TANOSZ

Több ezer fiatal, elsöprő többségében gimnazista tüntetett a Független Diákparlament felhívására péntek délután a Parlamentnél. A többségében középiskolás szónokok és résztvevők egy jobb, modernebb, életre nevelőbb, demokratikusabb, felesleges terhelésektől mentesebb és gyerekközpontúbb oktatási rendszerért mentek az utcára, illetve sztrájkoltak a pénteki tanítás nap helyett. 

Magyarországot külön is kiemeli az elemzés. Mint írták, a mienk az egyik olyan ország, amely ígéretes sikertörténet is lehetett volna az előző évtizedekben, mostanra mégis egy autoriter rendszer felé halad. Az ország populista vezetői konszolidálták a hatalmukat, közben viszont meggyengítették a demokratikus intézményrendszert, és már törvényi szinten is támadják a civil szervezeteket.

A 168 Óra húsz kérdésből álló kérdőívvel fordult az ellenzéki pártokhoz annak feltérképezésére, kialakítható-e konszenzus oktatáspolitikai elképzeléseiket illetően. ...

12. Egyetértenek-e azzal, hogy az iskolák szabadon választhassanak a tankönyvpiac akkreditált kötetei közül?
....

Azt, hogy mennyire üdítő, ha a megszokottól eltérő szempontok is előkerülnek egy vita során, fiatal diákparlamenti képviselők felszólalásai bizonyították egy szombati oktatáspolitikai rendezvényen. A Civil Közoktatási Platformnak (CKP) a pártok tervezett oktatáspolitikájáról szóló rendezvénysorozatán az esélyegyenlőtlenség, az iskolaszerkezet és a szakképzés témája került terítékre. Kiderült: az ellenzéknek lehetne közös koncepciója az oktatáspolitikára, de az oktatáskutató szerint a kiindulóponton érdemes lenne változtatni.

Külföldre menni ne kényszer, hanem lehetőség legyen – a többi között ezt akarják elérni a jövő pénteki diáktüntetés szervezői. Gyetvai Viktor szerint jelenleg a magyar oktatási rendszer egy XIX. századi életre készít fel, és az ország vezetése nem kíváncsi a véleményekre. A szervező szerint korlátozzák az önálló gondolatokat, és jó szolgákat nevelnek jelenleg az iskolában.

Mi a baj az irodalomoktatással, és hogyan lehet megszerettetni a gyerekekkel a kötelezőket?

Humánerőforrás problémák is vannak az oktatásban, ugyanis egyre kevesebb a tanár, miközben az állomány elöregszik. A középfokú oktatásban teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok száma a 2015-ben és a 2016-ban kezdődő tanév között 300 fővel csökkent, míg 2007 és 2016 között összesen 3900 fővel apadt a számuk.

A tanulócsoportok jóval nagyobb szabadságot biztosítanak az oktatóknak és a gyerekeknek, mint a hagyományos iskolák, és pótolják az alternatív iskolákat is több régióban.

A pedagógusokat kell helyzetbe hozni: javítani kell társadalmi és anyagi megbecsülésüket, és el kell látni őket a hatékony tanári munkához szükséges tudással és eszközökkel. Nem lehet elvárásokat támasztani, ha nem teremtjük meg a feltételeket.

Egyre népszerűtlenebb hiányszakmák, eredménytelen Hídprogram, lemorzsolódás, elöregedő pedagógusok - ez jellemzi a szakképzést egy a kormánynak készült, nem nyilvános jelentés szerint.