TANOSZ

Több tízezer végzős szakgimnazista előtt a megszokottnál jóval nehezebb érettségi szezon áll - ők az elsők, akik egy jogszabály-módosítás miatt nem dönthetnek arról, hogy a magyar, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett miből tesznek érettségit. Ettől az évtől kötelező komplex szakmai vizsgát tenniük. Több ezren tiltakoztak a szigorítás ellen, hiába.

Törölhetik a tankönyvjegyzékről azt a történelemkönyvet, amely az oktatási jogok biztosa szerint alkalmas arra, hogy jogsérelmet okozzon pedagógusoknak és tanulóknak – derül ki az Oktatási Hivatal (OH) lapunk megkeresésére adott válaszából.

Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet 3. §-a szerint „a 2016/2017. tanév május–júniusi vizsgaidőszakában az érettségi vizsgán az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz és a 2015/2016. tanévben tankönyvjegyzékre került középiskolai történelem atlaszok is használhatóak.” (https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/erettsegi_vizsgatargyak)

Az Oktatási Hivatal honlapján megjelent tájékoztató.

Mentesülnek a közbeszerzési eljárás alól azok, akik egyházi tankönyvfejlesztés címén igényelnek forrást – Orbán Viktor maga hagyta jóvá az erről szóló rendeletet.

Az állami iskolákban hit- és erkölcstanoktatást szervező bevett egyházat a tanulólétszám alapján ingyenes tankönyv- és átlagbéralapú támogatás illeti meg. Hit- és erkölcstanoktatásra és tankönyvtámogatásra 4,8 milliárd forint szerepel a javaslatban.

A legfrissebb, 2015/2016-os félévre vonatkozó számokból az derül ki, hogy

2012 és 2015 között az öt legfontosabb célországban 40%-kal nőtt a magyar diákok száma.

Megfordult a trend: az elmúlt évek javuló eredményei után csökkenni kezdett a diplomások aránya a 30-34 éves magyarok körében. Az Eurostat adatai szerint 2015-ben még 34,3 százalék volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az említett korosztályban, 2016-ra viszont 32,8 százalékra csökkent. Közben az Unió egyre jobban teljesít: tavaly már 39 százalékon állt a fiatal diplomások aránya az EU-ban, ami ugyan lassú, de folyamatos növekedés a korábbi évek adataihoz képest.

Az Oktatási Hivatal adatai szerint főleg az általános iskolás magántanulók száma nőtt tavaly, közel 530-cal 6018 diákra. A legnagyobb növekedést a fővárosban mérték, ahol egy év alatt 120-szal lett több magántanuló. A legtöbb ilyen diák Budapesten van (1025), valamint Pest megyében (755) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (541).

Nincs ebben a kötelező gimnáziumi felvételiben meglepetés. Minden úgy alakul az oktatásban, ahogyan azt a 2011-es Széll Kálmán Terv előrevetítette. Emlékeztetőül: ebben a programban olyan mondat olvasható, hogy „a felsőoktatás ne ösztönözzön senkit arra, hogy fiatal éveit boldog tétlenségben töltse”. Meg olyan, hogy: „a középiskolai rendszer is komoly átgondolást kíván: hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között”, továbbá: „a gazdaság egyes területei a kétkezi szakmákban komoly munkaerőhiánnyal küzdenek, feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képezzük gyermekeinket: ez is az adósság növekedésének és újratermelődésének egyik oka”.