TANOSZ

Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az érettségik megszervezésében.

Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – derült ki a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) intézményvezetőnek küldött, lapunk által is megismert tájékoztatójából.

Nem fognak teljesen megszűnni a hagyományos tantárgyak a finn iskolákban sem, de egyre nagyobb teret kap a témaközpontú, gyakorlati helyzetekhez alkalmazkodó oktatás. A finn reformerek szerint a XIX-XX. században megalkotott tantárgyak zárt gondolkodásmódja ma már nem használható a valóságban, a munka világában adódó komplex problémák megoldására. A tantárgyak határai a magyar oktatásban is kezdenek feloldódni, de egészen új szemléletre volna szükség, ha magyar pedagógusokkal akarnánk belevágni hasonló kísérletbe. Nálunk a tantárgystruktúrától az iskolaépületeken át a tanárok képzéséig minden azon alapul, amilyen a XIX. századi iskola volt. Ezért van az, hogy a tanárok ma is inkább tantárgyakat tanítanak, és nem gyerekeket.

A 21. századi kulturális-társadalmi változások miatt az iskola amúgy is válságban volt már, és nemcsak kis hazánkban, hanem világszerte. A járvány miatt kiélesedett a helyzet, és minden tényező sokszoros hatású. Ahol felkészültek a 21. századra, ott később még előnyt is hozhat majd a jelen helyzet, ahol nem, ott biztosan katasztrofális következményekre számíthatunk. A magyar oktatás nem készült fel.

Nem kell matematikai definíciókat tanulniuk az alsósoknak, középiskolában pedig kimaradnak a tananyagból a logaritmusos egyenletek, újdonságként viszont a matekórák részévé válnak a logikai és pénzügyi játékok – sok egyéb mellett ilyen változásokat hoz az ősztől életbe lépő új tantervi szabályozás a matematikaoktatásban.

Két napot kaptak a tanárok a digitális tanrendre átállásra – erre senki nem volt felkészülve. A módszerek újak, mégis elindult az online oktatás.

Jelen helyzet alatt ugye azt értjük, hogy a koronavírus-járvány miatt a miniszterelnök egy szép péntek délután bejelentette, hogy bezárják az összes iskolát, hétfőtől pedig egy sosemlátott-sosemtesztelt-sosemhasznált rendszeren keresztül megkezdődik a digitális oktatás. Mintha az egyébként csak ilyen pöccre induló dolog lenne, amit egy hétvége alatt mindenki magáévá tett, azóta pedig gördülékenyen megy mindenhol a tanítás-tanulás.

Ami persze nincs így, bár hogy a lehetőségekhez képest még egész jól sikerült többnyire az átállás, az bizony elsősorban nem az oktatási kormányzaton múlt.

Hanem pedagógusokon, diákokon, szülőkön, szolidáris civileken, tankönyvkiadókon, és ki tudja még, ki mindenkin, akik megfeszített tempóban azon ügyködtek és ügyködnek a mai napig (és még fognak is, jó sokat), hogy tovább gördüljön ez a tanév.

Mérföldkő lehet a koronavírus-járvány a hazai digitális könyvpiacon: 12 kiadó közel 15 ezer könyvét teszik hétfőtől elérhetővé a járványhelyzet miatt, soha ilyen gazdagságban nem lehetett a neten legálisan olvasni friss, magyar nyelvű szakkönyveket. A legkülönbözőbb tudományágak szakkönyveit egyelőre egy hónapra, április 23-ig biztosítják ingyenesen mindenkinek.

Digitális jólét, digitális oktatási stratégia, digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos – volt itt papíron minden az utóbbi években, sőt, akadt 15 milliárd uniós pénz is. Ennek ellenére magára hagyta a kormány a pedagógusokat abban, hogy végrehajtsák a múlt péntek estére megvilágosodott Orbán Viktor által bejelentett tantermen kívüli tanítási rendet. Szerencsére.

Hogy kellene egyik hétről a másikra átállni hagyományos iskolairól digitális oktatásra? Hogy lesz ebből káosz helyett hasznos tudás? Alábbiakban a TanárBlog szerzői a három legfontosabb pillér mentén – iskola, tanárok, diákok – vázolják fel tanácsaikat.