TANOSZ

„A 2016-os PIRLS-mérés eredménye egyáltalán nem bizonyítja, hogy helyes lenne a kormány oktatáspolitikája, Palkovics László megtéveszti a szakmai és a széles közvéleményt” - írja pénteki közleményében a Civil Közoktatási Platform.

Kicsit vicces, hogy Lázár Ervin A nagyravágyó feketrigó című mesekönyve taszított be minket az ügynökszervezetek körébe.

Lehet annak örülni, hogy egy felmérésen jól teljesítettek a magyar iskolások, de a helyzet közel sem olyan rózsás, mint amilyennek elsőre tűnik.

„Azt szeretném kérni, hogy legyenek türelemmel mindaddig, amíg kiérlelt, de nem végleges, vagyis megvitatható anyagok kerülnek az asztalra. (…) Még semmi nincs eldöntve” – ezt kérte a Nemzeti Alaptanterv (nat) megújításáért felelős miniszteri biztos, Csépe Valéria.

Jó pillanatképet készít a szövegértésre alapuló iskolai teszt a magyar diákokról.

A politikus 2010 júniusától 2013 februárjáig a humán csúcsminisztérium oktatásért felelős államtitkára volt.  Vezetése alatt – 2010 augusztusától – kezdődött az állami szerepvállalás jelentős növelése az oktatás finanszírozásában, az önkormányzati iskolák egy részének állami kezelésbe vétele Orbán Viktor "évtizedes álma" alapján. De az új pedagógusi életpálya-modell kidolgozása is Hoffmann Rózsa nevéhez kapcsolódik. A diáktüntetések idején a posztot szétválasztották, a felsőoktatási államtitkár Klinghammer István, az ELTE korábbi rektora lett, Hoffmann Rózsa pedig a köznevelésért felelős államtitkár a 2014-es választásokig.

Az új Nemzeti alaptanterv szakmai szempontok mellett készül – ismertette az Országgyűlés kulturális bizottságában Csépe Valéria. Szerinte elengedhetetlen, hogy a most még készülő NAT-ot társadalmi közmegegyezésre bocsássák.

A kedden megjelent nemzetközi PIRLS-mérés szerint a magyar diákok a nemzetközi átlag fölötti teljesítményt nyújtottak az olvasás-szövegértésben, sőt jobban szerepeltek, mint korábban. De akkor nem igazak a PISA-eredmények? Vagy ha igen, miért lesz katasztrofális a 15 évesek olvasása?

Javuló eredményeket értek el a magyar gyerekek a legújabb nagy nemzetközi kompetenciavizsgálaton. Szemben a korábbi, lehangoló PISA-vizsgálatokkal, viszonylag jól szerepeltek a magyar diákok a kedden nyilvánosságra hozott PIRLS-méréseken. Ez a vizsgálat a negyedikes általános iskolások szövegértési képességeit méri. Az 50 vizsgált ország között a magyar gyerekek a jobbak között, a 9-16. helyen végeztek, és némileg saját magukhoz képest is javultak.

Még az idén 6,2 milliárd forintos informatikai fejlesztési támogatást kapnak költségvetési forrásból a közép-magyarországi régió oktatási intézményei - jelentette be az emberi erőforrások minisztere.