TANOSZ

Az állami iskolákban hit- és erkölcstanoktatást szervező bevett egyházat a tanulólétszám alapján ingyenes tankönyv- és átlagbéralapú támogatás illeti meg. Hit- és erkölcstanoktatásra és tankönyvtámogatásra 4,8 milliárd forint szerepel a javaslatban.

A legfrissebb, 2015/2016-os félévre vonatkozó számokból az derül ki, hogy

2012 és 2015 között az öt legfontosabb célországban 40%-kal nőtt a magyar diákok száma.

Megfordult a trend: az elmúlt évek javuló eredményei után csökkenni kezdett a diplomások aránya a 30-34 éves magyarok körében. Az Eurostat adatai szerint 2015-ben még 34,3 százalék volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az említett korosztályban, 2016-ra viszont 32,8 százalékra csökkent. Közben az Unió egyre jobban teljesít: tavaly már 39 százalékon állt a fiatal diplomások aránya az EU-ban, ami ugyan lassú, de folyamatos növekedés a korábbi évek adataihoz képest.

Az Oktatási Hivatal adatai szerint főleg az általános iskolás magántanulók száma nőtt tavaly, közel 530-cal 6018 diákra. A legnagyobb növekedést a fővárosban mérték, ahol egy év alatt 120-szal lett több magántanuló. A legtöbb ilyen diák Budapesten van (1025), valamint Pest megyében (755) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (541).

Nincs ebben a kötelező gimnáziumi felvételiben meglepetés. Minden úgy alakul az oktatásban, ahogyan azt a 2011-es Széll Kálmán Terv előrevetítette. Emlékeztetőül: ebben a programban olyan mondat olvasható, hogy „a felsőoktatás ne ösztönözzön senkit arra, hogy fiatal éveit boldog tétlenségben töltse”. Meg olyan, hogy: „a középiskolai rendszer is komoly átgondolást kíván: hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között”, továbbá: „a gazdaság egyes területei a kétkezi szakmákban komoly munkaerőhiánnyal küzdenek, feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képezzük gyermekeinket: ez is az adósság növekedésének és újratermelődésének egyik oka”.

Mindez egy alternatív iskolában. „Hogy van ez? Ha tényleg olyan nagy sikertörténet az állami oktatás (permanens) reformja, vajon miért mentik ki a saját gyerekeiket a rendszerből?” – teszi fel a kérdést a gyerekjogi szakember.

A kormány az általános iskola valamennyi évfolyamán ingyenessé tenné a tankönyveket. A szülők többsége elutasítja a rossz minőségű állami tankönyveket.

A szülők meglepően nagy arányban utasítják el az állami/kísérleti tankönyveket, és elvárják, hogy az iskolában merjék megrendelni azt a tankönyvet, amit jobbnak tartanak. Bár a szülők elismerik, hogy a tankönyvrendelés elsősorban a pedagógusok kompetenciája, úgy gondolják, jobb döntés születhet a szülők bevonásával, ez azonban nem jelenleg nem tipikus. A szülők túlnyomó többsége a minőséget helyezi előtérbe az olcsósággal szemben, de mindemellett a kormányzat által emlegetett olcsóság sem igazán érzékelhető a szülők többsége számára.

„A közelmúltban történt intézkedések ugyan megváltoztatták a közoktatás működését, de negatívan hatottak a pedagógusokra, így sokan elhagyták a pályát” – mondja Nahalka, példaként hozva a tanárok szakmai önállóságának megnyirbálását, a kötelező óraszámok növelését és a kerettanterv óriásira duzzasztott tananyagát, ami külön megterhelést jelent mind a gyerekek, mind a pedagógusok számára.

A kormány civilellenes törvénytervezete volt az utolsó csepp a pohárban – Berki Judit és Szűcs Norbert pedagógiai szakemberek is otthagyták az oktatásért felelős miniszter által még 2013-ban létrehozott szakértői csoportot, az ún. Antiszegregációs Kerekasztalt.