TANOSZ

"Ha a diák nincs tisztában az Aranybulla keletkezésének évszámával, akkor ennek az ismeretnek a megszerzéshez a térkép és az atlasz semmivel sem fog hozzájárulni" - írja az OFI 2017-es történelmi atlaszának "kronológiájáról" Hidas Gábor térképész.

Már másodszor újították meg az alig néhány éves állami középiskolai történelmi atlaszt, de a történelemtanárokat képviselő TTE szerint így sem sikerült orvosolni a főbb hiányosságokat.

A közoktatás elsődleges feladata az élethosszig tartó tanulás képességének a kialakítása és nem a naprakész munkavállalók kibocsátása a gazdaság szereplői számára – szögezik le állásfoglalásukban az akadémikusok.

Gondolják újra a középfokú szakképzésben, főleg a szakgimnáziumokban a szakmai és a közismereti tárgyak arányait - ezt javasolja a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága.

Hogyan válnak majd a magyar pedagógusok digitálisan képzetté?
Milyen szemléletváltásra lesz szüksége a pedagógusoknak?
Miért fontos a tankönyvek digitalizációja?

Érdekes, hogy Hoffmann Rózsa – akinek irányításával az állam átvette a tankönyvek állami kiadási jogát, és állandóan az alaptantervi tartalmaktól várta a minőségemelést – azt mondja, „nem volna már szabad abszolutizálni a tankönyvek szerepét, és a Nemzeti alaptantervet is a maga értékén kellene minden szinten kezelni. Hiszen az csak az irányokat, a hangsúlyokat, a célokat jelöli ki, nem pedig tanítási forgatókönyv, azzá majd a pedagógus alkotómunkája teszi.”

Hét éve rendelkezett a tankönyvek térítésmentes biztosításáról a törvény. Tavaly ősz óta már minden 1–9. osztályos részesül a támogatásból, idén januártól pedig tovább bővült a kedvezményezettek köre, és több mint egymillió iskolásnak jár az ingyentankönyv.

A Civil Közoktatási Platform által a közoktatás akut problémáinak orvoslására megfogalmazott 12 pont kapcsán kérdeztünk tanárokat, szülőket és diákokat arról, hogy ők miért tartják fontosnak ezeket a követeléseiket. Gondolataikat a követelések sorrendjében gyűjtöttük össze. A civilek szerint ezek a módosítások nem igényelnek hosszabb előkészítést és ezek a változások akkor lehetnek hatékonyak, ha az óvodák, iskolák, szülők, diákok lehetőséget kapnak a szerepük szerinti véleményalkotásra.

Ugyanakkor jellemezi a jelenlegi helyzetet, hogy amikor felkérik őket egy-egy törvényjavaslat véleményezésére, mindössze 2–3 napot kapnak a feladatra, ami semmire sem elég, és azt mutatja, hogy a döntéshozókat nem is érdekli a véleményük.

"A jelenlegi oktatási rendszer rohad" - hangzott el a Kossuth téren, ahol több ezer diák, szülő és tanár tüntetett az "oktatási rendszerváltásért". A tömeg a Deák Ferenc térről vonult át a Parlament elé, ahol bejelentették: március 15-én ismét utcára vonulnak.