TANOSZ

Hamarosan aktuálissá válik az iskolai tankönyvrendelések leadása, ebből az alkalomból külön részletezzük a Szülői Hang Közösség kérdőívének tankönyvekre vonatkozó eredményeit.

• A szülők döntő többsége (69,2%-a) ellenzi a kormány által bevezetett, ingyentankönyvnek mondott rendszert, ami valójában nem ingyenességet, hanem kölcsöntankönyveket jelent. Ezekbe a gyermekek nem jegyzetelhetnek, nem használhatják később ismétlésre és felkészülésre, viszont ha megrongálják, akkor a szülőknek év végén – vagyis nem a saját gyermekük számára – új könyvet kell vásárolni helyettük.
• Ennél is nagyobb az elutasítottsága a pedagógus szabad tankönyvválasztását felváltó állami egyentankönyv-rendszernek. Az állami tankönyvek gyenge szakmai minőségét a szülők is tapasztalják, ezért a tankönyvekkel 80,1%-uk kifejezetten elégedetlen.

Idézünk a szülők szöveges hozzászólásaiból is, melyekből kiderül, hogy a kormány intézkedéseinek végső kárvallottjai a gyermekek.

Az úgynevezett művelődési anyag sok területen valóban túlméretezett. Ennek egyik oka, hogy a 2003-ban kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) irracionális mértékben csökkentette és enyhítette, a 2013-as változat viszont – ellenhatásként – túlságosan növelte és szigorította a tananyagot és követelményeket. Nyilvánvaló, hogy a mindig túllendülő ingát egyszer már középtájt kellene megállítani, ehhez azonban az ellenérdekelt feleknek engedniük kellene saját dogmáikból. Pedagógiai szempontok alapján ezt lehetségesnek tartom, a politikai elkötelezettségektől azonban el kellene tekinteni.

A vitán főként Karácsony Gergely és Vona Gábor kóstolgatták egymást. Karácsony azt vetette Vona szemére, hogy a Fidesz a Jobbik korábbi oktatási programját valósította meg. Vona azzal vágott vissza hatalmas tetszést aratva: ő egy párton belül változott, Karácsony ezt több párton át tette. Karácsony viszont azzal védekezett: ő nem párthű, hanem elvhű, majd számon kérte a Jobbik álláspontját több kérdésben. Vona elmondta, a tankönyvpiacot felszabadítanák, a hit- és erkölcstant megtartanák, úgy, hogy az ne legyen a politika eszköze, míg a tankötelezettséget 17 évre emelnék.

Négy miniszterelnök-jelöltet hívtak el a Független Diákparlament tagjai, hogy vitázzanak az oktatással kapcsolatos terveikről, három el is fogadta a meghívást, csak Orbán Viktor maradt távol. Így aztán az LMP-s Szél Bernadett, az MSZP-PM-es Karácsony Gergely és a jobbikos Vona Gábor beszélt - és legkevésbé sem vitázott - az oktatással kapcsolatos fontos kérdésekről hétfő este a budapesti Gödör Klubban.

A tanárok és az oktatók egy jelentős része nincs tisztában az iparban zajló folyamatokkal, a munkahelyek elvárásaival és a gyakorlatban használt legkorszerűbb technológiákkal. Az oktatási intézmények és a cégek viszont nyitottak az együttműködésre.

Ha tisztában lennének az oktatási célokkal, sokkal motiváltabbak lennének a tanulásra, és jobb teljesítményt érnének el a diákok – állítja Steklács János az ELTE tanszékvezetője, aki szerint számos példa van arra, hogy lehet ezt elérni. Úgy véli, el kellene felejteni a kronológikus irodalomtanítást, az évtizedek óta rögzült kötelező olvasmányokat, inkább az olvasás megszerettetésére kellene koncentrálni. És ha ehhez kortárs irodalom, vagy a Kispál és borz kell, hát azzal.

„A világot nem érdeklik sem a hagyományok, sem a múltban kivívott hírnév, a gyenge teljesítményre nincs mentség, a szokások vagy a kialakult gyakorlat pedig senkit nem érdekel. A sikert azok az egyének és országok fogják kivívni, akik és amelyek gyorsan tudnak alkalmazkodni, akiknek nem szokásuk a siránkozás és nyitottak a változásra” – írták a McKinsey & Company 25 országot vizsgáló globális oktatási tanulmányában több mint tíz éve.

„Elég volt abból, hogy a kormányzat korlátolt korifeusai minősíthetetlen stílusban és színvonalon minősítgessék a magyar felsőoktatás által létrehozott értékeket” - így reagált az Oktatói Hálózat Németh Szilárd múlt heti nyilatkozatára. A Fidesz alelnöke azt mondta, „olyan egyetemek és főiskolák vannak, hogy annyit ér némelyik, mint vászontarisznyán a lakat”.

“Megméretett és könnyűnek találtatott” – górcső alatt a kötelezőnek szánt középiskolai történelematlasz. Megfelelően segíti a tanulást és a tanítást? Alkalmas az érettségire való felkészülésre? Lehet, hogy a 2018/19. tanévtől kizárólag egy szakmailag kifogásolható atlasz lesz használható a történelem érettségin? A beszélgetés során többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ. A bemutatót és vitát a Poliban, az Állampolgári Részvétel Hete keretében tartjuk.

Az esemény ideje:
2018. március 20.
16:00 – 17:30

Helyszín: 
Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium
Budapest, Vendel u. 3, színházterem

A Szülői Hang Közösség, a Tanítanék Mozgalom és a Diákvagyok Mozgalom közös Kiáltványban fogalmazta meg: április 8-án a gyermekek sorsáról is döntünk!

Most nekünk diákoknak, tanároknak, szülőknek is példát kell mutatnunk. Álljunk ki, beszéljünk bátran a tapasztalatainkról és véleményünkről. Mondjuk el az oktatással kapcsolatos meglátásainkat azoknak is, akik ezekkel közvetlenül nem találkoznak.