Az államosított tankönyvpiacon az Oktatási Hivatal előbb elkészítette, majd saját maga elbíráltatta, végül elfogadta a tankönyveket. A felkért szakértőknek néhány nap alatt kellett részletes bírálatot írniuk sok száz oldalról: talán nem meglepő, hogy minden könyvet rendkívül pozitívnak találtak. A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) szerint az összeférhetetlenség tankönyvi esetéről van szó.

https://telex.hu/belfold/2021/04/09/tankonyv-akkreditacio-tanosz-oktatasi-hivatal

A kapkodás már tavaly tavasszal nyilvánvalóvá vált, amikor az iskoláknak az első, ötödik és kilencedik évfolyamokra úgy kellett az áprilisi rendelési időszakban az új NAT előírásainak megfelelő állami tankönyveket választaniuk, hogy azok még el sem készültek.

https://nepszava.hu/3115895_hibasan-is-jovahagytak-a-tankonyveket

Rövid idő alatt, néhány esetben napokon belül véleményezték a felkért szakértők az új Nemzeti Alaptantervnek (NAT) megfelelően átdolgozott iskolai tankönyveket – derül ki a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (TANOSZ) adatigényléséből. Az egyesület 900 oldalnyi dokumentumot igényelt és dolgozott fel.

https://hang.hu/belfold/2021/04/09/nehany-nap-alatt-engedelyeztek-egyes-nat-kompatibilis-tankonyveket/

Oktatás (közoktatás) – Varga Júlia, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársa, tudományos tanácsadó

"Nagyon rosszra értékelem a kormány elmúlt 11 éves oktatáspolitikáját. Azt kell megnézni, mi jön ki az oktatási rendszerből, mit tudnak és hogyan teljesítenek a gyerekek, aztán azt, hogy az intézkedések hatására jobb hely lett-e az iskola, jobban lehet-e tanulni, haladni, mint korábban. A legtöbb dologban inkább romlott, mint javult a helyzet: a nemzetközi kompetenciaméréseken a diákok teljesítménye romlik,

úgy nő a rosszul teljesítők aránya, hogy közben a nagyon jóké csökken."

Ennek több oka van, a legfontosabb, hogy ki dolgozik tanárként, és mennyire van ráhagyva, mit csinál. Az érdemi fizetésemelés ígéret maradt, közben az értelmiségi munka lehetőségét nagy mértékben korlátozták, ami sokakat eltántoríthat a pályától, ezzel minden cáfolat ellenére őrületesen nő a tanárhiány.

Súlyos lépés volt a középfokú (érettségit nem adó) szakképzés átalakítása, korlátolt felfogás, hogy általános készségeket nem kell tanítani, elég a szakma. Az onnan kijövők alig teljesítenek jobban, mint az általános iskolát végzettek, sőt esetenként ugyanaz a gyerek két év elteltével rosszabb eredményt hoznak a kompetenciamérésen, ez pedig az egész életükre hatással lesz. Ha gyerekként nem alakul ki bennük a tanulás képessége, az fiatal felnőtt korban már nem teremtődik meg. Ha így megy tovább, a lakosság 30 százaléka nem lesz képes megfelelni a munkaerőpiacon. „Nem hiszem, hogy ennyi szolgára szükség volna, és ez közmunkásból is soknak tűnik.”

Annak sokan örülhetnek, hogy egyházi iskolába tudják vinni a gyereküket – ahol nem kell „mindenféle” diákkal együtt tanulni –, de az ország szempontjából ez nagyon súlyos következményekkel jár.

Felsőoktatás – Polónyi István oktatáskutató

A kormány felsőoktatás-politikája a hallgatólétszámot közel 25%-kal csökkentette 10 év alatt. A felsőoktatás teljes részvételi aránya 65%-ról 50%-ra esett, miközben az EU átlaga 71% lett. A szféra társadalmi mobilizáló szerepe befagyott.

A 30–34 évesek diplomás aránya – amire az EU 2020-ra 40%-ot ajánlott –, nálunk mindössze 30,6%-ra nőtt, s ezzel az utolsók egyike vagyunk az unióban.

A rövid távú munkaerőpiaci szükségleteket előtérbe helyező politika a felsőoktatás képzési szerkezetét eltorzította.

Az intézmények autonómiájának elemeit felszámolták: a szakalapítástól, a létszám- és szervezetalakításon át a gazdasági autonómiáig. Az állami intézmények zömét NER-hű magánkuratóriumok kezére adták, politikailag megszállva, privatizálva a szférát.

