TANOSZ

A Civil Közoktatási Platform (CKP) is állásfoglalást adott ki az új NAT-ról. Annak visszavonását javasolják.

A szépen csengő mondatok mögött nagyon súlyos részleteket rejt a péntek este 10 órakor nyilvánossá tett új Nemzeti alaptanterv: hagymázas múlt, nacionalizmus, a történelem megfelelő értelmezése, hangsúlyos politikai nevelés. A rendszerváltás óta nem volt olyan tanterv, ami ennyire fontosnak tartotta volna a honvédelmet. Noha a diákok maximális óraszáma csökken, az alaptanterv alapján a tananyag mennyisége nem fog.

2020. január 31-én (!) megjelent a 2020 szeptember elsején (!) bevezetésre kerülő „módosított” Nemzeti alaptanterv. Magyar nyelv és irodalomból a változások olyan mérvűek, hogy valójában új NAT-ról kell beszélnünk.

Az elmúlt hónapok bohózatának vége: megjelent az alaptantervről szóló kormányrendelet, amit néhány hónap múlva, idén szeptember elsején az első, ötödik és kilencedik évfolyamon már be is vezetnek. Volt itt szó új NAT-ról meg a régi átdolgozásáról, továbbá, keringtek dátumok a megjelenéséről és keringtek különböző változatok is az oktatás tartalmi szabályozásának e fontos dokumentumáról.

2013-ban életbe lépett az az oktatási reform, amellyel a szakiskolák életét alakította át a kormány. Ennek egyik legfontosabb elméleti célja a szakképzés gyakorlatorientáltabbá tétele volt az érettségit nem adó képzésben, ami együtt járt az elméleti órák számának csökkentésével, különösen az első két évfolyamon.

11 év leforgása alatt Magyarországon durván kevesebb lett azon állampolgárok aránya, akik elégedettek lennének a hazai oktatás színvonalával. Mindez ráadásul 2018-ra odáig fajult, hogy a 35 OECD országból a 3. legelégedetlenebbek lettünk. Ráadásul 2007-hez képest nálunk csökkent a 2. legtöbbel az elégedettek aránya. Így történhetett meg az, hogy míg 2007-ben az OECD átlagtól csupán 8 százalékkal voltunk lemaradva, addig 2018-ra a különbség 18 százalékra nőtt.

Budapesten és Brüsszelben egyszerre mutatták be a Háttal Európának című tanulmánykötetet, amelyben a hazai és nemzetközi közvéleményt szeretné tájékoztatni az Oktatói Hálózat arról, hogy milyen súlyos károkat okozott Magyarországon a 2010 óta regnáló Orbán-rendszer az oktatás, a tudomány, a kultúra és a média területén.

Jobb tananyagot, több időt a családdal és kevesebb iskolai zaklatást - ezt szeretnék másképp a magyar gyerekek. Összehasonlító kutatás készült az európai gyerekek terveiről.

Tizenöt elitgimnázium vezetője kérte a kormánytól, hogy ne ebben az évben, hanem leghamarabb 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv. Hiába. Az Emmi nem foglalkozik az iskolák kérésével, pedig a közoktatási intézményekben egyre nagyobb pánik uralkodik az új NAT idén szeptemberre ígért bevezetése miatt. Ahogy az igazgatók lapunknak elmondták: számos káros következménye lehet az új NAT körüli kapkodásnak, a káosz legnagyobb vesztesei pedig a pedagógusok és a diákok.

Hétfokú skálán kifejezve a matematikából nyújtott teljesítmények a szakközépiskolások (korábbi szakiskolások) egynegyedénél kiugróan gyengék, azaz az 1-es vagy az alatti szintet érik el; 50 százalékuk legfeljebb a 2-es szintet éri el, négyötödük pedig legfeljebb a 3-ast. A gimnazisták 60 százaléka ezzel szemben legalább 5-ös szintig jut, további egyharmaduk pedig kifejezetten jó, 6-os vagy 7-es szinten állt a vizsgált évek kompetenciatesztjein. Az érettségit is adó szakgimnáziumokban (a korábbi szakközépiskolákban) a diákok zöme közepes eredményt ért el. Ahogy a szerző fogalmaz, „ezek a különbségek persze nem írhatók a középfokú oktatás számlájára: döntő részben az általános iskolában alakulnak ki, és a középiskolai felvételi szelekció hatásait tükrözik”.