TANOSZ

Vekerdy nem fest túl optimista képet a mai oktatási rendszerről: úgy látja, az iskoláinkból eltűnt az öröm és az élmény. Szerinte ellenzékben eddig minden párt azt mondta, hogy az oktatásra kell a legtöbb pénzt költeni, de amikor kormányra kerülnek, elsőként a közoktatásból vonnak ki forrásokat. Pedig működő közoktatás nélkül nincs jövő.

Az Eurostat szerint egyébként a 28 EU-tagállam munkaképes korú (25-64 év közötti) lakosságából átlagosan 66 százalék mondta azt, hogy anyanyelvén kívül legalább egy idegen nyelvet is beszél. Ugyanez a szám Magyarországon 37 százalék.

Minden adat azt mutatja, hogy aki gimnáziumban végez, jobb esélyekkel indul az életben.

Elhibázottnak és felháborítónak tartja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének múlt heti megjegyzését több szakmai szervezet. Parragh László azt mondta, óriási hiba, hogy a polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat.

A kormány nemrég újra módosította a köznevelési törvényt. A politikusok elégedetten nyomták az igen gombot, hiszen egy szakmai grémium is támogatta a változtatásokat. Azóta forrong a közvélemény s mintha senki sem értené, hogyan sikerült megint rosszul dönteni.

A módosítás ellen tanárok és szülők is tiltakoztak, szakértők embertelennek nevezték, a Tanítanék Mozgalom nyílt levélben (amelyhez 39 szakmai szervezet csatlakozott) kérte az államfőt, ne írja alá, inkább küldje meg az Ab-nak a törvénymódosítást - hiába.

Az új nemzeti alaptanterv bevezetésével párhuzamosan a kormány 2019-től kötelezővé tenné a középiskolai felvételit. Lénárd szerint ez egy újabb szelekciós mechanizmus, mert a hátrányból indulóknak a felvételi megugorhatatlan nehézségeket jelent.

Lehetséges, hogy Parragh nincs tisztában a központosítás következményeivel, és nem tudja, hogy az önkormányzatoktól már elvették az iskoláikat?

Kiterjesztik az ingyenes tankönyvellátást, a 9. évfolyamig, ami plusz egy év a korábban tervezetthez képest, s így már a tanulók 85 százaléka ingyen kapja majd a könyveket. Jelenleg ez az arány 67 százalék.