TANOSZ

Az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA felméréseken mutatkoznak majd meg - hívta fel a figyelmet MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében az oktatási államtitkárság.

Az Oktatásért Felelős Államtitkárság ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA felméréseken mutatkoznak majd meg.

Meglehet, kellemetlen pillanatok várnak Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterre az országgyűlés kulturális bizottsága előtt szerdán, amikor beszámol a múlt évi tevékenységéről. A Független Diákparlament (FDP) ugyanis kihasználná az alkalmat, és a bizottsági ülésen szembesítené az oktatás súlyos bajaival a tárcavezetőt.

A legújabb PISA-felmérés eredményei alapján kijelenthető, hogy a matematika, szövegértés és természettudomány után a kollaboratív problémamegoldás nevű modulban is rosszul teljesítenek a hazai diákok. Ráadásul az adatok elképesztő egyenlőtlenségeket mutatnak: a kevésbé tehetősek esély nélkül maradnak. A Case Solvers szakmai elemzése.

Eötvös József és Klebelsberg Kunó tudták, hogy az analfabetizmust fel kell számolni. Hosszú időbe telt, de sikerült nekik. A mai kor analfabetizmusát az idegennyelv-ismeretnek és a digitális tudásnak a hiánya jelenti. Ahhoz, hogy ezt felszámoljuk, nemcsak több forrás kell, hanem a magyar oktatási rendszert is radikálisan át kell alakítani.

Soha nem kedvezett a magyar iskola a zseniknek. Rengeteg, azóta klasszikussá vált írónk, költőnk, színészünk és tudósunk bukdácsolt, és utált iskolába járni. A helyzet ma is az, hogy a kiugróan tehetséges gyerekeket sokszor szellemi fogyatékosnak tartja a rendszer.

Magyarországnak egy valódi jövőorientált oktatási rendszerhez helyre kellene állítania az iskolák autonómiáját, az okos, rugalmas, decentralizált finanszírozást. A központi szabályozások helyett a teljesítményelvárásokat kellene rögzíteni, és ezek még

“csak XX. századi feltételek. De amíg ezek sem adottak, addig nem lehet a XXI. századi tanulási célokat szolgáló változtatásokat bevinni az oktatási rendszerbe."

Radó Péter szerint szerencsésebb országokban, ahol az ezzel kapcsolatos szakmai diskurzus feltételei adottak, nagyjából 20 éven belül drámai változás várható a tanulásban, pozitív irányban. A paradigmaváltás elkerülhetetlen, Magyarország pedig eleve erős hátránnyal indul majd.

„A hivatásuk iránt elkötelezett, karizmatikus tanáregyéniségek mélyen megalázónak tartják ezt a procedúrát” – mondta a pedagógusminősítés rendszeréről Marton Lívia tankönyvszerző, angoltanár, aki az Eduline-nak adott interjúban arról is beszélt, mitől éreznék jól magukat a pedagógusok az iskolákban, és miért igaz a tanári portfóliókra, hogy „a papír mindent elbír”.

Az iskola a tanulás jelentős részéből kiszorul, az egyéni tanulói utak, a bármilyen helyzetben felhasználható készségek kerülnek előtérbe – foglalja össze Radó Péter, mi várható az oktatás világában. A magyar iskola egyelőre épp az ellentétes irányba mozdult.

Társas interakciók, szabadabb keretek, önmegvalósítás, saját motivációk - számtalan eltérés ami a finn oktatást jellemzi Hogyan illeszthető a nemzetközileg sikeres finn oktatás a magyar rendszerbe? Milyen különbségek,eltérések vannak?