TANOSZ

Lannert Judit „Nem gyermeknek való vidék – A magyar oktatás és a 21. századi kihívások” című tanulmánya a Társadalmi riport 2018-as kötetében.

A magyar iskolarendszer fontos mérőszámai (alulteljesítő tanulók aránya, digitális szövegértés, modern pedagógiai módszerek használata) a leggyengébbek között vannak a fejlett világban, de néhány területen már fejlődő országok is jobb eredményeket produkálnak. A felsőoktatásba beiratkozók aránya évek óta csökken, ami rendkívül aggasztó tény. A felnőttképzésben résztvevők száma szintén: míg 2002-ben a felnőtt lakosság 18 százaléka tanult, addig 2014-ben már csak 11,4 százaléka.

Balog Zoltán volt emberi erőforrás-miniszter interjút adott a Szemlélek keresztény blognak, amelyben néhány kritikát is megfogalmazott a kormánnyal szemben: elmondta, egy ekkora minisztériumban nem juthatott elég figyelem az oktatásra és az egészségügyre

Szó volt arról, hogy egy kutatás során kiderült, hogy az iskolákban megfelelő mennyiségű óraszám áll rendelkezésre a nyelvtanuláshoz, tehát a gond az oktatás módszerével van. Légrádi szerint is a hatékonysággal lehet a probléma, különösen a kistelepüléseken. A kérdés összetett, folytatta, látszik, hogy a nyelvtanulás minősége a szakmai munkán múlik, melyben legfontosabb szerepe a nyelvtanárnak van. Legyen a nyelvtanár megfelelően képzett, kapjon megfelelő támogatást, motiválást, tette hozzá.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium alapítója bevallja, hogy az intézmény más lett, mint amilyennek eredetileg tervezték. És azt is, hogy nem tudja, mi a megoldás a 150 éve létrejött közoktatás problémáira, mert ha tudná, azt csinálná.

A helyzet nem javult a KLIK átszervezése óta. A tankerületi központok hiába igyekeznek feladataikat maradéktalanul ellátni, számukra sem biztosítják a megfelelő forrásokat. Emellett a pedagógusok túlterheltsége miatt lehetetlen eredményes munkát végezni. „Nem látszik remény arra, hogy a távozó pedagógusok helyett megfelelő szakembert tudjunk felvenni” – írja Fazekas, aki szerint az életpályamodell megbukott, és a rendszer csak azért működik, mert az intézményvezetők utolsó erejükkel igyekeznek fenntartani.

Bod Péter Ákos a letiltott tanulmányáról és a tudomány szabadsága elleni támadásokról

A kormány itt azt gondolja, a gazdasághoz jobban ért, mint a vállalkozók. A tankönyvpiacot például jobban tudja működtetni, mint a tankönyves szakemberek. 

Törley Katalin a Tanítanék Mozgalom képviselője.

Október elején a CKP HAT-tal közös véleménye mellett a közzétettük a Platformban együttműködő szervezetek addig megismert véleményét is a Nemzeti Alaptanterv tervezetéről.  Azóta újabb szervezetek véleménye készült el, így most 13 szakmai szervezetünk alapvetően egybecsengő, de szakterületük vonatkozásában egymást kiegészítő véleményét tudjuk elérhetővé tenni – többet az adott szakterület más szervezetei is aláírtak. A hónap végéig újabb vélemények várhatók.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár a lapnak nemrég megerősítette, hogy a minisztériumban jelentős mértékben átdolgozzák a tervezetet. Közölte, a módosított alaptanterv november közepére-végére készülhet el.

Nem igaz, hogy nőttek a terjesztési költségek, sőt ugyanannyi pénzért több szolgáltatást kapnak az iskolák – mondta lapunknak a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Tőczik Zsolt szerint korábban jellemző volt a tankönyvpiaci szereplők erőteljes koncentrációja, illetve az agresszív piacszerzési praktikák nagy volumenű bevetése.