TANOSZ

Ahol van biztos nyertes, ott kell lennie biztos vesztesnek is. A költségvetés legnagyobb vesztese az oktatás. Gyakorlatilag egy fillérrel nem jut több pénz – az állam által leterített – közoktatásra, mint az idén. Nem lesz pénz a tornatermekre, a rohamosan romló épületek felújítására, a törvényszerűen és szélvészgyorsan amortizálódó infokommunikációs eszközök karbantartására, cseréjére. A sor tetszőlegesen folytatható.  

"Ez az állandó változás, ez a hektikusság abszolút bizonytalanságot generál" - mondta a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) új elnöke.

Nagyon nem mennek a diákok szakmát tanulni nyolcadik után. A kormánynak, illetve – a Parragh László vezette – Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának azonban már csak kicsit kell várnia: 2019 után gyökeresen megváltozik minden. Ha önként nem, majd kényszerből dönti el 14 évesen egy gyerek, mit kezd az életével.

A kormány szerint a tankönyvellátási rendszer megújításának kiemelt célja volt a minőségi és elérhető árú tankönyvek biztosítása, a rendszer pedig racionális és átlátható. Írásbeli kérdésre válaszolt a minisztérium.

"Nagyon kevés olyan hely van a világban, ahol konkrét tantárgy a hazafias nevelés vagy a honvédelmi nevelés. Ahol létezik, alapvetően közismereti tantárgyakban, történelemórák keretében, földrajzórán, állampolgári ismeretek és egyéb más tantárgyak között helyezik el ezeket. Ott viszont, ahol a tantervben ezek a szempontok is jelen vannak, meggyőződésem, hogy erősebb és egészségesebb nemzettudatú fiatal emberek hagyják el az iskolákat" - mondta az interjúban a kormánybiztos.

Nem, nem igaz, hogy nem lesz munka, munka mindig lesz. Csak nem mindenkinek. Magyarországon sokaknak nem – mondja Radó Péter oktatáskutató az úgynevezett robotizációs forradalomról. Radó rendkívül sötéten látja a magyar oktatás helyzetét, s a jelenlegi rendszerből szerinte nem látszik a kiút.

Soha nem volt még olyan kevés 9. évfolyamos diák a szakközépiskolákban - vagyis a volt szakiskolákban -, mint ahányan idén ősszel kezdik meg tanulmányaikat a hároméves szakmai képzéseken - derül ki az Oktatási Hivatal adataiból. Tíz szakközépiskolai férőhelyből hat üresen marad szeptembertől.

Miközben a kötelező olvasmányok körüli vitában rendre felmerül, hogy Jókait talán már nem is értik a mai gyerekek, és érdemes lenne átgondolni az iskolai olvasmánylistákat, ha megkérdezik a magyarokat kedvenc írójukról, a válasz évtizedek óta ugyanaz: Jókai Mór.

Még mindig hatalmas a különbség a budapesti és a községi általános iskolákban tanulók nyelvtudása között - derül ki a 2017-ben végzett idegen nyelvi mérés eredményeiből. Ráadásul a falvakban élő szülők közül sokan szembesülnek azzal, hogy a munkaerőpiacon hiába alapelvárás az angoltudás, gyerekeik a helyi iskolában nem tanulhatnak angolul.

A jelenlegi oktatási rendszer keretei között jóval eredményesebben lehetne küzdeni a szegregáció ellen, mint egykoron, amikor ezernyi önkormányzat tartotta fenn az iskolákat – állítja Kertesi Gábor közgazdász, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézet kutatója, akivel azt próbáltuk megfejteni, hogy ennek ellenére mégis miért lett rosszabb a helyzet, és mit lehetne tenni ez ellen.