TANOSZ

Maximálisan indokolt, hogy a szakképzéssel kapcsolatos irányítás átkerült a nemzetgazdasági tárcához, mert ennek az oktatási területnek szorosan össze kell kapcsolódnia a foglalkoztatási szakpolitikával. A Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára elégedett a megújult, szakértők által ugyanakkor súlyos bírálatokkal illetett szakképzési rendszerrel, és abban sem lát problémát, hogy a Parragh László vezette iparkamarának szinte kizárólagos befolyása van a területtel kapcsolatos kormányzati döntésekre.

Január elsejétől még tovább szélesíti a kormány a kedvezményezettek körét

A szakképzési rendszer kudarcos átalakításának legfőbb jele, hogy akadályozza a gyerekek előrelépési lehetőségeit. A kormányzati szerencsétlenkedés nemcsak azzal megy szembe, amit az ország az Európai Unió pénzéért cserébe vállalt, hanem az elemi logikával is. A hazai szakképzés emiatt eleve vesztes tömegeket termel újra.

Az egész ország felkapta a fejét, amikor a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium egyik végzős osztályának érettségiátlaga 4,98 lett.

Az életvitelt, etikát sem kellene kötelezően külön tanítani, hiszen egy jó tanár ezzel a saját óráin eleve foglalkozik. Persze mindehhez társadalmi konszenzus kellene, teszi hozzá, azaz: mit tartunk fontosnak, mik azok a tények, amelyeknek benne kell lenniük a tankönyvben. De a legfontosabb, hogy jöjjenek végre az új, tehetséges pedagógusok, mert nélkülük nem lesz, aki hitelesen átadhatja a tudást a mostani fiataloknak.

Csapatával radikálisan új szemléletű Nemzeti alaptantervet készít, elképzelésein olykor a szakemberek is felzúdulnak. Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos időnként maga is szentségel az unokái tankönyvei miatt, és nemcsak a tananyag alapos kigyomlálását tartja szükségesnek, de pszichológusként abban is biztos, hogy képtelenség hétszer 45 percen keresztül koncentrálni. Az iskolai lövészetről nem egyeztetett vele a kormány, és bár ő is túlszabályozottnak tartja a rendszert, az autonómiát szerinte az is gátolja, hogy a tanárok egy része be sem tudja kapcsolni a számítógépet.

Egyre több pénzt kapnak az egyházi iskolák, ahol egy tanulóra átlag 200 ezer forint jut, míg az állami iskolákban még 55 ezer se.

Nyelvtanulással a boldogulásért címmel hirdet 3,3 milliárd forint keretösszegű, a középiskolások tanórán kívüli nyelvtanulását segítő pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) - közölte Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár.

Bekerülni az ország 20 legjobb iskolájába óriási dolog, bárhol is van az adott iskola, bármilyen gyerekeket is tanít, bármilyen körülmények között. Nem egyértelmű, hogy jó helyzetű diákok és jó tanárok találkozása kiemelkedően jó iskolát eredményez. Ahhoz, hogy valaki benne lehessen a legjobbak között, folyamatos, kitartó és komoly munkát kell végeznie. Gratulálunk!

Az egész magyar oktatáspolitika meghamisított tényekre épül. Ezek a koncepciók azt vetítik előre, hogy a szakképzettek majd leérettségiznek, és utána elmennek a felsőoktatásnak abba a szegmensébe, ami a szakmájukhoz passzol. Ezek hazugságok. Ha megnézzük a tanterveket, nyilvánvalóvá válik, hogy ezek a gyerekek alkalmatlanok lesznek a továbbtanulásra.

Hiba a most iskolába kerülőket a mai hiányszakmára képezni, inkább a digitális jövőre és robotizációra kellene az egész társadalmat felkészíteni.