Az évtizedes kormányzás tehát a fejlett világ tendenciáival szembefordulva, a felsőoktatást végzetesen szétzilálta, s ezzel az ország jövőjét megalapozó felnövekvő nemzedék emberi tőkéjében tragikus pusztítást okozott.

Teljesítmény: elégtelen

Mintamókus

Megoldásfókuszú oktatási műsor szakértőkkel, civilekkel, iskolacsinálókkal és használókkal.

2019 decembere óta az Oktatási Hivatal hatáskörébe tartozik a hatályos Nemzeti alap­tantervnek (NAT), valamint az ahhoz illeszkedő kerettanterveknek megfelelő tankönyvek fejlesztési és kiadási folyamatainak koordinációja. A 2020 tavaszán elkészült, a Nemzeti alaptanterv alapján megújult taneszközökről Sipos Imrével, az Oktatási Hivatal (OH) tartalomfejlesztési és tankönyvkiadási elnökhelyettesével beszélgettünk.

https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/tankonyvkeszitesi-folyamatok-az-oktatasi-hivatalban

A 9. és 10. évfolyam számára már elkészültek a katolikus középiskolai történelemtankönyvek.

Ami biztos nincs más tankönyvben:

"... igyekeztünk sokszor a katolikus egyházi tanítást is megjeleníteni, lehetőleg a 21. századi modern katolikus felfogás szerint, mert fontosnak tartottuk ráirányítani a figyelmet az élő egyház tanítására a régi eseményekkel kapcsolatban is."

https://www.magyarkurir.hu/hirek/katolikus-tortenelemkonyv-sorozat-indul-az-egyhaz-tanitasa-nagy-hangsulyt-kap-kotetekben

A Digitális Oktatási Stratégiája (DOS) a Digitális Jólét Program részeként született meg, deklarált célja a teljes oktatási rendszer digitális átalakítása volt. Csakhogy hiába fogadta el a kormány a DOS-t 2016-ban, és hiába tervezte a bevezetését 2018-ra, a jól hangzó ígéretekből azóta sem lett valóság.

Aztán tavaly megérkezett a járvány, majd március közepén kaotikus körülmények között bevezették a digitális oktatást, és kiderült, az oktatási rendszer minden egyes szereplőjét negatívan érintette, hogy a stratégiában megfogalmazott ígéretek nem valósultak meg. Vélhetően könnyebb lett volna a digitális tanrendre való átállás, ha legalább az ehhez szükséges minimális alapok – infrastruktúra, tananyagok, eszközök – már megvannak, és a pedagógusok meg a diákok is rendelkeznek a szükséges eszközökkel.

https://24.hu/belfold/2021/03/28/digitalis-oktatas-digitalis-oktatasi-strategia-dos-ercse-kriszta/

Finoman szólva is van mit tanulni az online oktatás hiányosságaiból. Hogy milyen osztályzatot érdemel a hazai oktatásirányítás, azt tapasztalatai alapján döntse el az olvasó, de az bizonyos, hogy a távoktatás minősége nem elégséges. Az átállás a tárca többéves felkészülése ellenére derékba kapta az iskolaügyet, a tanóráknak csak egy része éri el a diákokat, a digitális lehetőségeket kevés intézmény használja ki igazán. A botladozó gyakorlat miatt egyre többen keresik az ingyenes oktatási platformokat.

https://nepszava.hu/3113583_eloszor-mosolyogtam-derivalas-kozben--bukdacsolo-hazai-online-oktatas-kontra-globalis-osztalyterem

Valaha, nem is olyan rég, voltak pedagógus megmozdulások, tüntetések, demonstrációk, flashmobok, egyik sem volt elképzelhető a Tanítanék Mozgalom nélkül. A 2016-ban alakult civil szervezet fő célja volt a magyarországi közoktatást érintő szakpolitikai javaslatok kidolgozása, képviselete, népszerűsítése, a kormányzati közoktatási döntések véleményezése. Most az oktatás csendes, megint csendes. Vagy csak hallgat. Pedig, ahogy a mozgalom elindítóját, választott képviselőjét, Pilz Olivért, a miskolci Hermann Ottó Gimnázium tanárát hallgatjuk, volna miről beszélni. Azt mondja, azért indították a mozgalmat, mert a közoktatás romokban volt, és azóta is úgy van. Csak még rosszabb lett a helyzet.

https://hirklikk.hu/kozelet/pilz-oliver-ez-nem-az-aminek-egy-modern-kozep-europai-oktatasi-rendszernek-lennie-kellene/378599/