TANOSZ

A Civitas Intézet A magyar oktatás jelene és lehetséges jövői címmel rendezett konferenciát, amely az országgyűlési választásokat előkészítő sorozatának egyik állomása volt. A konferencián részt vett több oktatással foglalkozó civil szervezet képviselője, valamint a pártok szakpolitikusai. Az előadók az közoktatásban, a szakképzésben és a felsőoktatásban jelenlévő problémákról beszéltek, a politikusok a szakpolitikai elképzeléseiket ismertették.

Tanárok és diákok is panaszkodnak a KRÉTA-rendszerre: lassú, tele van hibával, és rosszabb, mint a korábbi e-napló.

Nem tartjuk jó ötletnek, hogy egy 12-13 éves gyereknek a Toldiból vezetik le a terrorizmust – így reagált a Népszavának Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Szövetségének (TANOSZ) elnöke arra, hogy egy hatodik osztályosoknak szóló irodalomkönyv egyik kérdése kapcsolódási pontot hozott Toldi és a terrorizmus között.

Sem kormányzati, sem kamarai szinten nincsen vízió, hogy hova jusson el az ország szakképzése 15–20 év múlva. Ezért nagyon komoly árat fogunk fizetni: az okostechnológiai forradalom, a tudásalapú gazdaság már nem működhet a régi szakképzési filozófia szerint.

„Szerinted mi az oka az egyre jobban terjedő terrorizmusnak?” – kérdezik a Toldit elemző hatodikosokat az állami tankönyvben.

Magyarországon 100 diákból 14  tudta elérni ezt a szintet, amit egyébként a későbbi sikeres boldogulás szintjeként határoztak meg. Ezzel a 35 OECD-tagország közül a 32. helyezést értük el. Ezek szerint a magyar gyerekeknél csak a mexikói, chilei és török gyerekeknek van nehezebb dolga.

Szeretnék csökkenteni a pedagógusok adminisztratív terheit, növelni a megbecsültségüket, szabad kezet adni nekik a tankönyvek és a tanítási módszerek megválasztásában. Számításaik szerint a stabil és kiszámítható finanszírozás érdekében a kormánynak a GDP 6 százalékát kellene az oktatásra költenie, a fontos döntéseket pedig mindig szakmai, érdekképviseleti és társadalmi egyeztetést követően kellene meghozni. Mindezek eléréséhez az Oktatási minimum új közoktatási és szakképzési törvény elfogadását rögzíti.

A világ szinte minden országában, az Amerikai Egyesült Államoktól Szingapúron és Kínán át Lengyelországig mindenki arról beszél, hogy alapjaiban kell megreformálni az oktatást, hogy az emberiség alkalmazkodni tudjon a 21. századhoz.

 Hoffmann Rózsa kijelentette, hogy a diákok véleménye nagyon fontos, ő ezt képviselte tanárként, igazgatóként és a később oktatási államtitkárként is ezen az állásponton volt, számtalanszor tárgyalóasztalhoz ült a diákokkal. Szerinte az oktatásért felelős miniszter is ezt teszi. Azt nagyvonalúan elfelejtette megemlíteni, mennyire meglepte, hogy Debrecenben egyszer diákok fogadták, akiket arra kért, párbeszéd előtt küldjék el neki e-mailen a kérdéseiket, és arra sem tért ki, hogy már távozó államtitkárként ő adta meg a kegyelemdöfést a tanszabadságnak tankönyvpiac felszámolásával.

 Az egész EU-ban a magyar fiatalok között a legmagasabb azok aránya, akik szerint az oktatásnak kellene az unió prioritásának lenni: amíg az EU-s átlag 53 százalék, a magyarok 63 százaléka gondolja így.