TANOSZ

A Civil Közoktatási Platform által a közoktatás akut problémáinak orvoslására megfogalmazott 12 pont kapcsán kérdeztünk tanárokat, szülőket és diákokat arról, hogy ők miért tartják fontosnak ezeket a követeléseiket. Gondolataikat a követelések sorrendjében gyűjtöttük össze. A civilek szerint ezek a módosítások nem igényelnek hosszabb előkészítést és ezek a változások akkor lehetnek hatékonyak, ha az óvodák, iskolák, szülők, diákok lehetőséget kapnak a szerepük szerinti véleményalkotásra.

Ugyanakkor jellemezi a jelenlegi helyzetet, hogy amikor felkérik őket egy-egy törvényjavaslat véleményezésére, mindössze 2–3 napot kapnak a feladatra, ami semmire sem elég, és azt mutatja, hogy a döntéshozókat nem is érdekli a véleményük.

"A jelenlegi oktatási rendszer rohad" - hangzott el a Kossuth téren, ahol több ezer diák, szülő és tanár tüntetett az "oktatási rendszerváltásért". A tömeg a Deák Ferenc térről vonult át a Parlament elé, ahol bejelentették: március 15-én ismét utcára vonulnak.

Öregednek a tanárok, fokozódik az iskolai elkülönítés, és egyre többen hagyják el az iskolát életképes végzettség nélkül. Ezek a legfontosabb tanulságai a Magyar Tudományos Akadémia új kötetének, amelybe minden létező grafikont beletettek, amit a mai magyar oktatásról el lehet készíteni.

„Sajnáljuk, hogy a kormány teljesen hátat fordított a diákság és a minőségi oktatás nemzeti ügyének. Ezért úgy határoztunk, hogy a döntéshozókénál magasabb szint képviselőihez, a magyar emberekhez fordulunk. Mivel az oktatási kormányzat semmibe vette az ország jövője érdekében megfogalmazott kéréseinket, ezért nekünk, magyar diákoknak, tanárainkkal és szüleinkkel közösen kell rendszert váltanunk az oktatásban!"

4. Állítsák vissza a korlátozás nélküli, szabad tankönyv-választást!

Január 19-én vonultak először az utcára idén a diákok, a túlterheltség a rosszul működő oktatási rendszer miatt. A tüntetést órási sajtó és állampolgári érdeklődés fogadta, végül határidők vitára hívások után most február 23-án pénteken 17 óra 30 perctől újra az utcára vonulnak!

Ismét utcára vonulnak a diákok Budapesten az oktatási rendszerváltásért.
A megmozdulást a Független Diákparlament szervezi, a tanulók leterheltsége és az oktatás minőségének romlása ellen demonstrálnak. Január 19-én több ezren tüntettek, majd január végén azt kérték Orbán Viktor kormányfőtől, hogy az egykori fiatal demokrata álljon ki velük vitázni az oktatás jövőjéről. Mivel válasz nem érkezett, vonulásos demonstrációt hirdettek.

- A tantervek készítői meg akarják mondani, hogy mit tanítsanak az iskolában, pedig ezt a tanároknak kellene eldönteniük
- A Szigeti veszedelem nem akkor „felejtődik el”, ha kihagyják a kötelezők közül, hanem akkor, ha benne van
- A magyar oktatási rendszer mindent megtesz, hogy kiölje a kreativitást és a kíváncsiságot, és pazarlóan bánik a felhalmozódott szakmai tudással – Knausz Imre oktatási szakértővel beszélgettünk

Az európai országokban átlagosan a GDP több mint 3,5 százalékát fordították 2014-ben az alap- és középfokú oktatásra, Magyarországon ez az érték 2,83 százalékon állt – derül ki az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének A közoktatás indokátorrendszere 2017 című kiadványából.

A kormányzó pártnak se nyolc, se négy éve nem volt programja. Ebből következően oktatási programja sem. Ezért is volt derült égből villámcsapás a Hoffmann Rózsa neve által fémjelzett, az egész oktatási rendszert átszabó változáscunami, ami nem annyira szakmai, mint inkább politikai megrendelésre történt. A változások lényege a pénzkivonás és a központosítás volt, és a „sok diplomás helyett sok szakmunkást”-elv.