TANOSZ

A 2020/2021. tanévi tankönyvjegyzéken 2863 taneszköz szerepel, amelyből 1561 állami kiadású tankönyv, míg 1302 piaci kiadású. A tankönyvek nagyobb része a közismereti tantárgyakhoz illeszkedik (2130 db), kisebb részük a szakképzéshez (554 db) és a hit- és vallásoktatáshoz (179 db). A tavalyi tanévhez képest 320 új tankönyv került fel a tankönyvjegyzékre.

Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az érettségik megszervezésében.

Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – derült ki a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) intézményvezetőnek küldött, lapunk által is megismert tájékoztatójából.

Nem fognak teljesen megszűnni a hagyományos tantárgyak a finn iskolákban sem, de egyre nagyobb teret kap a témaközpontú, gyakorlati helyzetekhez alkalmazkodó oktatás. A finn reformerek szerint a XIX-XX. században megalkotott tantárgyak zárt gondolkodásmódja ma már nem használható a valóságban, a munka világában adódó komplex problémák megoldására. A tantárgyak határai a magyar oktatásban is kezdenek feloldódni, de egészen új szemléletre volna szükség, ha magyar pedagógusokkal akarnánk belevágni hasonló kísérletbe. Nálunk a tantárgystruktúrától az iskolaépületeken át a tanárok képzéséig minden azon alapul, amilyen a XIX. századi iskola volt. Ezért van az, hogy a tanárok ma is inkább tantárgyakat tanítanak, és nem gyerekeket.

A 21. századi kulturális-társadalmi változások miatt az iskola amúgy is válságban volt már, és nemcsak kis hazánkban, hanem világszerte. A járvány miatt kiélesedett a helyzet, és minden tényező sokszoros hatású. Ahol felkészültek a 21. századra, ott később még előnyt is hozhat majd a jelen helyzet, ahol nem, ott biztosan katasztrofális következményekre számíthatunk. A magyar oktatás nem készült fel.

Jelen helyzet alatt ugye azt értjük, hogy a koronavírus-járvány miatt a miniszterelnök egy szép péntek délután bejelentette, hogy bezárják az összes iskolát, hétfőtől pedig egy sosemlátott-sosemtesztelt-sosemhasznált rendszeren keresztül megkezdődik a digitális oktatás. Mintha az egyébként csak ilyen pöccre induló dolog lenne, amit egy hétvége alatt mindenki magáévá tett, azóta pedig gördülékenyen megy mindenhol a tanítás-tanulás.

Ami persze nincs így, bár hogy a lehetőségekhez képest még egész jól sikerült többnyire az átállás, az bizony elsősorban nem az oktatási kormányzaton múlt.

Hanem pedagógusokon, diákokon, szülőkön, szolidáris civileken, tankönyvkiadókon, és ki tudja még, ki mindenkin, akik megfeszített tempóban azon ügyködtek és ügyködnek a mai napig (és még fognak is, jó sokat), hogy tovább gördüljön ez a tanév.

Digitális jólét, digitális oktatási stratégia, digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos – volt itt papíron minden az utóbbi években, sőt, akadt 15 milliárd uniós pénz is. Ennek ellenére magára hagyta a kormány a pedagógusokat abban, hogy végrehajtsák a múlt péntek estére megvilágosodott Orbán Viktor által bejelentett tantermen kívüli tanítási rendet. Szerencsére.

A Civil Közoktatási Platform (CKP) petíciót indított többek közt a NAT bevezetésének elhalasztása érdekében is. Szerintük a kialakult helyzetben a diákok, tanároknak, szülőknek egyaránt támogatásra van szükségük - ehhez pedig tehermentesíteni, segíteni kell őket.

A köznevelésért felelős államtitkár még nem tudja, mi lesz az érettségivel, de arra bíztatja a diákokat, hogy készüljenek rendesen. A tanároknak szerinte a karantén és a digitális oktatás több szabadidőt hozott.