TANOSZ

Három nagy projekten dolgoztak az ágazat szakértői az idei tanévben - írja a Magyar Idők, hozzátéve: a Nemzeti alaptanterv átdolgozása és a digitális tankönyvek fejlesztése mellett ilyen volt az ún. Komplex alapprogram.

Nem igaz, hogy kihúznák a Jókai- és a Móricz-műveket a kötelező olvasmányok listájáról, csak áthelyeznék azokat, ahogy az sem igaz, hogy a középiskolai tananyaghoz tartozó klasszikus műveket lecserélnék populáris regényekre – többek között erről beszélt az Eduline-nak Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezetőtanára, aki szerint olyan Nemzeti alaptanterv kellene, amely kevesebb – általánosan és egy meghatározott évfolyamon – kötelező elemet tartalmaz és kevésbé „listaszerű”. A magyartanár azt is hozzátette: nem jó, hogy az általános iskola felső tagozatában alig van helye a kortárs ifjúsági és a populáris irodalomnak, miközben a legtöbb diáknál hetedikben-nyolcadikban dől el, hogy olvasóvá válik-e.

Eddig a középiskolák 9-10. évfolyamán, valamint az általános iskolák 7-8. évfolyamán volt lehetőségük a diákoknak arra, hogy megismerkedjenek az alapvető pénzügyi, illetve gazdasági ismeretekkel a Pénziránytű Alapítvány kezdeményezésére. Idén ősztől az 5-6. évfolyamos diákok is találkozhatnak ilyen jellegű feladatokkal a matematika órák keretében.

Noha a kormány gyakran eldicsekszik azzal, hogy intézkedéseinek hála 9. osztályig minden gyerek ingyen kap tankönyvet, a Szülői Hang kutatásából kiderült, a kormány-kommunikáció nem teljesen fedi a valóságot, az ingyen tankönyv valójában ingyen könyvtárhasználatot jelent. Az állam által biztosított tankönyvekbe a gyerekek az év során nem jegyzetelhetnek, és tanév végén vissza kell azt juttatniuk az iskolai könyvtárba. Ha a könyvbe a diák mégis beleírt vagy a könyv megsérült, a szülő felelőssége annak pótlása vagy "a kár" megtérítése.

A populáris irodalomnak is lehet szerepe az irodalomtanításban, elsősorban az általános iskolákban – így válaszolt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a DK-s Oláh Lajos írásbeli kérdésére. A képviselő azt szerette volna megtudni, hozzányúl-e a kormány a kötelező olvasmányok listájához, és szerepet kaphatnak-e a populáris olvasmányok.

Az idei tanév végén minden korábbinál több család szembesült azzal, hogy vissza kell juttatni a tankönyveket az iskolai könyvtárba; amennyiben pedig a jelenlegi szabályozás nem változik, a 2018-19-es tanév lesz az utolsó, amelyre még rendelhettek nem állami tankönyveket az iskolák a közismereti tárgyak oktatásához.

A Szülői Hang felmérte a szülők véleményét és tapasztalatait a kölcsöntankönyvek és a nem állami tankönyvek rendelhetősége kapcsán. Az eredményeket elküldték az Emmi-nek és számos pártnak is. A problémákra és az elvárásokra hívják fel a figyelmet.

Külföldi példák mutatják, hogy a gyermekek hazaszeretetre nevelése jó dolog - ezt mondta Simicskó István, aki kormánybiztosként felel a hazafias és honvédelmi neveléssel, illetve az ezzel összefüggő beruházásokkal kapcsolatos feladatokért.

Az oktatásról szólva azt mondta, már egyeztetett a minisztérium szakmai vezetőivel az új Nemzeti alaptantervről, elolvasta a preambulumot, amit teljesen megfelelő szellemiségűnek talált, "a tanterv egészének ezt kell majd képviselnie". Szerinte mindenképp meg kell gyorsítani a folyamatot, ezért a legrövidebb időn beül leül tárgyalni a NAT alkotói gárdájával. A cél az, hogy a 2019/20-as tanév már az új alaptanterv alapján induljon el – tette hozzá.

Vekerdy szerint amúgy „az a rendszer baja, hogy nem viseli jól a kritikát. Komolyabb emberek, kollégák, lényegében egyetértenek velem abban, hogy abszolút baj van, nemzetpusztító baj van az iskola körül, és ezzel valamit kezdeni kell.”