TANOSZ

Bár a Köznevelési kerekasztal (újabb nevén Köznevelés-stratégiai kerekasztal) látszatfórum, a kormány mégis elérte vele a célját. 2016 februárjában, a Tanítanék Mozgalom megalapításakor még azt gondoltam, hogy civilként lehet tenni ellene.

Az iparkamara elnöke nemrég sajnálta, hogy nem zárnak be gimiket, pedig a statisztikák szerint ezek az iskolák egyre népszerűbbek. Idén is nőtt a felvettek száma.

Hosszú hónapokig tartó kormányzati ígérgetés után végül múlt pénteken, vagyis a 2016/2017-es tanév vége után egy nappal jelent meg a köznevelési kerekasztalt szabályozó kormányhatározat. A szervezet a továbbiakban Köznevelés-stratégiai Kerekasztal néven működik.

Kettes érdemjeggyel értékelte a 2016/2017-es tanév oktatáspolitikai döntéseit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

Egy aggódó anyuka szerint az eddigi minőségi könyveket már nem rendelheti meg az iskola, ezeket rosszabb színvonalú, kísérleti tankönyvek váltják majd.

Az UNICEF Innocenti Kutatóközpontja által kiadott legfrissebb jelentés nem fest jó képet a hazánkban élő gyerekek helyzetéről. A jövő építése: a gyermekek és a fenntartható fejlődési célok a gazdag országokban az első olyan átfogó vizsgálat, amely a 41 magas jövedelmű országban a fenntartható fejlődési célokkal összefüggésben vizsgálta alá a gyermekek jól-létét. Az eredményeket 9 összetett indikátor alapján közölték.

Vekerdy nem fest túl optimista képet a mai oktatási rendszerről: úgy látja, az iskoláinkból eltűnt az öröm és az élmény. Szerinte ellenzékben eddig minden párt azt mondta, hogy az oktatásra kell a legtöbb pénzt költeni, de amikor kormányra kerülnek, elsőként a közoktatásból vonnak ki forrásokat. Pedig működő közoktatás nélkül nincs jövő.

Az Eurostat szerint egyébként a 28 EU-tagállam munkaképes korú (25-64 év közötti) lakosságából átlagosan 66 százalék mondta azt, hogy anyanyelvén kívül legalább egy idegen nyelvet is beszél. Ugyanez a szám Magyarországon 37 százalék.

Minden adat azt mutatja, hogy aki gimnáziumban végez, jobb esélyekkel indul az életben.