TANOSZ

A kormány előszeretettel hangoztatja, hogy az állami fenntartású iskolák autonóm módon működnek. Csakhogy mértékadó szakértők szerint a PISA-kudarc egyik fontos összetevője épp az intézményi önállóság hiánya. Az összkép több mint elkeserítő: az iskolákat gúzsba kötötték, s nemhogy táncolni, még mozdulni sem tudnak.

Az utóbbi hónapokban nagy visszhangot kapott a PISA felmérés és ennek kapcsán fókuszba került az a kérdés, hogy mit és miként is lehet mérni az oktatásban. Erről is beszélgettünk Nahalka Istvánnal az ELTE Neveléstudományi Intézetének oktatójával. 

Nem kínál alternatívát a kormány által beharangozott társadalmi egyeztetés az iskolaszerkezet átalakításáról - írja közleményben a Civil Közoktatási Platform.

Jövőre már csak az új típusú történelmi atlaszt szabad érettségin használni. Ezzel addig az volt a gond, hogy nem tartalmazott kronológiát, mint a régebbi kiadású térképek. Ennek most vége, az MTA az új atlaszát már eszerint bővítette.

Legalábbis erre enged következtetni az, hogy ilyen gyorsan vették elő a 9 osztályos iskola javaslatát – így látja az oktatási szakértő. Nahalka István azt mondta a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában, hogy nincs is olyan szakmai anyag, amiben leírták volna, hogy miért ezt javasolják.

Új alaptanterv, kilencosztályos általános iskola szakad a gyerekek nyakába hamarosan. Saját, a közoktatásban hét éve zajló dúlását írhatja felül a minap bejelentett újabb nagyszabású oktatási reform. Félő, hogy ebben sem lesz sok köszönet.

Nem lehet több a tananyag, és nem lehet kevesebb gimnáziumi évfolyam. Ez az egyik kikötése a Nemzeti Pedagógus Karnak az alapszintű oktatás nulladik évfolyama bevezetéséhez – nyilatkozta Horváth Péter elnök.

Nagyjából évi 70 milliárdos pluszkiadással járna, és rengeteg dolgot megváltoztatna a mostani közoktatásban a 9 osztályos iskola bevezetése.

Vannak országok, ahol a hosszabb (5 vagy 6 éves) alsó tagozat miatt a felső tagozat vagy a középfokú oktatás hosszát rövidítik le háromévesre (erre jó példa a "lengyel csodaként" emlegetett reform, ami látványos eredményeket ért el, igaz, épp most akarják visszafordítani), az érettségiig így összességében ugyanúgy tizenkét évet járnak a diákok, a vizsgát pedig tizennyolc évesen teszik le. Ez itthon viszont szintén nem jöhetett szóba, olyan mértékű átalakítást igényelt volna ugyanis a tantervektől a tankönyveken át a pedagógusképzésig, hogy az már túl kockázatos lett volna.

Az új Nemzeti alaptanterv (Nat) "sarokpontjai" között szerepel a nemzeti identitás megerősítése, valamint a hit- és erkölcstan hangsúlyosabb szerepe is - derült ki a nemzeti köznevelés tartalmi szabályozásának koncepciójáról szóló munkaanyagból. Tehát Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter nem tévedett, amikor már tavaly novemberben arról beszélt: az oktatás egyik legfontosabb feladata az, hogy jó magyart és jó keresztényt neveljen a diákokból, így a kormány ennek a nevelési elvnek rendeli alá az új Nat-ot is.

Csak néhány akadémikus fogalmazott meg kritikát a kormány oktatáspolitikájával kapcsolatban a Stádium 28 Kör közoktatási fórumán a múlt héten – mondta Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnökhelyettese, aki jelen volt az eseményen. Az elhangzott kritikák hátterében többek között az is állhatott, hogy minden oktatási reform temérdek érdeket sérthet, a mostani kormányzat pedig következetesen végig kívánja vinni az oktatási rendszer átalakítását.

"Ilyen az állami tankönyvellátást érintő állandó kritikák területe is, hiszen miközben jelenleg is több mint kétezer féle minőségi tankönyv van a jegyzéken, mégis folyamatos a tankönyvfejlesztésből kiszorult kiadók támadása."