TANOSZ

A hagyományos tanterv különálló tantárgyakra épül, amelyeket magától értetődően fontosnak tartunk. A helyes kiindulópontnak viszont annak kellene lennie: mit kellene a tanulóknak tudniuk és mire kell képesnek lenniük - mutat rá a neves oktatási szakember, Ken Robinson, aki szerint az iskoláknak nyolc alapkompetenciát kellene fejleszteniük.

Hogy mást ne említsünk, a magyar állam az elmúlt évtizedben saját kezelésébe vonta az összes iskolát. Hihetetlen esélyt kapott ezzel arra, hogy a helyi érdekeken  felülemelkedve kialakítson egy olyan rendszert, ahol a polgár bízvást viheti a gyerekét a "sarki" iskolába, mert tudhatja, hogy ott pont olyan megbízható oktatást kap, mint a hat utcával odébb vagy a szomszéd településen lévőben.

Lassan kilencedik éve nem tudja a Fidesz, mit is kezdjen az iskolákkal, hogyan alakítsa át az oktatás tartalmát, tartsa meg a tanárokat és a diákokat.

A Szülői Hang egyesület kiáltványában arra kéri az ügy szimpatizánsait, hogy helyezzenek el egy-egy virtuális tankönyvet a térképen, ezzel szimbolizálva támogatásukat. A könyvek kitűzése teljesen anonim módon történik, semmilyen személyes adatot nem kell megadni hozzá. A következő térképet kell a petíció weboldalán látnia, az egyes könyvek csak egy-egy települést szimbolizálnak, cikkünk megírásakor már 2694 tankönyv volt a térképen. Remélem, hogy néhány nap múlva ez a szám pár százzal több lesz.

Hosszú cikkben mutatja be az amerikai hírtelevízió internetes oldala, hogyan szivárog be a kormánypropaganda a magyar oktatásba, azon belül is az állami kiadású tankönyvekbe. Példaként egy középiskolai történelemkönyvet hoz fel, amelyben a multikulturalizmusról szóló fejezetet a Keleti pályaudvaron sátrazó migránsokról készített kép illusztrálja, de rögtön mellette helyet kapott egy Orbán Viktortól származó idézet, mely szerint „meg kell becsülni, hogy Magyarország homogén ország”.

Vezető anyagban foglalkozik a CNN a magyar oktatásban használt oktatókönyvek tartalmával, melyek a tanárok között is elégedetlenséget keltettek.

Szeptembertől már csak elméleti vita lesz, hogy a magán- vagy az állami kiadó tankönyve jobb-e, közismereti tárgyaknál döntő részben csak állami könyvek közül lehet majd választani, ingyen. A magánkiadók a szakképzésben teljesedhetnek ki.

A színvonalas oktatást segítő, nem állami kiadású tankönyvek megmentéséért küzdenek szülők ezrei, köztük szegediek is. A kormány évek óta igyekszik kizárni a szabad tankönyvválasztásból a magánkiadók oktatási anyagait. Az általános-, és középiskolák tavasszal rendelik meg a következő év tankönyveit, a hivatalos listán szinte már csak állami kiadványok szerepelhetnek.

Akadt takarítanivaló a közoktatásban is bőven. Hoffmann Rózsa, majd Czunyiné Bertalan Judit után az összeomlás szélére kerülő állami intézményfenntartó központ maradt hátra. A félresikerült átalakítást egyre szélesebb körű tiltakozások kísérték, mert tanárok, szülők, diákok egyszerre fuldokoltak a megszorítások következményei miatt, és küzdöttek a megtaníthatatlan és megtanulhatatlan mennyiségű tananyaggal. Ez volt a kockás inges demonstrációk időszaka.

Az egy központból irányított iskolarendszer 58 központból irányítottá vált, ami a lényegen semmit sem javított, ettől még centrális maradt. A tanszabadság nem állt helyre, a túlterhelés nem csökkent, a társadalmi mobilitás nem javult. De hát ez volt a megrendelő akarata, a profi csak teljesíti a megbízást. A takarító leszerelte az elégedetlenkedőket, és lám, az oktatásban évek óta nyugalom van.

Az elmúlt nyolc-tíz év katasztrófát hozott az amúgy is alacsony színvonalú magyar oktatásra. Nem véletlenül fogalmaz úgy Széchenyi István, hogy a kiművelt emberfők sokasága teszi az emelkedő nemzetet