TANOSZ

A populáris irodalomnak is lehet szerepe az irodalomtanításban, elsősorban az általános iskolákban – így válaszolt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a DK-s Oláh Lajos írásbeli kérdésére. A képviselő azt szerette volna megtudni, hozzányúl-e a kormány a kötelező olvasmányok listájához, és szerepet kaphatnak-e a populáris olvasmányok.

Az idei tanév végén minden korábbinál több család szembesült azzal, hogy vissza kell juttatni a tankönyveket az iskolai könyvtárba; amennyiben pedig a jelenlegi szabályozás nem változik, a 2018-19-es tanév lesz az utolsó, amelyre még rendelhettek nem állami tankönyveket az iskolák a közismereti tárgyak oktatásához.

A Szülői Hang felmérte a szülők véleményét és tapasztalatait a kölcsöntankönyvek és a nem állami tankönyvek rendelhetősége kapcsán. Az eredményeket elküldték az Emmi-nek és számos pártnak is. A problémákra és az elvárásokra hívják fel a figyelmet.

Külföldi példák mutatják, hogy a gyermekek hazaszeretetre nevelése jó dolog - ezt mondta Simicskó István, aki kormánybiztosként felel a hazafias és honvédelmi neveléssel, illetve az ezzel összefüggő beruházásokkal kapcsolatos feladatokért.

Az oktatásról szólva azt mondta, már egyeztetett a minisztérium szakmai vezetőivel az új Nemzeti alaptantervről, elolvasta a preambulumot, amit teljesen megfelelő szellemiségűnek talált, "a tanterv egészének ezt kell majd képviselnie". Szerinte mindenképp meg kell gyorsítani a folyamatot, ezért a legrövidebb időn beül leül tárgyalni a NAT alkotói gárdájával. A cél az, hogy a 2019/20-as tanév már az új alaptanterv alapján induljon el – tette hozzá.

Vekerdy szerint amúgy „az a rendszer baja, hogy nem viseli jól a kritikát. Komolyabb emberek, kollégák, lényegében egyetértenek velem abban, hogy abszolút baj van, nemzetpusztító baj van az iskola körül, és ezzel valamit kezdeni kell.”

A 60-as évektől próbálta szétfeszíteni az akkori egyenoktatás kereteit, majd 1988-ban megalakította az első alternatív iskolát, a most 30 éves Kincskeresőt. Úgy véli, a játék, a mozgás, a gondolkodni tanítás a legfontosabb az iskolában, és ezeket bármilyen rendszerben, bármilyen felügyelet mellett el lehet érni, ha a tanító rendelkezik belső szabadsággal. Winkler Mártával beszélgettünk, aki szerint az értelmetlen iskolai szabadság ugyanolyan káros, mint az értelmetlen előírások betartása.

Az Orbán-kormány az egymillió munkahely ígérete után gyors sikert akart, ezért úgy növelték a foglalkoztatást, hogy bármi áron szakmát adnak a gyerekek kezébe. Hogyan lehet funkcionális analfabéta gyerekeknek szakmát adni? Úgy, hogy csinálnak egy lebutított szakképzést – mondja Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábbi képzési és oktatási igazgatója, aki 2016-ban mondott fel. Ma már ő is sok mindent másképp csinálna.

Csökkenő hallgatói létszámról és egyre kevesebb kiadott diplomáról tanúskodnak az Oktatási Hivatal és a Központi Statisztikai Hivatal 2017-re vonatkozó részletes adatai, ezzel többéves mélypontokról beszélhetünk. A visszaesés persze részben a demográfiai folyamatokkal magyarázható, egy dolog azonban biztos: ezen az úton haladva a társadalom képzettségi szintje összességében nem fog javulni.

Elfogadható és eredményes lehet-e, ha az egyéni szabadság "némi korlátozásával" és "egy kis kegyetlenséggel" veszi rá az állam a cigány szülőket arra, hogy iskolába járassák gyermekeiket? Egyebek mellett erre a kérdésre kell választ találniuk azoknak a 11. osztályos diákoknak, akik az új állami tankönyvekből tanulnak történelmet.