlja.

A politikus az OECD nemrég megjelent tanulmányából idézte azt, ami a kormány számára kedvező - arról nem ejtett szót, ami nem.

Nemzetközi tapasztalatok szerint a koronavírus terjedése szempontjából nem jelent kiemelt kockázatot a közoktatás működése, miközben a gyerekek otthon maradása sokkal több veszéllyel fenyeget.  Tehát helyes volt a meghatározott biztonsági feltételek mellett a szokásos menetrend szerint elkezdeni a tanévet.

Ám az iskolába vágyó gyerekek és fiatalok sok tekintetben új feltételekkel szembesülnek. Új, ingyenes tankönyvek várják őket, sok szakember által kétségesnek ítélt tartalommal, amelyek gyakran gyökeresen eltérnek attól, ami évtizedek óta konszenzust élvezett, és amit a tanáraik maguk is tanultak. Nem baj, legfeljebb feltámadnak a szocializmusban jól ismert eszközök: az utalások, félmondatok és gesztusok, amelyekből a tanulóifjúság már akkor is pontosan értette, hogy nem kell komolyan venni a hivatalos szöveget.

Bár szeptember elsején visszatértek a diákok az iskolákba, a járványhelyzet jelenlegi kezelése a tavaszi időszakhoz képest új helyzetet teremtett. A Microsoft Magyarország az iskolakezdés apropóján szervezett online háttérbeszélgetést a digitális oktatás témájában.

Többször beszámoltunk már arról, hogy a magyar kormány képtelen megállapodni Norvégiával az EGT/Norvég Alapok 2014-2021-es finanszírozási időszakáról. Magyarország pedig az alapok egyik fő kedvezményezettje, összesen 214,6 millió euró (mai árfolyamon 77 milliárd forint) támogatásra lennénk jogosultak.

Ennek nagy részét energiahatékonysági projektekre, a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére, kutatások támogatására és innovációra, tehát a kormány számára is fontos dolgokra költhetnénk - az alapok legfeljebb 10 százalékát azonban a civil szféra támogatására kell fordítani, ez jelenti az ütközőpontot a magyar és a norvég fél között. A norvégok ragaszkodnak ahhoz, hogy a civil alapot egy kormánytól független szervezet kezelje, az Orbán-kormány viszont beleszólást szeretne az alapkezelő kiválasztásába.

A 19. századi igényekre szabott tömegoktatás rendszere ma már recseg-ropog. A maga idején hatékony, az egységes, az iskolai osztálytermekben nagy létszámú diákseregnek 45 perces időtartamba préselt információk tantárgyankénti átadására fókuszáló pedagógiai elképzelés fölött eljárt az idő. A globális problémák átcsapnak az iskola falain, de ez arra is alkalmat ad, hogy végre megtörténjen a paradigmaváltás.

Furcsa hibára leltünk a hatodikos tankönyvben: egy V. Lászlót és menyasszonyát ábrázoló festménnyel kapcsolatban. A tankönyv digitális változatában még mindig a hibás felirat szerepel, de erre a tanévre - úgy tudjuk - már kijavították a hibát, 2017 és 20 között azonban a rossz felirat szerepelt az állami tankönyvben. Az Oktatási Hivatal is elismerte, hibáztak.

Szeptemberben hivatalosan is iskolaként kezdte meg a tanévet a Budapest School. Halácsy Péter alapítóval beszélgettünk az új NAT-ról, struktúraváltásról, digitális oktatásról és arról, hogyan lehetne átültetni a programjukat az állami iskolákba is.

Az M5 műsorának vendégei Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Szervezetének elnöke és Szabados György történész, tankönyvszerző.
Műsorvezető: Gulyás István.

https://mediaklikk.hu/video/ez-itt-a-kerdes-2020-09-03-i-adas/#

A tankönyves szakma megdöbbenéssel hallgathatta Nánay Mihály rendkívüli tájékozatlanságról árulkodó szavait tankönyvellátási kérdésekben.

Nánay Mihály (elnök, Történelemoktatók Szakmai Egyesülete):

„A tankönyvreform lényegi eleme az ingyenesség, ami idén először megtörtént. Nem kellett pénzt szedni a gyerekektől a tankönyv kiosztásánál, ami azt gondolom, szociálisan bizony hogy egy értékes dolog, hiszen korábban működött a verseny. A legszebb példája az atlaszok világa volt, hogy már abban indult meg a verseny, hogy ki tud több kronológiát, meg segédanyagot csempészni az atlaszba, akkor nyilván magasabb áron tudta eladni, és elébe vágott a mási kiadónak.”

TANOSZ megjegyzés:

Véleményünk szerint a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgyakat oktatók esetében fontos lenne ismerni a piaci alapon működő gazdaságokat.  

A „tankönyvpiacra” soha nem volt jellemző a teljes szabadpiaci működés, mert mindig is az állami eszközökkel szabályozott terület volt. A tankönyveknek egész pontosan kétféle árkorlátnak is meg kellett felelnie, hiszen egyfelől nem kaptak volna tankönyvi engedélyt, másfelől nem kerülhettek volna fel a tankönyvjegyzékre.  Közgazdaságilag egyenesen nonszensz, hogy akár a korlátozott piaci körülmények között magasabb áron lehetett volna „elébe vágni” egy másik kiadónak.

Nánay Mihály (elnök, Történelemoktatók Szakmai Egyesülete):

„Tehát vannak azok a stratégiai ágazatok, amelyeknél nem biztos, hogy a teljes szabadpiaci működés a kedvező, hiszen nem biztos, hogy a sok millió családnak a pénztárcája tankönyvek kapcsán… én azt gondolom, hogy jobb, ha ez megkímélődik, és ilyen módon ez egy állami tankönyvkiadással létezik. Profitorientált módon nem lehetne az ingyenes tankönyveket biztosítani.”

TANOSZ megjegyzés:

A műsorban szerencsére Miklósi László a TTE elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy ingyenes tankönyvek nem léteznek, hiszen az adófizetői forintokat csoportosítunk át erre a célra.

Míg korábban (2003-tól) csak a rászorulók kaptak térítésmentesen tankönyveket, ma a közoktatásban minden tanuló számára kiterjesztették a térítésmentességet. Ez évente kb. 6 milliárd forint többletköltséget jelent, amelyet a közoktatásban hasznosabban is fel lehetne használni.

Számos európai országban a tanulók szintén térítésmentesen kapják a tankönyveket, még azokban az országokban is, ahol az állam egyáltalán nem vesz részt a tankönyvkiadásban. Az állami tankönyvek és az „ingyenesség” közé egyenlőségjelet tenni a totális hozzá nem értés jele.

Szeptember 7-ig lehetett jelentkezni a 2020-as őszi érettségikre, a vizsgák pedig október 16-án kezdődnek, de már most érdemes elkezdeni a legális puskák begyűjtését. Ilyen például a történelem atlasz, amiből az sem mindegy, hogy milyet használtok, ugyanis csak három konkrét típust fogadnak el az érettségin.