TANOSZ

A Kásler által elmondottak a Civil Közoktatási Platformnak is feltűntek, így szerdán jelezték is, hogy noha a miniszter háromezer középiskoláról beszélt, a KIFIR felvételi információs rendszer adatai szerint Magyarországon 797 középiskola található (általános iskola viszont háromezernél is több). Az elmúlt hetek nyilatkozatait elnézve nem egészen világos az sem, hogy jött ki a „hét iskola és a néhány egyetemi oktató”, hiszen ahogy a Nat-ellenes tiltakozásokat összegyűjtő oldal listájából látszik, jóval több intézményről van szó.

A tárcavezető azt mondta,

a tankönyvek készen lesznek, a tankönyvek kiadása és forgalmazása "biztosítható", és "semmilyen körülményt" nem lát, ami akadályozná a következő tanévben a NAT és a ketek bevezetését.

Már nem kell a benyomásokra hagyatkozni – tényszerűen kimutatható, micsoda károkat okoz a Fidesz által kialakított közoktatási rendszer. Egyre több gyerek marad ki belőle, miközben sok tanár elhagyja a pályát, sok a szakképzetlen is. Szinte egyetlen pozitív mutató sincs abban a tanulmányban, amelyet már harmadszor készítettek el az MTA szakemberei.

Így fokozatosan lekerülnek a tankönyvjegyzékről. Pethőné Nagy Csilla azt mondja, nélküle írhatták volna át a könyveket, ráadásul a szakmailag vállalhatatlan NAT alapján. Így fokozatosan lekerülnek a tankönyvjegyzékről. Pethőné Nagy Csilla azt mondja, nélküle írhatták volna át a könyveket, ráadásul a szakmailag vállalhatatlan NAT alapján.

Első körben a módosított Nat felmenő rendszerű bevezetéséhez igazodva az 1., 5. és 9. évfolyamos tankönyveket dolgozzák át. „A munka zajlik, az új könyvek kellő időben rendelkezésre állnak majd” – jelezte Kásler Miklós, aki a sajtótájékoztatója végén a pedagógusoknak azt üzente: „kőre építkezzenek, mert a kő megmarad, minden más elszalad”.

Pethőné Nagy Csilla mesterpedagógus majd' 40 éve van a pályán, a pécsi Babits Mihály Gyakorlógimnázium tanára, emellett a befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő módszer egyik hazai meghonosítója, két díjnyertes tankönyvcsalád, valamint egy módszertani kézikönyv szerzője.

Emlékezetes megnyilvánulása volt 2014-ben, amikor bár az ő irodalomkönyvei is felkerültek a Hoffmann Rózsa-féle kötelezően ajánlott listára, vagyis bizonyos szempontból az új rendszer nyertese lett, mégis szakmaiatlannak és méltánytalannak nevezte, ami a tankönyvpiaccal történik. Akkor mondta azt is, hogy egyik rendszerváltás utáni kormány sem kezelte stratégiai kérdésként az oktatást, de friss nyilatkozatában még erősebb szavakat használ.

Egy tanár összeírta, mit várnak el a diákoktól. Végiggörgetni alig lehet.

A múlt héten, az éj leple alatt napvilágot látott Nemzeti alaptanterv vitathatatlan erénye, hogy sosem tapasztalt egységbe kovácsolta a pedagógustársadalmat: napok óta nem találok egyetlen gyakorló pedagógust sem, aki tud jót mondani róla.

Az új Nemzeti alaptanterv közzétételét követően heves ideológiai és szakmai vita bontakozott ki az  irodalom tananyagáról, miközben a természettudományos tárgyakat tanító pedagógusok hasonlóan kétségbeesetten gondolnak a következő tanévkezdésre. Csökkenő óraszámok, de változatlan tananyag, átgondolatlan újítások: ezekről meséltek a lapunknak nyilatkozó szaktanárok.

Mihályi Barnabás, a budapesti Rákóczi gimnázium végzős diákja az elmúlt években számos informatikai fejlesztésével segítette iskolájában a tanárok és a tanulók munkáját. Legújabb projektje iránt már országszerte érdeklődnek: az általa megalkotott program forradalmasíthatja az iskolai tankönyvrendelést és -elosztást.