TANOSZ

Az elmaradott, korszerűtlen magyar ipar számára „gyártana” utánpótlást a hazai oktatás a kormány célkitűzései szerint.

Minél fejlettebb egy ország, a növekedése annál inkább az innováción, a humántőke minőségén múlik - éppen ezért a gazdag országokban többet áldoznak az oktatásra, hogy a munkaerejük képzettebb legyen. Sőt, a nemzeti sikeresség egyik legfontosabb feltétele, hogy az emberek tudásába egyre többet fektessünk.

A tankönyvekkel kapcsolatos problémákról, és tananyag csökkentésérő is beszélt a Reggeli Gyors mai vendége, a Történelemtanárok Egyletének tagja. Repárszky Ildikó szerint mindig van olyan ügy, ami miatt harcolni kell.

A tankönyvszerzőként is ismert középiskolai tanár elmondta, abban reménykedik, hogy hamarosan újra megnyílik majd a tankönyvpiac és újra előveszik majd azokat a kész, félkész tankönyveket, amiket a mostani szabályozás miatt félre kellett rakni. Mert több olyan tankönyv is volt, amit már elkezdtek megírni, átdolgozni.

A hazánkban működő nemzetközi iskolák közül egyedülálló módon Debrecenben az állam vállalta az iskola felépítésének költségeit: a Modern Városok Program keretében 2 milliárd forintot ígért e célra a kormány.

Hogy mennyi lesz a tandíj, az egyelőre kidolgozás alatt áll (amint meglesznek a pontos összegek, közzéteszik azokat), a Magyarországon működő más nemzetközi iskolák tandíjszintjének megfelelő nagyságrend várható.

A Tanítanék Mozgalom néhány napja nyolc szomorú mondatban adott helyzetjelentést a magyar oktatásügyről. Ezúttal a Palkovics László, oktatásért felelős államtitkár szerinti "vitathatatlanul jó irányt" elemezzük (vitatjuk), melybe az oktatási kormányzat továbbra is teljes sebességgel "tolja a biciklit". Túl minden egyeztetésen, szakmaiságon, jóérzésen.

Hét pontban foglalta össze a legszükségesebb oktatási változásokat a Tanítanék Mozgalom, amely az oktatási államtitkár egyik tanévindító üzenetére - Palkovics László szerint vitathatatlanul jó irányt határoztak meg az oktatás átalakítására - is reagált.

„A tankötelezettség korhatárát vissza kell állítani! Ugyanakkor ki kell dolgozni, hogy a mintegy százezer, szakképzettség nélkül az oktatási rendszerből kiesett tizennyolc év alatti fiatal hogyan tehető érdekeltté tanulmányai folytatásában, legalább a középfokú végzettség megszerzésében” - írják, hozzátéve: meg kell nyitni a tankönyvpiacot, vissza kell adni az iskolaigazgatóknak a munkáltatói jogokat, módosítani kell az oktatási költségvetést.

Palkovicsot arról is kérdezték, hogy miért nem írhatnak az ingyentankönyvekbe a gyerekek. Az államtitkár válasza szerint emögött „pragmatikus megfontolások” állnak, a munkafüzet való arra, hogy dolgozzanak benne. A kérdésre, miszerint egyetért-e azzal, hogy olyan családok is ingyen kapnak tankönyvet, amelyek nem szorulnak rá, úgy válaszolt: „a kormány így döntött”.

A bejelentésről szóló sajtóhírekben az oktatási államtitkárság azzal büszkélkedett: ezzel a lépéssel elérték, hogy a közoktatásban részt vevő diákok 85 százaléka ingyen kapja a tankönyvet a következő tanévtől. A valóságban azonban korántsem ilyen ideális a kép: a tankönyv valójában nem lesz ingyen a diáké, csak ingyen használhatja – gyakorlatilag kölcsönözheti az iskolai könyvtárból.

Miközben a kormány úgy döntött, hogy kivezeti a tartós tankönyveket az általános iskola alsó évfolyamairól, hasonló rendszert vezetett be a felsősöknél, “ingyen tankönyv” jelszó alatt. Több iskola viszont inkább megpróbálja majd kigazdálkodni az új tankönyveket, mintsem hogy megtiltsák a gyerekeknek, hogy azokba beleírjanak.

Bizonyosan lesz új nemzeti alaptanterv. Hogy mikor lesz és mit tartalmaz majd, még nem tudható, de azt tudjuk, hogy két és fél milliárd forintos uniós pénzből egy százfős szakmai csapat ennek megalapozásán dolgozik. Nemrég kiszivárgott egy bizonytalan státuszú, 17 oldalas dokumentum, amelynek szerzője a terv pedagógiai-szakmai részéért felelős Csépe Valéria miniszteri biztos. Ezt az írást kemény bírálatok érték. Két bíráló: Nahalka István oktatáskutató és Vass Vilmos középiskolai tanár és egyetemi oktató – és tantervszakértő.